Írott és elektronikus média régen és ma

 Egy érdekes cikkre akadtam a Somogyi Hírlap 1993.január 13-i számában. Arról szól-pontosabban:azt a gyakorlatot kárhoztatja- Várnai Ágnes:Vállalkozó orvosok című írása,hogy az állam és az önkormányzatok nem támogatják a kistelepüléseken műkődő orvosi praxisokat illetve patikákat. Az akkori szabályozás szerint az 5000 lakosnál kevesebbet számláló településeken nem is lehetett létrehozni patikát. Az tetszik ebben a cikkben,hogy a másik oldal álláspontját is figyelembe veszi. 1993-at írtunk,alig múlt rendszerváltás,a települési önkormányzatoknak nem volt egy fillérje sem. Nem éppen szívderítő helyzet. Harminc év múltán még mindig sok kistelepülésnek nincs saját háziorvosa. Ez sem túl szívderítő. A cikk viszont nagyon jó.

 Igen, ez nem vicc, Kedves Látogatónk! Volt olyan időszak Magyarországon, amikor országszerte közel 500 múzeum és pontosan 2605 művelődési ház várta a kulturálódni vágyókat. Ma, 2022-ben ennek töredéke áll redelkezésre.  Ráadásul a jobb művházak telis-teli voltak jobbnál jobb rendezvényekkel, koncertekkel. Kovács Kati, Aradszky László, Koncz Zsuzsa. és a kor többi menő énekese egy nyár alatt több száz " vidéki vendégszereplést" ( kissé lenéző szóval: haknit) tudott vállalni, mivel volt hol.  No, és hogy mikor volt ez? Hát, történelmünk nem túl dicsőséges időszakában, a Kádár-korszakban. A Társadalmi Szemle ( ez volt az MSZMP elméleti folyóirata, jelentsen ez bármit) 1980.számában Kállai István hívta fel a figyelmet arra, hogy jobban kell koncentrálni az erőforrásokat, és jobban ki kell használni a lehetőségeket.A pártzsargont magyarra fordítva:minél több rendezvény legyen, ne álljon üresen egyik művelődési ház se, népművelők, tessenek megdolgozni a pénzükért!   Azt gondolom,