Írott és elektronikus média régen és ma

 Honnan lehet ismerős Tarnów neve? Valami történelmi dolog lehet, ugye...hát persze: 1794-ben itt született Jozef Zacharias Bem, általunk ismert nevén Bem József, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőse. Innen lehet ismerős Tarnów neve.  A Turista Magazin 2011.májusi számában Nagy Árpád tollából olvashatunk megkapó cikket erről a lengyel városról, ahol a legtöbb magyar ember még biztosan nem járt. Van itt Petőfi és Bem nevét viselő székelykapu, sőt, más magyar vonatkozású történelmi esemény is köthető Tarnów nevéhez:amikor Mohács utáni zűrzavaros évtizedeinkben Szapolyai János királyt riválisa, Habsburg Ferdinánd átmenetileg kiűzte az országból, Szapolyai Tarnów várában készítette elő a nagy visszatérést, maley sikerült is neki, egészen 1540-ig ült a magyar trónon.  Sőt, visszatérve Bem józsefhez:van egy hatalmas körkép az 1849.március 11-én vívott nagyszebeni csatáról. Ez a körkép a tarnówi Városházán tekinthető meg.  Amúgy az egész város telis-tele van reneszánsz és gó

 Az Új Írás című folyóirat 1975.májusi számának 80-82. oldalán jelent meg Illyés Mária: Barcsay Jenő rajzairól című írása. Nagyon magas szintű képzőművészeti jártasságról tanúskodó írás. Szakértőként elemzi az akkor hetvenöt éves mester rajzait, rézkarcait. Ám felvet egy ennél általánosabb, a képzőművészet egészére kiterjedő kérdést is. Mégpedig azt, hogy egy festő munkásságában milyen viszony áll fenn a rajzok és a " valódi" festmények között.  A reneszánsz kortól kezdve a rajzot a festészet afféle előiskolájának, az anyaggyűjtés legjobb módjának tartották. Vannak festmények, melyhez több száz grafikai előtanulmány készült. Később aztán ez a viszony változott, a grafika, a rézkarc mindinkább önálló művészeti ággá vált ( recenzens hozzáteszi: ez nem kis részben a 16.században megjelenő új tudománynak, a térképeszetnek is köszönhető.A koraújkori térképek valóságos művészeti alkotások.). A festészet és a rajz mindinkább elvált egymástól, s bár az olajfestményekhez, akvarellekhe

 Az Új Írás című folyóirat 1975/7.száma közli Ferenczy Béninek,a magyar szobrászat és éremművészet mindmáig legnagyobb alakjának Monumentalitás és méret című írását,pontosabban:esszéjét. Ferenczy felidézi Robert Musil osztrák író egyik írását,melyben A tulajdonságok nélküli ember című világsikerű regény szerzője arról ír,hogy Európa nagyvárosaiban nagyon sok a monumentális,ronda emlékmű. Sokszor London vagy Párizs lakói sem tudják,ki mivel érdemelte ki,hogy egy akademikus stílusú szobrász többméteres szobrot szentel neki. Ferenczy szerint-aki alig titkoltan egyetért Musillal- a jó emlékmű emberléptékű. Amit a köznyelvben monumentalitásnak hívunk,az pont a tárgy elszakítása az embertől,a valóságtól. Szerző hosszasan elemzi Michelangelo híres Dávid szobrát. Az itáliai reneszánsz zsenije trükközött a perspektívával:minél közelebb megyünk,annál kisebbnek látszik a szobor. Firenze városi tanácsa teljesen dilettáns módon,egy városhoz közeli mezőn állíttatta fel a szobrot,ezáltal arányait ves

 A Nagyvilág világirodalmi folyóirat 1970/7.számában jelent meg Randall Jarrell amerikai költő A régi és az új mesterek című verse. A műfaj gondolati költemény,szabadversben írva.  Jarrell a középkort eszményítve látja. Ez az a kor,legalábbis szerinte,amikor a festőművészek még őszintén átérezték Krisztus szenvedését. Az első versszakban a Szent Sebestyént átfúró lándzsa idézi fel a legnagyobb szenvedéstörténetet. Van der Goes:Jézus születése című képén pedig minden egyfelé mutat. Aztán jön a reneszánsz,Veronese,aki játszadozó kutyákat fest Krisztus keresztje alá. Aztán a világ fokozatosan humanizálódik,az ember egzisztenciális szenvedése kerül középpontba. Aztán már nem az egyes ember,hanem az emberiség,mint egész;nem egyes országok,népek,hanem az egész Föld.  Jarrell hosszú költeménye olyan,mint egy kis kultúrtörténet. Az irány,a költő szerint egyértélmű. Az ember gondolatvilága elszakad a spirituális tartalmaktól,az anyagiak felé fordul,profanizálódik,saját szenvedését pedig elvisel

 Jovánovics György a modern magyar szobrászat egyik legnagyobb alakja. Az Új Művészet c.folyóirat 1995/6.számában Marosi Ernő esszéje méltatja a kiváló művész munkásságát. Nagyon érdekes gondolatokat vet fel Marosi Ernő az ún."akademikus művészettel kapcsolatban. Jovánovicsot ugyanis ebbe a kategóriába sorolja,nem konzervativizmusa,hanem hatalmas műveltsége,a külvilágban való elképesztő tájékozottsága okán. Szintúgy helytálló a reneszánsz korabeli művész-eszménnyel egybevetni Jovánovics munkásságát. Marosi Ernő kitűnő cikke nagyon magas szinten értékel egy nagyon magas színvonalat képviselő művészt,mindezt úgy,hogy az írás nyelvezete,stílusa,gondolatvezetése minden művelt magyar ember számára érthető marad. Nagyon színvonalas,reprezentatív a képanyag. Nagyon eredeti téma a Sejt-tervek című sorozat. Az anyag kis részecskéjéről van szó,s a modern művésznek tudnia kell mikroszkopikus tartományokban is gondolkodni. Számomra ez a szobor üzenet:a technicizált világban a plasztikának is

A BBC History című történelmi folyóirat  2018. májusi számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A reneszánsz korának szexualitáshoz való viszonya meglehetősen ellentmondásos: egyszerre volt jelen a szabadosság és a vaskalapos prüdéria. - Sztálin, bár a zsidósággal nem rokonszenvezett, támogatta Izrael állam megalakulását. Nagyon sok szovjet és csehszlovák katonai tanácsadó dolgozott Izraelben. - Truman amerikai elnök és környezete ellenezte Izrael állam újjáalakulását, az elnök azonban jól látta, hogy merre megy a történelem. - Franco tábornok teljesen érzéketlen volt a baszkok sorsa iránt. 1937-ben Guernica bombázása egyértelműen Franco helyeslése mellett történt, bár a műveletet a német Condor Légió hajtotta végre. - Churchill miniszterelnökségének legizgalmasabb pillanatai azok voltak, mikor is dönteni kellett:Nagy-Britannia felveszi-e a háborút Németországgal? Churchill egyértelműen a háború pártjára állt. - Mi vezetett Franciaországban az 1968-as diáklázadáshoz? Valóban