Írott és elektronikus média régen és ma

 A Tekintet című kulturális folyóirat ( alcíme: kulturális szemle) 2007/3. száma közli ( 67-69.o.) Tarnai László:Az idő igézete c. versét. Rendkívül feszült, feszes, rövid, nyugtalan,rímtelen sorokkal és visszatérő tartalmi motívumokkal bíró alkotás. A vers a többgenerációs átokról szól. A lírai én saját csaladjának történetét beszéli el. Ez a történet tele van devianciával, alkoholizmussal, öngyilkossággal, házastársi hűtlenséggel. Az utódnak, a -mondhatni- elbeszélőnek- ezekkel a terhekkel kell élnie.  Miért terjed tovább a családi átok generációról generációra? Egy rituális motívum, az összetört tükör miatt. Minden katasztrofális élet azzal végződik, hogy összetörik a családi tükör. Nincs mód szembenézni önmagunkkal, nincs mód változtatni.  A költemény erejét az adja, hogy Tarnai nem reflektál, csak tényeket ír, illetve időnként homályos érzelmi motívumokat rögzít. A tény-világ borzalmassága, a sok csalódás, tönkretett élet, mind ezen " dokumentarista" ábrázolás mögül rajz

 Végigszemléztem a főbb internetes médiaorgánumokat. Arra voltam kíváncsi,hogyan,milyen hangnemben számolnak be a magyarországi nyitási intézkedésekről.  Kellemesen csalódtam. Mind a kormánypárti,mind az ellenzéki médiumok objektíven,tárgyilagosan számoltak be az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett nyitási intézkedésekről. Az ellenzékiek általában kommentár nélkül,a kormánypártiak pedig egyszerűen és pozitívan. (2021.április 23.délelőtt 10 órai állapot). Úgyhogy örültem.

 Bekövetkezett az,amit vezető labdarúgó-szakemberek már évek óta jósoltak. Kettészakad az európai labdarúgás. 11 topklub bejelentette:megalakítják a húszcsapatos Szuperligát,azaz egy mindentől és mindenkitől független európai topbajnokságot,meghívásos,licenc-birtoklós rendszerrel. Az UEFA nemtetszését fejezte ki,korábbi éljátékosok leplezetlen csalódottságuknak adtak hangot. De hogyan reagált a hírre a média? Szemlézve a nagy nyugati sajtóorgánumokat,többnyire negatív a reakció. Egy ilyen új Szuperliga létrejötte ugyanis alapvetően rendezi át a sportközvetítések piacát. Az lesz a nyerő csatorna,akik irdatlan eurómilliókat kifizetve megszerzi a Szuperliga meccseinek közvetítési jogát. A BL-ha egyáltalán megmarad-jóval alacsonyabb rangúvá válik,ebből adódóan kevesebb nézőt is vonz,az Európa Liga pedig teljesen eljelen téktelenedik.  Vagy mégsem?Van esély arra,hogy a BL-illetve EL-meccseket közvetítő televíziók,rádiók megőrizhessék táborukat,illetve hirdetési bevételeiket. Több,futball-ha

 Szemlézgetem itt a mindenféle elektronikus médiát,itt,a jó meleg szobában ülve. 2021.február 11-e van.Odakint mínusz 3 fok "hidegel" és enyhe szél fújdogál,amitől a mínusz hármat mínusz tíznek érzed.A különféle időjárás-előrejelzések nem igazán bíztatók. Holnapra egyikük mínusz 5 fokot mond legmagasabb hőmérsékletnek... Úgyhogy holnap újabb hideg nap. Marad a szobácska,a meleg tea,meg a hála Isten felé,hogy legalább ez van. Sokaknak még ez sem jut.

 Ahogy szemlézem itt a magyar médiát,szemembe ötlött a Momentum elnökének javaslata:minden magyar állampolgár,aki beadatja magának a vakcinát,kapjon százezer forintot. A média a legkülönbözőbb módon reagált a javaslatra. A baloldali média halkan,de támogatta,a jobboldali média hangosan ellenezte,mond án,a javaslat populista, meg aztán munka nélkül ne kapjanak pénzt emberek.  Munka nélkül?Az online oktatás bevezetése plusz munkát jelent a szülőknek. A vírus miatt sok ember elvesztette a munkáját,vagy éppen nyolcórás főállásúból átváltozott négyórás mellékállásúvá. Egész ágazatok kerültek a csőd szélére. Sok család vesztett el embert,a halottakat el kell temetni,az sem ingyen van.  Nem érzem tehát indokolatlannak egy efféle támogatás bevezetését. Több országban is létezik ilyesmi (USA,Izrael stb.),miért ne követhetnénk mi is ezt a példát. Perszs,abban igaza van a jobboldalnak,hogy a Momentum javaslata mögött lapulnak politikai szándékok is. Dehát-ilyenek a politikusok. Kell nekik a szava

 Orbán Viktor magyar miniszterelnök január 8-án bejelentette:a kormány 2021.február 1-ig meghosszabbítja a jelenleg érvényben lévő járványügyi intézkedések hatályát. A magyarországi mainstream médiát szemlézve,különösebb elégedetlenséget nem váltott ki a hír,szerintem nagyjából mindenki erre számított. A közösségi portálok felhasználói körében azért már jobban megoszlanak a vélemények.  A személyes véleményem az,hogy indokolt az intézkedések meghosszabbítása. Elvégre világjárvány van,a vakcinát az emberek többsége még nem kapta meg. Úgyhogy marad minden a régiben. 

 Ahogy az ember szemlézgeti a magyarországi írott és elektronikus médiát, mind tele van a magyar labdarúgó- válogatott sikereivel. És ez most nem mesterséges sztárolás, hanem valódi, jogos dicséret. Mert a Marco Rossi vezette magyar nemzeti tizenegy remek sorozatot produkált. Csak egy góllal kapott ki itthon a nemrég világbajnoki nyolc között szereplő oroszoktól, és a végén az oroszoknak kellett izgulniuk. Azután idegenben megverte a félelmetes törököket. Törökország ma jelentős futballhatalom, otthon nagyon komoly eredményekre képesek. Majd simán megverte Bulgáriát, szintén idegenben, helyenként Európa-szintű játékkal. Azután idegenben Szerbia következett, őket is 1-0-ra győztük le. Majd tegnap, idegenben, döntetlen az oroszokkal. Jóformán végig védekeztük az egész második félidőt, de megúsztuk, amihez kellett a magyar védelem, meg Dibusz kapus bravúrjai. Nekem nagyon tetszett Szalai Attila játéka, de az egész csapat óriásit küzdött. Hosszú évek után sikerült gy szimpatikus magyar vál

 Nem tudom, Kedves Látogatóink közül hányan emlékeznek Balázs Samura. Jómagam, bevallom, valahonnan a tudatalattim legmélyéről idéztem föl ezt a nevet és ezt az arcot.  A vezető magyar internetes médiumokat szemléztem. Az  origo.hu -n ( letöltés 2020.11.05.) jelent meg Sztankay Ádám cikke a neves magyar színészről. Aki olyan jó színész volt, hogy erőteljes antikommunizmusa ellenére is Kossuth-djat adott neki az akkori hatalom. Egyéniségét tekintve pedig egy disztingvált angol úrra emlékezetetett, aki imádta a szmokingot, még a Balatonon is abban járt.  Sztankay Ádám cikke kitűnő, friss, eleven, a 21.század számára idéz fel egy már-már elfeledett arcot. Külön is szeretném megköszönni az origo.hu-nak, hogy nemcsak politikáról, gazdaságról és spotról közöl cikkeket, hanem kultúráról ,sőt, mi több, kultúrtörténetről is. Merthogy a magyar ,az bizony kultúrnemzet. Bennünket a kultúra tart össze.  Vagy inkább elválaszt? Remélem, nem. 

A nemzetközi média híranyagát szemlézve meg kell állapítsuk,Izrael állam nem most éli történelmének legvirágzóbb korszakát. Nem megfelelő módon kezelték a koronavírust,sem a kormány,sem a társadalom. Az emberek egy része egyszerűen nem tartotta be a szabályokat. Súlyos gazdasági válság,a lakosság 21 százaléka munkanélküli.A kisvállalkozásoknál dolgozók között még enél is rosszabb az arány. Ellentétek a kormányon belül,Netanjahu jelenlegi és Ganz soron következő miniszterelnök között. A kis pártok politikájuk népszerűsítésére használják a kornavírus-járvány okozta helyzetet. Külső támadás,Libanon felől. Valószínűleg irreguláris erők, de most, 2020.július 27-én este erről még semmit nem tudunk. Izrael tehát válságos periódusát éli. Nagy kérdés,milyen hatással lesz ez a tény a Közel-Keletre. 

Ahogy szépen fokozatosan szemlézgetem a 2009-2012.közti időszak írott és elektronikus médiáját,kezembe került a Metropol hírújság 2009.július 6-i száma. A 8. oldalon olvashatunk arról,hogy a talán legismertebb közvéleménykutató szervezet 23 ország polgárainak tette fel online a kérdést:mi miatt aggódik legjobban? Magyarország esetében a válaszok így alakultak: 61 % munkanélküliség 53 % korrupció,pénzügyi botrányok 51 % szegénység,társadalmi egyenlőtlenségek. Ma,2020-ban, hogyan alakulna a magyarok aggodalmaskodási rangsora? Nehéz erre a kérdésre válaszolni,de azt gondolom,a pandémia okozta gazdasági sokk miatt ma sokan aggódnak a munkahelyük elvesztése miatt. Szerintem egészen bizonyosan a munkanélküliség nyerne. Hogy aztán beférne- e a második helyre a "pénzügyi botrányok,korrupció",azt már erősen kétlem. A média által irányított közvélemény már túlságosan hozzászokott a korrupcióhoz,meg a botrányokhoz. Már nem is figyel oda,ha erről hall.

Az mno.hu cikke szerint ( letöltve 2019.november 22.) Budapest díszpolgárai álltak ki az atlétikai VB megrendezése mellett. Azért volt erre szükség, mert Karácsony Gergely főpolgármester stábjának erről más a véleménye. Szerintük Budapest ne rendezzen atlétikai VB-t. Bár ez egy alapvetően médiaszemlével foglalkozó blog, itt és most személyes véleményt szeretnék kifejteni, a tőlem megszokott rövidséggel, számozva a mondatokat, hogy mindenki megértse. 1. Magyarországnak szüksége van atlétikai VB-re, minden sportág minden nagy eseménye nékünk áldás, ha meg tudjuk rendezni, akkor meg kell rendeznünk. 2. Miért?- és most új mondat jön. 3. Azért, mert Magyarország picike ország, nem gazdasági nagyhatalom (még), úgyhogy kell nekije az országimázs. Nincs annál jobb országimázs, mint hogy a Föld nevű bolygó több tízezer sportolója, a világ minden szegletéből, Budapestre jön kicsit futkosni, súlyt lökni, távolba ugrani meg rúdugrani. 4. Úgyhogy Budapestnek kell ez a VB 5. Ha Budapest annyi

Nagyon érdekes informatika-történeti cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, a magyar írott média egyik első info-szociográfiai írását ( ha tudsz jobb szót, írd meg).  A Gyermekünk folyóirat 1986/7. számában jelent meg Váczy András írása a gyermek és a számítógép kapcsolatáról. Váczy aggódik, természetesen, s be kell valljuk, aggodalmai igazolódtak. A játékok valóban eluralták a gyerekek életét. A legérdekesebb a cikkben az, hogy Váczy megkérdez egy informatikai szakembert, aki- nem ismerve fel az új szerkezet minden korábbihoz képest eltérő voltát- azt bizonygatja, hogy a számítógépben nincs semmi új, " mert az ipari forradalom óta úgy működnek a gépek, hogy nyit-zár, nyit-zár...". Az a furcsa ebben, hogy aki a technológiai szektorban dolgozik ( ahogy ma mondanánk: IT- szektor), még az sem ismerte fel, hogy a számítógép minden korábbitól különböző gép. Inkább a hasonlóságot kereste. A Gyermekünk folyóirat, melyet médiatörténeti indíttatásból rendszeresen szemlézek,

A belga La foi et le temps katolikus folyóirat egyik számát ama nemes témának szentelte, mit tehet a katolikus egyház a szellemi és testi fogyatékosok gondozásáért, társadalomba történő beillesztésükért. Ebben a folyóiratban jelent meg az amúgy is sokszor hajmeresztő katolikus média egyik legelképesztőbb produktuma: Az oltárszentség és a szellemi fogyatékosok című cikk. Bocsánat: tanulmány!!! Részlet az írásműből: " Ahogy ez a tizenhat éves gyermeki lény megindul az oltár felé, Isten tisztító munkát indít el az elméjében. Nyála már nem folyik annyira, szeme,mely korábban lefelé nézett, kifejezéstelenül, hirtelen megtelik élettel...". Ha megengeded, Kedves Látogató, én ezt nem folytatnám, nem elemzem, nem szemlézem. Megpróbálom a vérnyomásomat visszaállítani normálisra, aztán nézek valami elfogadhatóbb médiaterméket. Aki ezt a cikket írta, annak a normális elmeállapotát illetőleg vannak kétségeim.  Neki lenne szüksége egy jó nagy oltáriszentségre. xxxxxxxxxxxx

A Helikon irodalom- és kultúratudományi szemle, valljuk be, nem tartozik Magyarország legkurrensebb folyóiratai közé. Inkább csak az értelmiség egy része olvassa, főként az úgynevezett egyetemi körök. Pedig nem ártana, ha az itt közölt írásokat a művelt nagyközönség számára is elérhetővé- mondjuk ki: érthetővé- tennék, mert a Helikon egy egészen sajátos témával foglalkozik: magával a kultúrával. A 2017/3. számban például a modernitásról olvashatunk nagyon komoly tanulmányokat: mi a modern, mit és miért nevezünk modernnek, számít-e nekünk, ha valami modern, kelendőbb-e egy adott kulturális termék attól, hogy modern, vagy inkább beérjük a tradicionálissal? Egyáltalán: ki dönti el, hogy mi számít modernnek és mi nem? Ki szabja meg a kánont? Akiket részletesebben érdekelnek ezen témák, s hajlandók bizonyos intellektuális erőfeszítésekre az ügy érdekében, mindenképpen ajánlom a 380.oldaltól Anthony Giddens esszéjét: A modernitás következményei címmel. Giddens azt vizsgálja, milyen hatá