Írott és elektronikus média régen és ma

 Kambodzsáról mostanában keveset hallunk az írott sajtóban és az elektronikus médiában. Mióta a Vörös Khmerek megbuktak, a távolabbi tájakon élők kevesebbet figyelnek erre a gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező ázsiai országra.Talán hiánypótló az a bő hír, amit a HVG 2023.augusztus 10-i számában olvashatunk.  Hun Szen kormányfő 38 évi uralkodás után lemondott pozíciójáról, amit a fia vett át- így rendelkezett Norodom Sihamoni király. Rendeztek választást is, ahol az ellenzék nem vehetett részt, így aztán a Kambodzsai Néppárt a 125 mandátumból 120-at megszerzett.  Mi jut eszembe, miközben olvasom ezt hírt? Tulajdonképpen semmi.Csak annyi hogy a nepotizmus voltaképpen ősi emberi reflex:segítek a családomnak. S ha ebben törvény nem korlátoz, akkor családi hűbérbirtokká tehetek egy országot. Ilyen a világ. 

 Jómagam az origo.hu internetes portálon olvastam (megtekintés:2022.július 8.10 óra 1 perc) a tragikus hírt: lelőtték volt japán miniszterelnököt, Abe Sindzót. Két lövés érte, miközben beszédet tartott, az egyik átszakította a tüdejét, a politikust kórházba szállították. Reményemet fejezem ki, hogy sikerül megmenteni az életét, a merénylő pedig megkapja a legszigorúbb büntetést.  Sajnos,magyar idő szerint 2022.július 8-án délután szomorú hírt közöltek az orvosok. Japán egykori miniszterelnöke nem élte túl az ellene elkövetett merényletet,s a kórházban elhunyt. Részvétünk a családnak,és egész Japánnak.  Kiegészítés,2022.07.14: Kiderült, a tettes egyszerűen nem volt elégedett a volt kormányfő munkájával. Arra is fényt derített a vizsgálat, hogy a rendőrök nem álltak a helyzet magaslatán, túl laza volt az ellenőrzés. 

 Amint azt például az origo.hu -n olvashatjuk ( megtekintve 2022.május 25, 20 óra 2 perc)Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, 2022.május 25-én  rendkívüli bejelentést tett. Két pénzalapot hoz létre kormány, egyiket a rezsicsökkentés finanszírozására, másikat a honvédelem megerősítésének finanszírozására. A multinacionális cégek extraprofitjának egy része ezekbe az alapokba folyik majd be. Az alábbi szektorokat érinti a döntés:bank, biztosítás, kiskereskedelemi láncok, távközlési cégek, energiaipari vállalatok, távközlési cégek.  Az ellenzék felemádan reagált a bejelentésre. Az LMP például még egy harmadik, fenntarthatósági pézalapot is létrehozna. A DK szerint a vállalatok az emberekkel fogják megfizettetni a kieső bevételt, ezért ellenzik a javaslatot. A Mi Hazánk szerint a FIDESZ tulajdonképpen az ő két évvel ezelőtti ötletüket lopta el.  A nagyvállalatok reagálását még nem ismerjük ( 2022.05.26.,10 óra 28 perc). Közgazdászok szerint elsőszámú kérdés az, hogy mitől minősül egy

 A HVG 2021/24.számában olvashatunk remek hírösszefoglalót a Spanyolország politikai vezetését egyre jobban nyomasztó katalán kérdésről. 2017.után a spanyolok bebörtönöztek néhány,katalán fúggetlenségért küzdő politikust. 2021.nyarán Pedro Sanchez szocialista kormánya amnesztiát adott volna a bebörtönzött vezetőknek. Erre a spanyol jobboldal utcára vonult,tüntetni. Mint a HVG cikkéből kiderül,egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett spanyolok több,mint 60 százaléka ellenzi az amnesztiát,és csak 20 százaléka helyesli.  De akkor miért ragaszkodik Pedro Sanchez kormánya az amnesztiához?Mint a cikkből kiderül:retorikailag ez a nemzeti megbékélést szolgálná,a valóság az,hogy a szocialistáknak szüksége van a legális katalán parlamenti pá támogatására. Hozzátehetnénk:például a migrációbarát törvények keresztülvitelében.  A remek kis cikk(közérthető,tárgyilagos,nem elfogult egyik fél javára vagy rovására sem) olvastán az jutott eszembe:mennyire bonyolult lett a spanyol politikai élet is.

 Amint azt a nemzetközi média- hovatartozástól függően hol kárörömmel, hol együttérzően hírül adta, sőt, jó alaposan meg is rágta, ki is...elemezte- Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek sokadjára sem sikerült kormányt alakítania.  Vajon mi lehet ennek az oka? Világnézeti ellentétek? Vagy a fiatal, rámenősebb politikusnemzedék hagyta magára az öreget?  Azt gondolom, a helyzet ennél sokkal egyszerűbb. Netanjahu ellen ugyanis korrupciós per zajlik, amelyben ítélet még nem született, s bizony, az izraeli közvélemény inkább Bibi ellen van, semmint mellette-lásd a házánl lefolytatott tüntetéseket. Ha ebben a szituációban egy politikus igent mond Netanjahu felkérésére, s később a miniszterelnököt elítélik, akkor az illető könnyen abban a helyzetben találja magát, hogy cinkossággal fogják vádolni. Netanjahu helyzete nem tisztázott, még saját hazájában sem. Ilyen körülmények között várható volt, hogy kevesen fognak neki igent mondani.  A másik ok az izraeli pártrendszer sokarcúsága. Ha

 A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban jelentette be:hétfőtől számítva további egy hétig,azaz március 29-ig maradnak érvényben a jelenlegi korlátozó intézkedések,tekintettel arra,hogy továbbra is magas az esetszám és viszonylag magas a halálozások száma.  Orbán Viktor azt is elmondta,hogy a húsvéti ünnepekre a helyzet változhat. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök konkrétumokat még nem említett.  E bejegyzés írásáig az ellenzék még nem reagált a miniszterelnöknek a korlátozások fenntartásáról szóló bejelentésére.

 Orbán Viktor magyar miniszterelnök január 8-án bejelentette:a kormány 2021.február 1-ig meghosszabbítja a jelenleg érvényben lévő járványügyi intézkedések hatályát. A magyarországi mainstream médiát szemlézve,különösebb elégedetlenséget nem váltott ki a hír,szerintem nagyjából mindenki erre számított. A közösségi portálok felhasználói körében azért már jobban megoszlanak a vélemények.  A személyes véleményem az,hogy indokolt az intézkedések meghosszabbítása. Elvégre világjárvány van,a vakcinát az emberek többsége még nem kapta meg. Úgyhogy marad minden a régiben. 

Érdekes hír látott napvilágot a globalnews.ca oldalán ( megtekintve 2020.02.07,10 óra 19 perc). Trudeau kanadai miniszterelnök, -a liberalizmus egyik utolsó mohikánja ( recenzens)- Etiópiába utazott, hogy részt vegyen az Afrikai Államok értekezletén. Trudeau abban reménykedik, hogy Kanada piacot nyerhet Etiópiában ( amely a neves hírportál szerint Afrika legdinamikusabban fejlődő nemzetgazdasága, bár van honnan növekedni). A kanadai miniszterelnök az értekezleten felvetette a nők gazdasági pozícióba helyezését is, amin az etiópok kissé meglepődhettek, az ő kultúrájukban ez nincs igazán benne. Ezt hívják vakhitnek. Egy fejlett ország miniszterelnöke elutazik a világ egyik legszegényebb országába, és nem pénzt hoz, hanem piacokra alkuszik, valamint számonkéri az etióp vezetőkön a feminizmust. A liberalizmus egyeseknél hit, Trudeau közéjük tartozik. Azt már nem írja a hírportál, egyébként kitűnő cikkében, hogy hogyan reagáltak az etiópok a kanadai politikus kissé furcsának ható kérés

A kitekinto.hu weboldalon olvasható egy korrekt és érdekes cikk a legújabb, immár sokadik skóciai függetlenségi népszavazás-kérelemről. Boris Johnson, brit miniszterelnök nem engedélyezte újabb népszavazás megtartását, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nagy bánatára. Johnson szerint az előző referendum, ahol is a szavazók 55 százaléka a maradás mellett voksolt, több nemzedéknyi időre szól. A skótok ezzel nem értenek egyet. Jómagam azt gondolom, a nagy függetlenedési vágynak két oka van: 1. a független Skócia belépne az EU-ba, ők nem értenek egyet a Brexittel. 2. a skót politikai elit nagyobb hatalomra vágyik. Mindkét szempont alaposan aláásná Nagy-Britannia egységét. Éppen ezért Európának sem érdeke ( jelen pillanatban legalábbis) a skót függetlenség. De ugyebár, nincsenek állandó barátaink vagy ellenségeink, csak érdekeink...

A Figyelő című hetilap Magyarország egyik legmagasabb színvonalú sajtóterméke. A 2018.április 12-18-as ( 15.) számának tartalmából: - Címlapon: Orbán Viktor miniszterelnök választási győzelmét ünnepli, az ellenzéki pártok vezetői ( Gyurcsány, Vona, Hadházy, Karácsony) pedig mélyen magukba szállva szomorkodnak. - Milyen kapcsolatban áll Ausztria Oroszországgal? Miért, hogy oly erősek az orosz-osztrák gazdasági- kulturális és titkos diplomáciai kapcsolatok? - Mi az igazság a dízelautók körül? Igaz, hogy rengeteg energiát megspórolnak az egész világon? Vagy csak a gyártók igyekeznek ezzel a kampányszöveggel megnyerni a fogyasztókat? - Hogyan támogatják Magyarországon a kutatás-fejlesztést, az innovációt? Jelent-e valamit egyáltalán, hogyan támogatja egy adott ország az innovációt? - A google valóban tud minden lépésünkről? vagy ez csak legenda? És ha tud minden lépésünkről, valóban pénzt tud ebből a tudásból csinálni? - Átalakulóban az EU vezetése: botrány támadt Juncker kabinetfőn

Na. beütött a krach...Hódmezővásárhely városában, mely rendszerváltás óta jobbközép település, bizonyos Márki-Zay Péter nevű ellenzéki jelölt nyert, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a balos ellenzéknek itt sikerült összefognia a jobbos ellenzékkel. Hurrá. A Magyar Idők című napilap 2018.február 26-i száma igyekszik úgy tenni, mintha ez a fiaskó csak apró, jelentéktelen időközi választási vereség volna, ám mindenki, aki politikában csak egy kicsit is jártas, tudja, hogy nem így van. Dehát igaza van Bayer Zsoltnak, nincs mit tenni, még bátrabban, még keményebben kell menni előre. Olvashatunk még a kanadai liberális miniszterelnök meglehetősen nagy botrányba fulladt indiai útjáról, a szíriai helyzetről ( ez utóbbiról érdemes volna egy összefoglaló táblázatot leközölni, mert már az Úristen se tudja áttekinteni), ott van aztán a sport, a labdarúgó NB I ( Fradi- győzelemmel a honvéd ellen), meg a téli olimpia éremtáblázata, melyen Magyarország a 21.,1 aranyéremmel.). Raffai Ernő

Hát, ezért nem kell a jégre menni...a Baltic Times észtországi online kiadása 2018.február 9-én beszámol egy tragikus balesetről. Egy mikrobusz, melynek vezetője azt hitte, hogy a busz könnyű, a jég pedig vastag, ráment a tengeri jégre. A mikrobusz elsüllyedt, négyen meghatak. Az észt miniszterelnök kfejezte részvétét a balesetben elhunytak hozzátartozóinak. Még egyszer mondom: ne menj a jégre! Főlg busszal ne! Még akkor sem, ha az vastagnak tűnik!A globális felmelegedés miatt manapság már nincsenek igazi jegek, és igazi telek. Itt a címoldal inkje, innen mehetsz tovább. baltictimes.com

A Magyar Hírlap 2018.február 8-i számának címlapjáról Orbán Viktor miniszterelnök szavai kiáltanak: Nem engedünk a zsarolásnak! Miről is van szó? Charles Michel belga miniszterelnök kijelentette, akkor is keresztülviszi az EU-ban a kötelező kvóták ügyét, ha a visegrádi négyek- Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország- nem értenek egyet ezzel. Michel belga miniszterelnök- akit Európában ezen megnyilvánulása előtt senki sem ismert-be akarja bizonyítani, hogy őis tud rúgni egyet Orbánon. Ez 2010 óta nagy divat az európai liberálisok körében, eddig nem sokra mentek vele, mert az európai választópolgárok egyre kevésbé kíváncsiak az Orbánt verbálisan inzultáló senkikre. Orbán Viktorra és a magyar kormány migrációval kapcsolatos álláspontja viszont egyre többeket érdekel. Vágó István: maradt volna a tévénél. A kvízjátékok valahogy jobban fekszenek neki, mint a politika. Már az SZDSZ-ben is elég idétlenül mutatott, amit most a DK-ban művelt, azt Gyurcsány bizonyára nem veszi tőle jó

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.február 1-i számában nagyszerű kritikát olvashatunk a neoliberális kanadai miniszterelnök, Trudeau könyvéről. A cikk szerzője, S.Király Béla rámutat a Kanadában mára uralkodó eszmeáramlattá lett multikulturalizmus kártékony hatására: Kanadában gyakorlatilag üldözik a kereszténységet, már az iskolában is nagyon intenzív keresztényellenes propaganda zajlik. Magyarországon nehéz idők jönnek a Tesco dolgozóira. A londoni székhelyű cég fejesei úgy döntöttek, költséget csökkentenek, ami hazánkban több száz munkatárs elbocsátását jelentheti. Amerikában Trump elnök tegnapi beszéde borzolja a liberálisok kedélyeit, merthogy Trump nem szólt a demokráciáról....Ugyanakkor a demokraták támogatását kérte a mexikói határon épülő fal ügyében, cserében engedményeket tenne a kiutasítandó migránsokkal kapcsolatban. Észak-Koreában a politikai elit mosolyoffenzívát játszik a közelgő téli olimpia miatt. Az ISIS egykori és jelenlegi terroristái Olaszországban

A Magyar Hírlap külső megjelenése egyedülálló a mai magyar sajtópiacon. Ám a tartalom sem akármi! A 2018.január 22-i szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A roma szakkollégiumok konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök a magyarországi romákban rejlő erőforrásokról beszélt. - Lehet, hogy kitiltják Magyarországról Soros Györgyöt? Amennyiben nem hagyja abba a bevándorláspárti propagandát, erre is sor kerülhet. - Szél Bernadett, az LMP társelnöke egy olyan, afgán származású férfit javasolt a Nemzetbiztonsági Bizottság szakértőjének, aki megbukott az átvilágításon - Harrach Péter (KDNP) cikke baloldal és egyházak viszonyáról. - Veczán Zoltán írása a Roxene Tudorral megjelent interjú sajtóvisszhangjáról. - Tamáska Péter történész cikke a román történelem sarkalatos problémáit tekinti át. - Miért vették őrizetbe a franciaországi Nimes-ben élő férfit? Azért, mert bombamerényletet tervezett. - Csökken a tojás ára? ( Egy észrevétel: ezt itt, ahol én élek, nem nagyon érezni-GBP). - A

Nagykorúság...Ez a Heti Válasz című hetilap 2018.évi első száma-és ez már a Heti Válasz XVIII. évfolyama! Hogy repül az idő... A 2018.január 11-i dupla szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: -Címlapon: Török Gábor és Ágoston Sámuel a tavaszi választásokról. - Borókai Gábor szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök " jó érzékkel nyúlt" a migráció problémájához. Európa népessége rendkívül kis mértékben gyarapszik, miközben a bevándorló családok sokgyermekesek. - Ifjabb Székelyhidi László matematikaprofesszor elnyert egy 2,5 millió euró díjazású tudományos elismerést a parciális differenciálegyenletek területén végzett kutatásaiért. - Vajon Észak-Korea komolyan gondolja az atomháborús fenyegetést, vagy csak blöfföl? Csak engedményeket akar kicsikarni Amerikától, vagy valóban célba vette a szuperhatalmat? G. Fehér Péter írása történelmi párhuzamokat is felvonultat. -Mi az a Rif, és mi köze az európai drogmaffiához? Hogyan viszonyul Afrika az északnyugati határain folyó il

A Magyar Hírlap polgári közéleti napilap a jelenlegi sajtó egyik zászlóshajója. A 2018. január 9-i száma részletesen foglalkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Bild című német újság számára adott interjújával. Orbán Viktornak teljesen igaza van, s ezzel a kommentelők nagy része is egyetért. A menekültek nem viszik előre Európa ügyét, a multikulturalizmus pedig hazugság. Hasonló nézeten van Silvio Berlusconi, rendkívül nagy népszerűségnek örvendő olasz miniszterelnök-jelölt is. Szerinte Brüsszel rengeteg felesleges szabályt alkotott, és borzasztó nagy bürokráciát termelt. Mint a 2. oldalon található cikkből kiderül, gőzerővel folyik továbbra is a Soros-terv végrehajtása. Tiltott pártfinanszírozás miatt az ÁSZ elővette a Jobbikot. Nagy Ervin filozófus remek publicisztikája az európai liberálisok között pillanatnyilag zajló generációváltásról. A hatvannyolcasokat felváltották a multikulturálisok, akik minden történelmet, minden hagyományt tagadnak. Sport: Philippe Coutinho á

A Világtörténet című folyóirat 2017/3. száma az egyes nemzetek egymás közti érintkezésével, az egyes embereknek a másik nemzethez tartozó emberekről alkotott véleményével foglalkozik. A folyóiratot az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete adja ki, a 2017. évi 3. szám megjelenését az Argentín Köztársaság nagykövete támogatta. A szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Dr. Pósán László tanulmányából kiderül, hogy a litván lovagok egész Európa-szerte ismertek voltak. Magyarország nemessége is megismerte őket, mikor 1412-ben Budán párviadalokat rendeztek. - Vincze Dániel írásából kiderül, hogy a török elleni visszafoglaló háború hírei még Amerikába ( azaz: Új- Angliába) is eljutottak, hála a korabeli sajtónak és a személyes levelezéseknek. -Antonio Alvarez és Ossorio Alvarino  Spanyolország és az itáliai tartományok viszonyát vizsgálja. - Radoslav Raspopovic részletesen tárgyalja a 19. századi Montenegro külpolitikáját, különös tekintettel az Oroszországho

Mitől ilyen korszerű a Magyar Hírlap dizájnja? Fantasztikusan jól hat ez a minimalista konstrukció, le a kalappal a laptervező előtt! A 2018. január 4-i szám címlapja összefoglalja ( kötőjelekkel kiemelve méghozzá), mi minden hangzott el Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tárgyalásán. A címlap alja pedig további kiemelt témákra hívja a fel a figyelmet, például az Iszlám Állam területén tapasztalható keresztényüldözésekre, vagy a magyarországi tanári szakma egyre növekvő népszerűségére. A közel-keleti polgárháborúk katasztrofális következményekkel jártak az ottani keresztényekre nézve. Mint a cikkben is olvashatjuk, kétezer éves keresztény közösségek szűntek meg. A dolog azért tragikus, mert legkevésbé a keresztények tehetnek a konfliktusokról. A szíriai polgárháború például az iszlám különböző irányzatai, valamint az asszadista illetve a " demokratikus" hatalmi tábor egymásnak feszülése volt. Az ilyesfajta történelmi konfliktusoknak mindig az

A Pesti Napló politikai napilap 1900.január 2. számának tartalmából: Újév: Magyarországnak Ausztriától függetlenül kell megoldani politikai problémáit- Tisztelgő látogatások a méltóságoknál. Széll Kálmán miniszterelnök a szabadelvűség fontosságát hangsúlyozta, Perczel Dezső házelnök szerint "világszerte megfigyelhető a parlamentarizmus bizonyos degradálódása- Sándor szerb király Magyarországon tartózkodott- A románok megyegyűlésen tiltakoztak az ellen, hogy nem emelhetnek szobrot Avram Iancunak, viszont Rómában tartózkodó románok megkoszorúzták Traianus császár szobrát- 1899.Magyarországon a gazdasági visszaesés éve volt- Rágalmak Brankovics szerb egyházfő  ellen- Angol-búr háború: elesett Salisbury angol miniszterelnök fia- Prosper Merimée: Aranyhalacskák című novellája