Írott és elektronikus média régen és ma

 A Reader's Digest Válogatás magazin,a világ egyik legolvasottabb nyomtatott sajtóterméke 1995/9.számának 37-42.oldalán reprezentatív kózvéleménykutatást olvashatunk a magyar fiatalok világképéről,hangulatáról,gondolkodásáról,jövőképéről. Néhany,21.századi olvasó számára is érdekes adatot idézünk a meglehetősen széles körű és tematikájú felmérésből. A megkérdezett fiatalok 73 százaléka helyesli Magyarország nyugati integrációját,s csak 7 százaléka ellenzi,a többiek nem tudják illetve bizonytalanok.60 százalékuk az életben való siker eléréséhez az iskolázottságot tekinti legfontosabbnak,61 százalék a nyelvismeretet,53 százalék az önbizalmat,recenzens szerint utóbbi aránytalanul kevés.58 százalékuk tartja fontosnak a munkahely jó megválasztását,49 százalékuk tartja legfontosabbnak a jó munkahelyi légkört,43 százalék az érdekes munkát,49 százalék a megfelelő fizetést.72 százalékuk vallja azt,hogy az egyetemi-főiskolai tanulmányok költségét teljes egészében az államnak kell fedeznie.30

 Francisco de Oraá (1929-2010) kubai költő volt, műveiben azt a jellegzetes mediterrán hangulatot, azt a forróságot ábráolzta, mely végikíséri egy kubai átlagember életét. Város, város című verse a Nagyvilág világirodalmi folyóiratban jelent meg, (1975/7. szám), fordította Csuday Csaba. A rímtelen szabadvers három részből áll. Az elsőben a mediterrán falut ismerhetjük meg: fehér házak, almásládák illata, a tenger közelsége, hullámai, sajátos milliője- de mindemögött ott van egy sajátos, negatív misztikus, a halottaknak, az ősi babonáknak valami elementárisan rossz és félelmet keltő kultusza, Szerelmes hltak, gyóntatók, a pokolból az egekbe repülő galambok- Oraá nagyon erőteljes, ugyanakkor nagyon eredeti metaforákkal érzékelteti számunkra ezt a már ködbe veszett, egykor-volt falusi világot.  A második részben hirtelen a városba csöppenünk. Egymásba érő házak, nyomor, éhbérért küszködő férfiak, otthon, a háztartást vezető asszonyok, mindenfelé baloldali tüntetések, robbanások, politikai

 Akár bevalljuk,akár nem,az irodomban is vannak divatok. Bizonyos témák,stílusok,stílusjegyek búvópatakként törnek előre,aztán tűnnek el a föld alatt,hogy aztán valahol,más időben,más formában újra előbukkanjanak. Mindez annak kapcsán jutott eszembe,hogy elolvastam Pintér Lajos:Nyáreste oldom-kötözöm című versét (Új Írás,1975.április, 49-50.oldal). A mű nyelvezete,ritmikája,népi kultúránkhoz való erős kötődése számomra Nagy Lászlót,a költő-legendát idézi,ugyanakkor számtalan egyéni jellegzetességgel gazdagítja. Pintér Lajos versszerkesztő eljárását népi szürrealizmusnak is nevezhetjük. Azt gondolom,hogy nem véletlen az időbeli egybeesés a latin-amerikai mágikus realizmussal. A költő minden strófában a nyár egy-egy aspektusát,jellemzőjét mutatja be. A ritmika népdalszerű,de sorvégi rímek nincsenek,csak az utolsó versszaban. Találunk viszont igencsak izgalnas belső rímeket.A cím bibliai képe után az első versszak a korszak egyik baloldali toposzának,a Sej,ami lobogónkat ...cìmű,eredetile

Az alapjövedelem gondolatát a jobboldali média elveti,merthogy senki ne keressen munka nélkül pénzt. A baloldali-liberális médiumok viszont alapvetően pozitívan viszonyulnak hozzá,bár agyon azért nem dícsérik (tipikusan ilyen pl.a 444.hu). Jómagam megpróbáltam kizárólag a számok és a viszonyítás alapján kialakítani a saját álláspontomat. 2020:a magyar költségvetésben 2228 ezer milliárd forint van előirányozva családtámogatásra. Ez a koronavírus miatt várhatóan nőni fog. Ha minden magyar 18.évét betöltött állampolgár  havonta kapna 100 000 forintot,az évente kb.8400 ezer milliárd forint lenne,tehát kb négyszerese a családtámogatásra szánt összegnek. Namost,innen két út van: 1.Ha mindemellet még nyugdíjat is osztana az állam, azt már nem bírná a költségvetés. 2.Ha adnának alapjövedelmet,de eltörölnék a nyugdíjakat, a tarsadalom (ezen belül is leginkább a média) gyakorlatilag keresztre fesszítené a kormányt Magyarországon tehát,önmagában,nem megoldható a havi 100 000 forintos alapjö

Nem tudom,mi ütött Donald Tuskba.Csak sejtem... A politikus rendszeresen éles kirohanásokat intéz Orbán Viktor ellen.A legutóbbi ilyen megnyilvánulásáról a Magyar Nemzet internetes oldalán (mno.hu) is olvashatunk.Tusk egy náci jogtudóshoz,Carl Schmitthez hasonlította Orbánt. Azzal vádolja őt, hogy a járvány ürügyén kiszélesíti saját hatalmát. Tusk nem buta ember.Rájött,hogy orbánozással be lehet kerülni a médiába, s arra is rájött,hogy anyagilag sokkal kifizetődőbb a balliberális oldalhoz tartozni.Tusk át akar vedleni konzervatív néppártiból baloldalivá. Ehhez az átváltozáshoz pedig Orbán Viktor szidalmazásán kereszrül vezet az út. Sajnos.

Érdekes cikket közöl a HVG 2008/42. száma. A 19-20. oldalon olvasható írás azt taglalja, milyen politikai kötéltáncot kell eljárnia annak, aki vállalja, hogy Magyarországon törvénytervezetet készít. A kormány Vékás Lajos jogászt kérte fel az új Ptk. elkészítésére, majd az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elvette tőle a kész tervezetet, a baloldali kormányok pedig átdolgozták azt, igaz, nem nagyon. Csak 48 ponton... Ebben a Ptk-tervezetben szerepelt az is, hogy a házasfelek közjegyző előtt is elválhatnak, ha rendezték az anyagi kérdéseket. A jobboldal ez ellen a legmesszebbmenőkig tiltakozott. ( Szerintem jól tette). A tervezet azonkívül a házastársi hűséget, mint jogi kategóriát is megszüntette volna, ehelyett inkább az együttműködést tette volna kötelezővé. A cikk jó, helyenként ironikus, ami a legfontosabb: a balos javaslatok végül nem mentek át a parlamenten. 

A Reader's Digest Válogatás (RD) című folyóirat 2001.júliusi számában hosszú cikket olvashatunk bizonyos indiai származású Shabeer Bhatia úrról, aki 300 dollárral a zsebében meghódította az USA-t, a világ informatikai piacának meghatározó szereplőjévé vált, amikor is kitalálta a mindenki által használható e-mailt. Az elektronikus levelezés egy szűk réteg privilégiumából lett az átlagember mindennapos kommunikációs eszköze. Nekem erről a cikkről ( mellesleg: Po Bronson írása) Magyarországon az ilyen fiatalembert több okból sem támogatták volna: 1. Indiai,  menjen haza. 2. Indiai, biztos keresztényellenes. 3. Miért akar valamit közkinccsé tenni? 4. Miért olyan fiatal? 5. Honnan tudjuk, hogy bal- vagy jobboldali? 6. Indiai, tehát biztosan az állampolgárságért csinálja az egészet. 7. Arra nem gondolt, hogy Borsodban meg éheznek? Szóval, Magyarországon nem futott volna be ez a csávó. jól tette, hogy Amerikát választotta.

Legalábbis Porosz Tibor nevű ( vagy álnevű) Szerző szerint. Az Eszmélet című baloldali társadalomtudományi folyóirat régi, 4.számában Porosz Tibor azt bizonyítja be, hogy Sztálin volt a világ legnagyobb kapitalistája. Az Eszmélet folyóirat különben nem tartozik a fősodratú médiatermékek közé... Miért volt Sztálin kapitalista, pontosabban, miért volt a sztálinista rendszer kapitalista? Porosz Tibor szerint azért, mert Sztálin tulajdon nélküli bérmunkásokkal igyekezett modernizálni Oroszországot. Azt gondolom, ez egy kissé elméleties megállapítás, amely csak gazdasági dimenziókat vesz figyelembe. Porosz Tibor a kapitalizmus fogalmát kizárólag a gazdaságra vonatkoztatja, az ezzel kapcsolatos társadalmi dimenziókat kihagyja elemzéséből. Nem gondolom, hogy Sztálin Szovjetunióját egy lap alatt lehet említeni Angliával, Franciaországgal, vagy akár Németországgal. A sztálini Szovjetunióból ugyanis hiányzott egy nagyon fontos tényező, amely viszont a nyugat-európai országokban megvolt, ez pe

A katolikusok szeretnek mindenről és mindenkiről megemlékezni. Miért pont Charlie Chaplint hagynák ki? A Documentation Catholique francia katolikus szemle 1978.február 5-i számában olvasható egy megemlékezés, melyet Marseille püspöke írt, a nagy brit-amerikai filmásztárról. Szerző ebben a cikkben már-már szentté avatja Charlie Chaplint, aki kétségkívül emblematikus alakja nemcsak a filmgyártásnak, de a 20. század egész kulturális életének. Filmjeiben a kisember, a világ zátonyai között evickélő kispolgárt és prolit ábrázolja empátiával. Ugyanakkor azt sem kellene elfelejteni, hogy ez a bohókás kis ember egyike volt a szovjet titkosszolgálat fizetett " munkatársainak", nagy békeharcos, örök baloldali, ezzel pedig saját mítoszát folyton romboló. Charlie Chaplin, mint oly sok ember a 20. században, ellentmondásos életet élt. Hogy ezeket az ellenmondásokat sikerül-e valaha is feloldani, azt még nem tudjuk. De Chaplin nem volt szent, ó, nem. 

A Népszabadság című baloldali napilap 2014.december 8- számának tartalmából: Gondok vannak a mentők budapesti tevékenységével, vidékről hoznának rohamkocsikat- Hosszú Katinkát férje és edzője ölelgeti- Portik Tamás élettársa jelentős hasznot húzott egy belvárosi ingatlanüzleten- Az Esély Labor közvéleménykutatása szerint a közmunkások nagy része nem reménykedik abban, hogy állást talál- Kocsis Máté drogtesztre vonatkozó javaslatát mind a szakma, mind az ellenzék elveti- A vasárnapi zárva tartás jelentős anyagi károkat okozhat a plázáknak- Nemzetközi gazdaság: Nő a foglalkoztatás az USA-ban- Sport: kézilabda EB: Magyarország- Oroszország 29-29