Írott és elektronikus média régen és ma

 Már a modern kori történelem tragikus lapjaira tartozik, hogy 1994-1995-ben véres polgárháború zajlott a Közép-Afrikában található Ruandában. A hutuk és tuszik összecsapásának több százezer halálos áldozata volt.  A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számának 67-72. oldalán olvashatjuk Malcolm McConnell: Menekülés Ruandából című írását ,amely a ruandai polgárháború első pillanatairól szól. A kint dolgozó amerikaiak életéért és ügyeiért felelős munkatárs felesége távolból hangzó robbanásokra lesz figyelmes. Pár óra múlva a vérszomjas milicisták már a családját fenyegetik, menekülniük kell. Már majdnem elérik a burundi határt, amikor belebotlanak egy teljesen irracionálisan működő, " katonai" egységbe, tizenévesekből álló milíciába. A történet végét nem árulom el, de annyit mondok: a cikk kiváló, érzékelteti azt a kegyetlenséget, feszültséget, amely az ilyen és ehhez hasonló fegyveres konfliktusokat kíséri.  Egyúttal sokat megtudhatunk magáról a fegyveres kon

 1994-ben még felháborodott egy újságíró azon, hogy két összekoccant autó vezetője kiabált, sőt, mi több,ordítozott egymással- ez derül ki a Nógrádi Krónika 1994.október 27-én megjelent cikkéből. Ma már mindennapos, hogy stresszes, hiányos vezetéstechnikai tudással rendelkező,karambolozó sofőrök egymásnak esnek, nemcsak verbálisan, hanem tettleg is. A közel harminc éve megjelent cikk Szerzője, Kazinczi Anikó, az etikus viselkedés oktatását kérte számon. Mit szólna vajon a mai helyzethez? Mennyivel másabb lett világunk az eltelt harminc év alatt! Talán haladtunk előre anyagilag, jobbak az autóink is,csakhogy ennek a haladásnak nagy ára lett ám: nőtt az amúgy sem alacsonyan lévő- stressz-terhelésünk. Ma már nem mindenki elégszik meg a kiabálással. Sajnos. Több békességet, több megértést. (Kazinczi Anikó:Mindennapi koccanásaink. Nógrádi Krónika,1994.október 27.)

 A Reader's Digest Válogatás című népszerű magazin 1994.márciusi számában olvashatjuk Mary Murray írását, melynek címe: Mitől fél a gyerek? Négy, valóban megtörtént esetet olvashatunk a cikkben, de ezek annyira jellemzők, hogy érdemes ezeket egyesével elemezni.   Az első esetben egy kétéves fiú riadt meg a babazsúron poénkodó bohóctól. Végül az segített ,hogy a szülők megkérték a bohócot, mutassa meg a srácnak, hogyan festi ki magát.A kisfiú megértette, hogy a bohóc is ugyanolyan ember, mint a többi, csak ki van festve.  A második esetben egy ötéves fiú ijedt meg egy népszerű tudományos tévécsatorna műsorát nézve- a dínóktól. Merthogy ott, a dokumentumfilmben, szó esett arról is, hogy bizony nem voltak ezek az állatok olyan aranyos jószágok, mint a rajzfilmeken. Az anya elmagyarázta a fiúnak, hogy a rajzfilmen látott dínó meg a dokufilmen látott dínó nem ugyanaz, mindkettő fikció.  Legjobban tetszett a szörnyes sztori, ez az a bizonyos "szörnyek vannak a szobában". Az apu

 A Képes Újság című,egykor igen népszerű hetilap 1994.február 19-i számának 19.oldalán olvashatjuk Kovács M. kitűnő cikkét Matterhorn,a csúcsok csúcsa címmel. A cikkben a Szerző bemutatja az akkor 93 éves Ulrich Inderbinent. Az öregúr még aktív hegyi vezetőként dolgozott az Alpokban. Ő maga 350 alkalommal mászta meg az Alpok egyik legnehezebb csúcsát,a Matterhornt. Inderbinen úr tökéletes testi és szellemi frissésségnek örvendett. Panaszkodott a túlzottan óvatlan turistákra,és figyelmeztetett arra,hogy legyünk tekintettel a veszélyekre. Jómagam azon gondolkoztam,hogy is van ez a dolog a nyugdíjkorhatárral...

 Szinte hihetetlen,de már az 1994.év is a történelem birodalmába tartozik...Richard Overy,az Exeter Egyetem történészprofesszora a BBC Világtörténelem című folyóirat 2019.márciusi számában(36-41.oldal) tett közzé egy gazdagon illusztrált összeállítást az 1994.év legfontosabb eseményeiről. Lássuk,Overy professzor szerint melyek voltak 1994.legfontosabb, történelmi jelentőségű eseményei! Polgárháború robban ki Ruandában a hutuk és a tuszik között*Nelson Mandela lesz a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke*Tovább folytatódik Szarajevó 1992 óta tartó ostroma.1994-ben a NATO légicsapást indít az ostromló szerbek ellen*Silvio Berlusconi lesz Olaszország miniszterelnöke,decemberben kormánya szétesik*Lucian Freud megfesti Az adóellenőr pihenője című korszakalkotó képét*Először szentelnek nőt pappá az anglikán egyházban*Bill Clinton és Borisz Jelcin Moszkvában találkoznak*1994.decemberében orosz offenzíva indul Csecsenföld ellen*USA:O.J.Simpson rendőri őrizetbe kerül*Átadják az Angliát Franciaországga

 A fenntartható fejlődés- amely a környezetvédelem területén napjaink egyik legfontosabb kutatási területe-  napjaink egyik legvitatottabb politikai kérdése is, gyakorlatilag mindennap előkerül a médiában. Maga a probléma azonban messze nem mai keletű: már húsz éve is elég sokat foglalkozott ezzel a témával az akkori sajtó.  Az ÖKO folyóirat 1994/2. számában igencsak érdekes és szakavatott tanulmányt olvashatunk Dr. Kerekes Sándor tollából. Címe: a fenntartható fejlődés kérdőjelei magyar nézőpontból. Nem szeretném itt most az egész művet ismertetni ( lényege: a fenntartható fejlődés lehetőségeinek elemzése a Brindtland-jelentés alapján.. ). Itt most csak a tanulmány egyik pontjával foglalkozunk, melyben a Szerző a fenntartható fejlődés lehetséges modelljeit ismerteti. A Föld eltartóképessége optimista és pesszimista felfogásban címet viseli ez a szövegrész. - Az első modell szerint egyes mutatók együtt nőnek a gazdasági fejlődéssel. Kerekes doktor itt a termőterületek növekedését emeli

 Az alábbi bejegyzés nem fizikazseniknek szól,inkább azoknak,akik -hozzám hasonlóan-lelkes és kevésbé lelkes amatőrként érdeklődnek a természettudományok iránt. Az ÖKO folyóirat 1994/3. számában olvashatjuk Balthazár Zsolt:Tönkrement világítótestek hulladékgazdálkodási szemmel című írását(48-54.oldal).Ezen tanulmány bevezetőjében kapunk választ arra a kérdésre,miért hívjuk izzónak a villanykörtét. A válasz pofonegyszerű:azért,mert energiatermelés közben hőt termel,azaz "izzik". A másik típusú világítótestben gázok termelik a hőt,ilyen pl. a neoncső. Mekkora hőt is termel az izzó?A cikk szerint az izzásban lévő szál hőmérséklete az 1000°Celsiust is meghaladhatja,legalábbid a hagyományos,nem energiatakarékos izzók esetében. Namármost,feltehető a kérdés,hogy a magyar lakosság hány százaléka van azzal tisztában,mi a különbség a gázkisüléses és a hőtermeléses fényforrások között?Szerintem kevés. Az iskolai természettudományos oktatás úgy múlik el fejünk felett,mint hópihe a tavasz

 A Reader's Digest Válogatás magazin 1997.májusi számában elképesztő gyilkossági esetről olvashatunk. (Michael Bowker: Lottózó gyilkosok). 1994-ben,Oregon államban négy fiatal brutálisan meggyilkol egy bolti eladót,kolléganőjét összeveri. Nem visznek el mást a boltból,csak ötven dollárt,meg néhány lottószelvényt. Hónapokig semmi eredmény,a négy támadó valószínűleg büntetlen előéletű. Hanem a lottószelvények!Ez utóbbiak buktatták le a gyilkosokat. Oregon államban az a szabály,hogy a tíz dollár alatti nyereményeket nem kell bejelenteni,az egyik bolt mégis felírta a nyertesek nevét,biztos,ami biztos. Azonkívül a nyomozó kreativitása is segített:tudta,hogy az álnevet használó bűnözők gyakran a valódi nevük rövidített,torzított változatát adják meg. Így aztán elkapták a négy fiatalt,aki a megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta. Szórakozásból öltek. Borzasztó.  Maga a cikk viszont kitűnő. Tömör,pörgős,könnyű olvasni. 

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 44-48.oldalán olvashatjuk Walter E.Williams cikkét,melynek címe:Nelson Mandela válaszút előtt. Williams nagyon okosan,pontosan elemzi a Dél-Afrikai Köztársaság vezetőjének nem éppen egyszerű helyzetét. Az aparththeid után ugyanis Dél-Afrika válaszút elé került. Merre tovább? Ebben az igen kényes történelmi szituációban sokan megpróbálták Mandelát rábeszélni arra,hogy szocializmust vezessenek be az országban. Az ANK-nak,mint ahogy Wiiliams is leírja,elég szoros kapcsolatai voltak a hajdani Szovjetunióval. Azonkívül a frissen felszabadult országban sokan az apartheidet a kapitalizmussal azonositották. Nelson Mandela azonban mélyreható politikai bölcsességről tett tanúbizonyságot,és a Dél-Afrikai Köztársaságot a kapitalizmus útjára terelte. Sikerült több-kevesebb nemzeti konszenzust teremtenie ezen cél elérésében. Hamarosan megjelentek a nagy külföldi befektetők is...A politika területén pedig az ország a demokrá ciát választotta. Wil

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 29-32.oldalán olvashatjuk Robert J.Samuelson cikkét,melyben Assar Lindbeck svéd közgazdász figyelmeztet a Svédországban kialakult jóléti állam veszélyeire. Melyek is ezek a veszélyek? Három év alatt 5 százalékos csökkenés a gazdasági teljesítményben. Munkanélküliség növekedése 3 százalékról 14 százalékra. A munkanélküliek álláskeresési hajlandósága alacsony,mivel hosszú ideig kapnak segélyt. Az állami költségvetési hiány a bruttó GDP 15 százaléka.Magas adók,csökkenő beruházási kedv,infláció. Hát ezekre figyelmeztette honfitársait 1994-ben Assar Lidbeck közgazdász. Vajon megfogadták a figyelmeztetését?

A Reader's Digest Válogatás ( a világ egyik legolvasottabb magazinja) 1994.májusi számában a fogyókúráról, pontosabban: a tartós fogyásról olvashatunk egy igencsak jó cikket. Azért örülök ennek az írásnak, mert nem ígér csodát. Nem mondja azt, hogy ha ilyen és ilyen ásványi anyagból ennyit és ennyit benyomsz, akkor lefogysz. Nem: az írás szerint legfontosabb a rendszeres mozgás, mert akkor a zsírsejtek átalakulnak rosttá, és ez gyorsítja az anyagcserét, ezáltal jobban fogyunk. Szó esik egy orvosról, aki nap mint nap fel- le rohangál a munkahelyén, hogy zsírt adjon le. Szóval, ez a titok. Nem a mindenféle, csodadiéta, hanem a mozgás. Akkor lépcsőzzünk! 

A Reader's Digest mértékadó amerikai magazin, a világon 17 nyelven jelenik meg, 28 millió példányban. Amerikai politikusok még a mai napig nagyon komolyan veszik, mit ír róluk az RD. Rendhagyó módon csináltam egy teljesen személyes toplistát a Reader's Digest 1994.júliusi számának írásaiból, attól függően, hogy nekem melyik cikk mennyire tetszik. Ezt lehet vitatni, de jó játék. Teljesen személyes, másnak nyilván más lenne a sorrendje. Itt az első tíz: 1. Idézhető idézetek 2. Ukrajna, a káosz és a félelem országa 3. Menekülés Szarajevóból 4. Alagút a tenger alatt 5. Szervezett bűnözés Európában 6. A remény festője, Jean-Michel Folon 7. A sebész, aki szembeszállt a fájdalommal 8. Bámulatos hullámok. 9. Nem kell több fogyókúra! 10. Módszerek undok emberek leszerelésére Hát, ezek voltak a számomra legjobban tetsző cikkek. Azért tartom a legjobb magazinnak a RD-t, mert intelligens. Nem okoskodó, intelligens. Felvállalható mindenki számára. Itt a magazin weboldala:

A Reader's Digest a világ legnépszerűbb magazinja, egészen kitűnő színvonalú. Témák az 1994.februári számból, a teljesség igénye nélkül: Egy új-zélandi férfinak 2310 keresztneve volt, a botrány az esküvőn robbant ki, mert az anyakönyvvezető nem volt hajlandó felolvasni a keresztneveket. Alger Hiss ártatlan volt? Egy orosz tábornok szerint igen, egy magyar történész, Schmidt Mária viszont dokumentumokkal támasztotta alá, hogy nem. Észak-Korea munkatáboraiban több százezren sínylódnek, még a gyerekeket is agyba-főbe verik. Már nem közlekednek Ausztráliában tevekaravánokkal. A virtuális realitás (VR) kézzelfogható valóság lett. Hogyan hat ez az emberi társadalmakra? Viccek gyerekekről, katonákról. És egy nagyon komoly téma:hogyan szokassuk le kamaszkorú gyermekünket a dohányzásról? Mit tehet a szülő, mit tehet az iskola? Hogyan alakul Magyarországon a rendszeres dohányosok száma? xxxxxxxxxxxxxx Olvass könyvet is! konyv-ajanlo.blogspot.com

A Reader's Digest ( továbbiakban RD), a világ egyik legnépszerűbb folyóirata, foglalkozik komoly és bulvár témákkal egyaránt, teszi mindezt igencsak magas színvonalon, értő, igényes szerkesztéssel és nyelvezettel. Az 1994.augusztusi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Milyen szenvedéseken megy át egy család az ostromlott Szarajevóban? Megtudhatjuk egy bátor kislány naplójából. - Hogyan vélekednek a németek Németországról? ( Ne feledjük:1990-ben volt a német egyesítés!). Mitől félnek legjobban? Meglepő, de a németek 20 százaléka antiszemita! - Hogyan tett szert egy házaspár egy muzeális értékű indián kenura? - Ki volt Alphonse Mucha és miért tartjuk nagyra ma is a művészetét? - Hogyan érintette a belgákat szeretett királyuk, Baldvin halála? Miért szerette őt annyira az ország népe? - Hogyan befolyásolja az asztmások egészségi állapotát a környezet? - Miért akarják tönkretenni a kínai kommunisták a Jangce folyó egy szakaszát? A cikk korát megelőző módon bírálja Kín

Mai világunkban az északi féltekén élő emberek szókincse ellaposodott. Manapság egy átlagos, középosztálybeli magyar egész életében jól elvan 2000 szóval (Nem is szólva egy angolról, akinek már 1500 szó bőven elegendő egy élethez.) Ez a 2000 szó biztosít neki mindent: szakmai előmenetelt, tisztességes magánéletet, sportot, hobbyt, szórakozást. Kevés szóval élünk, ez pedig odavezet, hogy egész világunk beszürkül. Mert a nyelv, az maga az élet. Éppen ezért örvendetes a Readers's Digest (továbbiakban:RD) magazin hajdani kezdeményezése, mely azt tűzte ki célul, hogy bővítse a lakosság szókincsét. ( Nyilván azért is, hogy megértésék, amit a RD-ben olvasnak...). Kvízjáték formájában tudakolták meg az Olvasótól egy-egy szó jelentését. Az RD 1994.februári számában például az alábbi szavak jelentésére kérdeztek rá: nyílászáró, printer, exkluzív, lízing, tarifa, márkabolt és még néhány. Szóval, így első olvasásra elég könnyűnek tűnik a feladat, ráadásul a szavak többsége nemhogy nem magya

A História folyóirat megszűnésével a magyar történettudomány gyógyíthatatlan veszteséget szenvedett. De nézzük a történelmi folyóirat virágkorát, az 1990-es éveket! Az 1994/5-6. szám tartalmából: - A szarajevói merényletről szól Szász Zoltán írása. Kiderül, hogy a középiskolai tankönyvek fényévekkel vannak lemaradva a kutatás mögött. A tankönyvek szerint egy Fekete Kéz nevű szervezet tagja volt Gavrilo Princip, itt erről szó sincs. Az Egyesülés vagy Halál nevű szervezet követte el az első világháborút kiváltó terrorcselekményt, mely szervezet hátterében az Ifjú Bosznia nevű, méginkább kiterjedt szervezet állt. - Kronológia az első világháború előzményeiről, 1894-1914. - Magyarország számára káros vagy hasznos volt, hogy a Habsburgok uralták? Ez a mai napig vitatéma a történetírásban. - Varga J. János írása a Habsburgok 18. századi reformterveiről, különös tekintettel az adópolitikára. A magyar nemesség nem volt hajlandó adózni. - Vörös Károly cikke Ferenc József egyéniségéről. Lehet,