Írott és elektronikus média régen és ma

 A Magyar Krónika Budapesten megjelenő kulturális folyóirat. Nagyon korszerűen,kiváló vizuális eszköztárral mutat be aktualitásokat,ismert és kevésbé ismert alkotókat. Most a 83.szám tartalmából szemlézünk. Az egykori budafoki sörgyár helyén ma kultudális központ áll,ahol elsősorban képzőművészek dolgoznak és állítanak ki. Mindez hozzájárulhat a városrész rehabilitációjához-Manninger János filmrendező Kétszer kettő című alkotásával a magyar filmművészetet akarta megújítani,egyben felhívni a figyelmet a vidék és város közti óriási különbségre. A filmet sem a hatalom,sem a közönség nem fogadta kedvezően,a második világháború után a legtöbb embernek nem avantgarde filmeken járt az esze. Mindössze négyszer vetítsgzék Manninger 1946-ban öngyilkos lett-Kitűnő kritikát kapott Szilágyi István:Messze túl a láthatár című könyve-Hager Ritta textilművész kilemcvenéves. Alkotásai az ég és föld találkozásából létrejött új szellemi világot jelenítik meg. Interjú is készült a művésszel,ahol elmond...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,de országos terjesztésű irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat,Magyarország egyik legrégebbi és legszínvonalasabb kulturális sajtóterméke. Most a 2018/12.szám tartalmából szemlézünk. Jómagam még soha nem olvastam Vörös István tollából olyan kitűnő verseket,mint az Egy kor kezdete,Egy nádlevél,Hullámok;Mondóka egy vágyról,A nők fénye. Bravó,legfelső fokban brávó!-Villányi László versei madarakról és emberekről szólnak. Nem gondolom,hogy "önjáró költészet"ez,nagyon is érzem rajta a kimunkáltságot,a megformázást-Antal Balázs:Védtelenül című novellája a férfi védtelenségét,kiszolgáltatottságát fogalmazza meg-G.István László költeményeinek fő témája az öregedés,a mindenűtt tapasztalható halál,a méltóságteljes távozás vágya-Tanulmány Tandori Dezsőről és Kassák Lajosról-Závada Péter hosszúverseiben egy szürke,bizonytalan világról ír,no meg arról a nem mindennapi kérdésről:mit kezdhet ezzel a világgal a 21.századi ember-Tanulmány Szabó Lőrinc és Nem...

 Ha azt a kifejezést halljuk:modern képzőművészet,akkor legtöbbünknek valami absztrakt,geometrikus,de legalábbis nonfiguratív alkotások villannak be. Nos,nem alaptalanok ezek az asszociációk,de azért tudnunk kell,hogy a modern művészet nem egyenlő az "érthetetlennel". Az Új Művészet c.,nagyon szép és igényes folyóirat 2003.októberi számában olvashatjuk Kopócsy Anna írását,melynek címe:"Ősi Divék nemzetség késői sarja".Rudnay Gyula emlékkiállítása. Egy olyan festőt ismerhetünk meg a cikkből,aki mintha nem is hallott volna az avantgarde-ról. Munkácsyt vallotta mesterének,képei figuratívak,nagyon is embercentrikusak. Rudnay a 20.század első felében élt és alkotott,de felületes szemlélő számára képei olyanok,mintha Benczúr vagy Munkácsy festette volna őket. Kimagaslónak tartom a Lakoma című alkotást. A Csárdás című,tíz éven át készült kép sem marad el mögötte. Utóbbi képen a szél,a fények játékával érzékelteti a forgómozgást. Zseniális.Rudnay festészete pont attól moder...

A bejegyzés címe szerintem önmagáért beszél, merthogy a hajdani Szovjetunióban imádták a magyar festőket. Szabadabbak voltak, mint a szocreálon felnőtt ottaniak, témaválasztásuk is merészebb, az avantgarde irányzatokat pedig sokkal jobban ismerték, mint a szovjetek. A Művészet cím folyóirat 1978/1. száma közöl egy írást Uitz Béláról, aki elkészítette a frunzei kormánypalota üléstermének dekorációját. Egy nagyon dinamikus csatajelenet, Az 1916-os kirgiz felkelés című freskókarton majdnem kétoldalas változatában is szerepel a folyóirat 14-15. oldalán. Nagyon élénk, expresszionista,vonalkavalakádos alkotás. Megvenni azért nem venném, de jól el tudom képzelni, mint középület díszítését.

A Tiszatáj Magyarország egyik vezető kulturális folyóirata, az elmúlt negyven évben semmit sem változott. Modern irodalmat közöl, a modern szónak abban az értelmében, miszerint: avantgarde, kísérleti. Az persze jó kérdés, hogy manapság hányan olvasnak ilyesmit, mindenesetre amíg elegen, addig a Tiszatájnak is van létjogosultsága. A 2018.februári számban például egy gyönyörű verset találunk, Báger Gusztáv tollából. A pók valóban olyan, mint egy klasszikus értelemben vett jó vers: rövid, tömör, és bekacsint egy világba. Sajnos, ez a tömörség nem mindegyik alkotóra jellemző, Horváth Benji Konteo Rodeó című költeménye néhány soros " bevezető után az érthetetlenségig bonyolódik. Erre mondják: könnyebb a bonyolultból elvenni, mint a semmihez hozzáadni. Horváth Benji még nagyon fiatal, az elkövetkező években az a feladata, hogy egyszerűsítse, letisztítsa magát, akkor talán megszeretik az Olvasók is. Kertész Imre változatlanul népszerű, s nemcsak itthon. Ezúttal Franciaországban jelen...