Írott és elektronikus média régen és ma

 A Földgömb folyóirat 2021.november-decemberi számában jelent meg Szigeti Ferenc:Varasd és Győr-barokk ego vs.modern építészet című írása. Ha röviden össze akarnám foglalni a tartalmát,annyit mondanék:a rendkívül színvonalas,gondolatébresztő cikk azt a problémát taglalja,építsük-e újjá történelmi városainkat,vagy őrizzük meg építészeti kincseit változatlan formában? Jómagam kissé tendenciózusnak éreztem azt,hogy a győri Kisfaludy Színház építészeti anomáliái is belekerültek a cikkbe. Ez a színházépület ugyanis se nem barokk,se nem műemlék,hanem a kádári szocializmus építészetének egyik alkotása,szinte természetesnek vehetjük,hogy ma már korszerűtlennek számít. A helyi lakosság egy része viszont megszokta,ragaszkodik hozzá. Ebben semmi rossz nincs:a "mi szép?" kérdését a hagyományok mindig és mindenhol befolyásolták. Ettől eltekintve a cikket nagyon jónak találom,ajánlom olvasásra építészeknek,várostervezőknek. 

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima

 A zenekariárok-süllyedő a színház szerves része, enélkül semmilyen zenei darabot nem tud előadni a társulat. Építése nagyon speciális építészeti-műszaki probléma, egyáltalán nem könnyű, műszaki szempontok mellett tekintettel kell lenni az esztétikai és akusztikai szempontokra is- utóbbira főleg.  A Színpad folyóirat 2021.decemberi számának 25-28. oldalán rövid összefoglaló, rajzokkal is "illusztrált" cikk olvasható arról, hogyan tervezte meg és építette meg egy cég a Tóth József Színház és Vigadó zenekariárok-süllyedőjét. Nem volt lehetőség egyeztetni a fővállalkozóval, csak a terület volt kijelölve, ott sem egyeztek a pontos méretek a tervekkel. 3D szkenneléses eljárással terveztek, spiraliftet használtak, a gyártás során pedig az ingyenes eDrawings programot vették segítségül.Végül határidőre elkészült a létesítmény.  A kitűnő cikkről mindösszesen két dolog jutott eszembe 1. Még sohasem hallottam a Színpad című folyóiratról, remekül "összeismerkedtünk" 2. Az épít

 Azt a szót, hogy " okosépület", a sajtó csak valamikor a 21.század tízes éveiben kezdte széleskörűen alkalmazni. Pedig ilyen jellegű épületek már léteztek korábban is, csak nem így hívták őket ( ezeket). A Delta magazin 1980/6. számának 34-35. oldalán olvashatjuk Dr.Csák Máté cikkét, melynek címe:Ahwatukee, a jövő háza. A cikk egy Arizona állambeli (USA) házról szól, melyben olyan, a korszakban új technikai újításokat vezettek be, melyek lenyűgözték a turistákat. Melyek voltak ezek az újítások? - Napelemek, melyek a hőt biztosítják - Számítógépekkel programozott bejárati ajtók - Hagyományos szobák és konyhák helyett "átrium", mint a csaádi élet központja - Hangazonosító rendszerek - Öngyulladó és automatikusan kikapcsoló lámpák, computeres világításvezérlés - Komfortos energiatakarékosság:a computer tájkoztatja a lakót az energiaszint túllépésséről és alternatívákat kínál a pazarlás csökkentésére Azért el lehet képzelni, hogy 1980-ban ez a technikai felkészültség m

 A Szép Házak építészeti magazin 1997/1. számának 32-34.oldalán találhatunk gazdagon illusztrált cikket egy budai hegyoldalon épült családi házról. A cikk szerzője maga az építész,Lebedi Attila. Kétszintes,tetőteres családi ház épült a meglehetősen romantikus fekvésű-a háttérben fenyőfák látszanak- telken.  Hogy azért ne legyen minden tökéletes,Lebedi Attila megemlíti azt is,mennyit kellett csatázni a magyarországi bürokráciával,a megfelelő építési engedély miatt. A cikk kitűnő,a fényképek felkeltik az Olvasóban a vágyat,hogy de jó is lenne ott lakni...

 Sajnos,kis hazánkban még mindig él az a közfelfogás,miszerint a szép épület,az valami nagy,impozáns,monumentális,lenyűgöző alkotás. A világ boldogabb részein szerencsére már túljutottak ezen a kezdetleges felfogáson. 184 négyzetméter. Ekkora az összeterülete annak az alkotóháznak,amelyet a magyar Olvasó a H.O.M.E. designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 109.oldalán ismerhet meg,s a franciaországi Seyssins városában található. Tervezője Odile Decq,az épületet 2015-ben adták át. A különös,titokzatos házon semmi hivalkodó nincs,szabálytalan geometrikus formájú,szürkésfekete külső falakkal. A földszinten műtermek,az emeleten lakószobák. Az egész építészeti konstrukció nagyon egyszerű,mégis szép,megfogja a látogatót,no meg az egyszeri újságolvasót is. A belső tereket nem látjuk,ám a külső önmagáért beszél. Kicsi,de gyönyörű ékszerdoboz a város határában,remek panorámával. Az építészetben nem a méret a lényeg,a tehetséges alkotók kis alapterületen is gyönyörű műveket hoznak létre. 

 A H.O.M.E designmagazin 2019.január-februári számában olvashatunk egy interjút Kovács D. Barnával, a Barna Architects vezetőjével. Az interjú közepén mondja el szakmai filozófiáját az építész. Szerinte az építészet 50 érzelmi szint és 50 % műszaki szint. Igaza van, legalábbis szerintem, a laikus szerint. Az építészet ugyanis: a kommunikáció egy fajtája. Az alkotó vagy alkotócsoport egy épületen keresztül kommunikál egy egész tömeggel. Elmond valamit a városnak, a családnak, az intézményi megrendelőnek. A hatásos kommunikáció pedig megfelelően formába öntött érzelmeken alapszik. A formába öntés módszere, na az a tanulható. Mi, magyarok, vajon jól kommunikáló csapat vagyunk? Az utóbbi években szerintem már fejlődött az általános magyar kommunikációs kultúra, de inkább csak az audiovizuális és a narratív színtereken.Még nem tanultuk meg, hogyan kell építészeti alkotásokat- térbeli formákat- úgy igazán, szívünk-lelkünk mélyéig hatolóan befogadni. Mert az építészet alkotás, tehát egyúttal

 A magyarországi és az európai nyomtatott és elektronikus médiában elég nagy vihart kavart a budai Vár rekonstrukciója. A telex.hu portálon 2021.március 23-án jelent meg Csomay Zsófia építész cikke,amely nagyon alaposan és politikamentesen járja körül a témát. Címe:Műemlékvédelem helyett történelemhamisítás folyik.  Nem is fűznék hozzá semmit.Kitűnő cikk,ajánlom mindenkinek!

Magyarországon a rendszerváltás tájékán nagyon sok szép album jelent meg az erdélyi-partiumi építészetről. Ha visszamegyünk az időben, ezek közül az egyik első volt Szabóky Zsolt: nézd elméjöket az ács embereknek című könyve. Az Új Tükör képes ismeretterjesztő folyóirat ebből közöl részleteket, csodálatos képek templomtornyokról, hegyek között magasodó fatemplomról, elképesztő székelykapuról, parasztasszonyokról, fából faragott boltívekről. Csodaszép, ajánlom mindenkinek nézegetésre. Már, aki még be tudja szerezni. xxxxxxxxxxxxxx Kiadóktól független könyvajánló blog: konyv-ajanlo.blogspot.com