Írott és elektronikus média régen és ma

 A H.O.M.E. designmagazin 2018.július-augusztusi számának Cityguide rovatában,a 90-91.oldalon,Tokió egyik legmenőbb éttermét,a Moonflower Sagaya-t tekinthetik meg az Olvasók. Az étterem legnagyobb belsőépítészeti újítása az volt-azóta már ezt többen is alkalmazzák-,hogy a belsőépítészetet nem tárgyakkal,hanem digitális technikákkal történő vetítéssel oldják meg,igen magas színvonalon. Ráadásul mindez kiegészül illatokkal,speciális hangeffektekkel. Mivel minden digitális dizájnelem cserélhető,variálható,minden korosztály és bármilyen kulturális háttérrel rendelkező vendégkör számára tudnak élményszerű,soha el nem felejthető vendéglátást biztosítani. Ráadásul a dolog kiválóan mediatizálható,amit jól bizonyít a 91.oldalon látható egészalakos kép is. Fiatalok ülnek egy nagy asztal körül,a fekete bútoron kiválóan mutat egy trópusi esőerdőt mintázó digitális kép. Minden vidám és boldog a japán főváros egyik legtrendibb helyén. Mi tagadás,vágyom oda...

 A H.O.M.E designmagazin 2019.január-februári számában olvashatunk egy interjút Kovács D. Barnával, a Barna Architects vezetőjével. Az interjú közepén mondja el szakmai filozófiáját az építész. Szerinte az építészet 50 érzelmi szint és 50 % műszaki szint. Igaza van, legalábbis szerintem, a laikus szerint. Az építészet ugyanis: a kommunikáció egy fajtája. Az alkotó vagy alkotócsoport egy épületen keresztül kommunikál egy egész tömeggel. Elmond valamit a városnak, a családnak, az intézményi megrendelőnek. A hatásos kommunikáció pedig megfelelően formába öntött érzelmeken alapszik. A formába öntés módszere, na az a tanulható. Mi, magyarok, vajon jól kommunikáló csapat vagyunk? Az utóbbi években szerintem már fejlődött az általános magyar kommunikációs kultúra, de inkább csak az audiovizuális és a narratív színtereken.Még nem tanultuk meg, hogyan kell építészeti alkotásokat- térbeli formákat- úgy igazán, szívünk-lelkünk mélyéig hatolóan befogadni. Mert az építészet alkotás, tehát egyúttal