Bejegyzések

Tanulmány az önkormányzatiságról, pártpolitikától mentesen

 2024.június 9-én Magyarországon önkormányzati és EP-választásokat tartanak. Egy ezzel akpcsolatos, aktuális írásra hívnám fel a figyelmet.  Mi is voltaképpen az önkormányzat? Milyen szerepet tölt be egy demokratikus társadalomban? Hogyan alakult ki Magyarországon a 19.században a modern önkormányzatiság, s mi volt különbség a német és a francia önkormányzati modell között? Miképpen viszonyul egymáshoz a modern államokban az önkormányzati és az országos költségvetés? Ha valakit részletesebben érdekelnek ezek a témák, akkor olvassa el a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában Bódi Ferenc:Gondolatok az önkormányzatokról című írását! Nagyon mértéktartó,okos, közérthető tanulmány.  Remek kiindulási bázis lehet részletkutatásokhoz.Nem politikai pamflet, nem pártpolitikai propaganda, hanem komoly tudományos mű, mely az önkormányzás kérdéskörét társadalmi- közigazgatási szempontból vizsgálja. Történészeknek, szociológusoknak, politológusoknak igen hasznos olvasmány. Annak ellenére, h
Megjegyzés küldése
További információk

Rost Andrea kísérője

 Egy nagyon furcsa,egyben a magyar politikai életet jól jellemző esetről szeretnék írni. 2024.május 5-én a legnagyobb magyar vidéki városban,Debrecenben,tüntetést rendezett a jelenlegi legnépszerűbb politikus,Magyar Péter. A rendezvényen fellépett Rost Andrea,világhírű operaénekes is. De a fellépés majdnem kudarcba fulladt. Merthogy kísérője a tüntetés megkezdése előtt húsz perccel lemondta a fellépést.  Vajon mi történhetett? Váratlan betegség jött közbe?Netán rátelefonáltak a zenészre?Megfenyegették?Véleményem szerint egyik sem kizárható. Mindennek ellenére Rost Andrea fellépett,együtt énekelték a közönséggel a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt.  Az eset pedig jól jellemzi a magyarországi politikai életet. 2024,május. Állítólag 25 éve vagyunk demokrácia...
Megjegyzés küldése
További információk

Szoboszlai Dominik a média célkeresztjében

 Furcsa világ ez a profi labdarúgás,nem kevésbé furcsa az a milliő,amely körülveszi. Amikor jól ment a Liverpoolnak,vezették a Premier League-t,akkor a brit sajtó és média a mennyekbe repítette Szoboszlai Dominikot. Aztán,amikor a kikötővárosiak szerencséje leáldozott,nem jöttek úgy az eredmények,elkezdték bírálni Szoboszlait. Nem aktív,sokat hibázik,írták róla  Az egyszeri szurkolónak már az az érzése,a brit média Szoboszlait okolja a Liverpool gyengébb szerepléséért. Hogy miért adta le előnyét a Klopp-csapat,arra itt és most nem térnék ki.  Ilyen a média:felemel,aztán leejt. Időnként pedig célkeresztbe von. Szoboszlai se várjon mást,különben nagyot fog csalódni. A cikk írása óta aztán a hullámvasút megint felfelé repíti Dominikot:ő mutatta be a Liverpool csapatának új mezét. 
Megjegyzés küldése
További információk

Történelem:Népi és urbánus barátság

 A "hagyományos",tulajdonképpen a gimnáziumi tankönyveken alapuló történetírás és irodalomtörténet-írás meglehetősen pontatlan képet rajzol a huszadik század európai történelméről. Példának okáért:a magyar kultúrtörténetben engesztelhetetlen ellenfélnek tekinti a népieket és urbánusokat. Ha valaki elolvassa Papp István cikkét, valami más, sokkal szebb kép rajzolódik ki előtte. Már a cikk címe is elgondolkodtató:Népiesek és urbánusok: egy tábor két szárnya. Mert bizony, többségük valahol egy táborhoz tartozott, a demokrácia és a magas szintű kultúra-művelés táborához. Mindannyian azok dolgoztak, hogy Magyarországnak és Európának jobb legyen. Babits, Illyés, Németh László, Hatvany Lajos báró és a többiek a korszerűsödés, mint paradigma, mentén látták a világot. Abban különböztek, ahogy ezt a korszerűsítést megvalósítani kívánták. Minden történelemmel foglalkozó, vagy a történelem iránt amatőrként érdeklődő Olvasó számára nagyon nagy szívvel tudom ajánlani ezt a cikket.  (Papp I
Megjegyzés küldése
További információk

Történelem:Magyar miniszterelnöknek lenni nem veszélytelen

 Vajon hogyan ért véget történelmünk során a magyar miniszterelnökök élete? Hogyan alakult személyes sorsuk? Erre keresi a választ a 168 Óra ( azóta már megszűnt) hetilap 2011.október 28-i számában Buják Attila cikke. A nagyon komplex látásmódú írásban közölt adatok meglehetős elkeseredésre adnak okot. A 71 miniszterelnöki ciklus 64 kormányfője közül kilenc fő erőszakos halált halt, tizenegyen valamely külföldi országba emigráltak, hatan börtönbüntetésben részesültek itthon- igaz, volt, aki még miniszterelnöki pályafutása előtt. A 64 kormányfő közül 26 tehát nem természetes halált halt vagy hosszabb-rövidebb  börtönbüntetést szenvedett, vagy idegen földön, többnyire elszegényedve hunyt el. Elképesztő szám. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy magyar miniszterelnöknek lenni nem életbiztosítás...A történelem tanúsága szerint egyáltalán nem biztos, hogy otthonában, ágyban, párnák közt éri a halál az illető politikust. És akkor még nem esett szó az erőszakos halált halt köztársasági elnökökről,
Megjegyzés küldése
További információk

Computerrel az alkoholfüggőség ellen,1998

 Az 1990-es években jelentek meg azok a számítógépes programok,melyek valamilyen addiktív betegség leküzdésében segítették a betegeket és hozzátartozóikat. A Gyógyász Egészségmagazin 1998.október 14-i száma számol be arról,hogy az Albuquerque-i Egyetem két munkatársa olyan interaktív programot készített,amely tekintettel van az alkoholbeteg személyiségére is. Beszélget a beteggel,dicsér és korhol,a computer rendszeresen megkérdezi az alkoholfüggóket arról,hol is tartanak éppen a gyógyulásban. A computer az alkoholfüggőség ellen dolgozott. Méghozzá eredményesen. A kezelt betegek felénél lényeges,kis részénél pedig kimutatható gyógyulást,fejlődést értek el. Kitűnő hír,kitűnő cikk. (Pusztai Éva:Pohár helyett egér a kézbe.Gyógyász Egészségmagazin 1998.október 15,9.o.
Megjegyzés küldése
További információk

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
Megjegyzés küldése
További információk