Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2013/7. számában jelent meg Tóth Krisztina: Ahogy eddig című novellája. Témája: az idősekről, elesettekről való gondoskodás, illetve a magyar egészségügynek a legelesettebbekhez való viszonya.  Nem akarok egy kétoldalas irodalmi műről cselekményvázlatot adni, hiszen akkor semmi értleme nem volna elolvasni a novellát, inkább csak felvillantanám:vannak lelkiismeretes és vannak lelkiismeretlen orvosok.Nagyjából ez az egyik tanulsága ennek a kitűnő műnek. De még van több is. Az Ahogy eddig nagyon élesen társadalomkritikai mű.  Például az, hogy érdemes lenne ezt a Tóth Krisztina-novellát elolvasnia minden idősödő embernek. Mert- ahogy nagyapám, aki már nincs köztünk- 70 éves kor után bármi történhet az emberrel, ki kell alakítani egy rendszert, magunk körül, hogy ha egészségünkkel hirtelen baj támad, akkor kit értesítünk, hova megyünk, kiben bízunk,stb. És ezt mindenki csak magának alakíthatja ki. Senki ne higgye magáról azt, hogy örökké

 A 20.század közepén óriási foradalom zajlott a hangrögzítésben- és ebből adódóan a zenehallgatásban is. Megjelentek a szalagos magnók ( vagy orsósmagnók), melyre mikrofonról rögzítették a hangot- ez a bakelitlemezek korában világraszóló újítás volt.  Aztán, ahogy teltek-múltak az évtiezedek, korszerűbb technológiák jöttek: a szalagos magnó után következett a CD, aztán a pendrive, napjainkban pedig 2-3 féle módon is trendi a zenehallgatás, viszont mindegyik digitális.  Él Nógrád megyében egy lelkes gyűjtő, bizonyos Nagy Vilmos, aki elhatározta: múzeumot létesít a szalagos vagy hivatalos néven orsós magnóknak. A Nógrád megyei Terényben működő múzeumban 2013-ban 376 orsós magnót lehetett megnézni, kipróbálni, merthogy többségük még működőképes volt. A különleges múzeumról a Kinces Kalendárium 2013.évfolyamának 201-203.oldalán olvashatunk.  Zoltán János kiváló írását olvasva nekem az jutott eszembe, érdemes volna a többi, a 20.században felbukkant hang-és adatrögzítési formának is kiállít

 A biológusok,közülük is pedig a rovarkutatók( entomológusok),gyakran kísérleteznek hangyákkal.Sokszor több ezer pélányt használnak egy kísérlethez. Kérdés,hogyan különböztetik meg egymástól a kísérlet során a különböző példányokat? A Reader's Digest Válogatás magazin 2013.januári magyar nyelvű számában megmutatja a megoldást az indiai A. Muhamed Babu PhD. Amint az a gyönyörű fotókon is látható,a kutató színes cukorkákkal eteti a rovarokat,különböző színűekkel. A hangya eszik a cukorból,a felvett tápanyag pedig a potrohában köt ki,hogy ott emésztődjék meg. Így aztán lesznek kék,zöld,sárga stb potrohú példányok,akik így,eltérő színekben pompázva,már könnyen megkülönböztethetők a kutatók számára.  Na,ezek a nagy tudományos ötletek. Egyszerű,olcsó,csak egy kis ravaszság kellett hozzá. A folyóirat weboldala korábban az rd.hu volt, viszont több Kedves Látogatónk jelezte, hogy nem él az oldal. Vajon mi lehet a probléma?

 Aki szereti a hagyományos nagyi-konyhaművészetet 21.századi stílusban újragondolni,az feltétlenül olvassa el a Reader's Digest magazin 2013.januári magyar nyelvű Válogatását! A neves román séf,Horia Virlan egy elképesztően különleges töltöttkáposzta-recepttel örvendezteti meg a Kedves Olvasókat!A receptet a 23.oldalon találják. Nem szeretnénk elárulni a nagy titkot,annyit elárulunk,hogy rakott(!) és sütőben sült töltött káposztáról van szó,puliszkával és erőspaprikával,és természetesen tejföllel tálalva. Fantasztikus! Nem mondom,hogy könnyű étel,nem kezdő szakácsoknak való,de érdemes belevágni,biztosan megkapja az ember érte a vendégeitől az őszinte dicséretet.

A Vetés és Aratás evangéliumi folyóirat 2013/1.számában megjelent a Napsugár című meese. A nagynéni arról beszél a kis Petinek, hogy Jézus igazsága megvilágítja a szívünket. Nincs is ezzel semmi baj,sőt, örülni kell annak, ha egy mese az Evangélium felé irányítja a gyermeki szíveket. Csakhogy a nagynéni azt kérdezi Petitől:"Ugye, a te szíved is néha haraggal és daccal van tele?" Pont így nem szabad bűnvallást tenni. Nem szabad mások szájába adni a szavakat. Hagy i kell,hogy saját maga fogalmazza meg,mit vétkezett. Úgy az igazi. Amúgy a folyóirat kitűnő és hasznos.

Bevallom férfiasan: Nem tartozom Tormay Cécile Bujdosó könyvének rajongói közé. Megértem persze, hogy az első világháború és Trianon után, abban a történelmi szituációban, felgyűlt a sok magyar sérelem, és ezt valahogy ki kell írni, meg kell fogalmazni, ki kell mondani, bele a világ arcába- ennek ellenére úgy vélem, a hisztériakeltés még nem fegyver. Az csak indulat. Örömmel olvastam Szolláth Dávid írását (Az elbeszélő hitelvesztése) a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat 2013.februári számában. Mindennel egyetértek. Ez a könyv antiszemita, méghozzá csontig-velőig. Azonkívül rosszul szerkesztett, valószerűsége megkérdőjelezhető. Szolláth Dávid erre remekül rámutat tanulmányában, mely őszinte, intelligens- ellentéte az általa elemzett műnek. Jó lenne, ha a magyar kulturális médiumokban csak ilyen színvonalú írásokat olvasnánk. Tormay Cécile-t nem szabad felvenni a középiskolai tananyagba! Ha pedig már megtörtént, a magyartanárok tanítsanak inkább mást! 

Az amerikai elnökök és elnöknék mindig is szerettek celebekkel találkozni, annak ellenére, hogy nem voltak jó véleménnyel a mindenféle énekes és egyéb népségről. A Reader's Digest 2013.szeptemberi számában, Craig Brown tollából, három ilyen találkozásról olvashatunk. - Richard Nixon és Elvis Presley - Nancy Reagan és Michael Jackson - Marilyn Monroe és Nyikita Hruscsov Nekem a legjobban Nancy Reagan tetszett, egyenesen kioktatta Michael Jacksont, hogyan kell viselkedni. Ez Michaelnek soha nem volt erőssége. Az is beszédes, hogy MJ sírva fakadt, mikor kiderült, hogy nem gyerekek lesznek a fogadáson. Az azóta történetek figyelembevételével csak annyit mondhatok: Huha... Az sem volt semmi, ahogy Marilyn Monroe, a kor ünnepelt filmcsillaga osztotta ki a Szovjetunió első emberét. Kit érdekel a kommunizmus, ha a főnök ilyen csúnya... A legjobban szerint Nixon elnök boldogult Elvis Presley-vel. Egyszerűen úgy viselkedett vele, mint egyik férfi a másikkal. Az elnök megmutatta Presle

Olyan könnyen képesek vagyunk véleményt alkotni a közel-keleti konfliktus kapcsán. Meghallunk valamit a Híradóban, látunk egy tüntetést a neten, és máris megszületik agyunkban a kiirthatatlan vélemény. És ez nem jó. Mindez a Szombat című zsidó kulturális folyóirat 2013.januári számáról jutott eszembe. Ennek témája ugyanis: az arab országokban élő zsidók, illetve zsidó vallású arabok. Olvashatunk itt tunéziai zsidó írókról, arab nyomornegyedek mélyén rejtőző káprázatos zsinagógákról, a zsidóság helyzetéről Szaddam Husszein által uralt Irakban, menekülésekről és visszatérésekről, napjainkig élő-fortyogó antiszemitizmusról, nacionalizmusról és szocializmusról a Közel-Keleten. Az ember végigolvassa, és csak pislog: hát ezekről a dolgokról, ezekről az emberekről miért nem szólnak a híradók? Miért nem tudtunk mi erről semmit? Mostmár tudunk. xxxxxxxxxxx Itt a folyóirat weboldala: szombat.org

A Reader's Digest Válogatás című, kiváló formájú és tartalmú folyóirat 2013.novemberi számának témái, a teljesség igénye nélkül: Hatalmas tornyot építenek majmoknak egy fesztiválon, amelyből ők kedvükre csemegézhetnek. Christine Lagarde, a Világbank új elnöke, nagy hangsúlyt fektet a világ hátrányos helyzetű régióinak felzárkóztatására, Afrikában több árvaházat, iskolát támogat. Hogyan éehet elrontani a legfontosabb napi teendőket, mint pl. felkelés, kávéivás, stb. Interjú a kiváló énekesnővel, Cherrel, aki elmondja, mit tanult meg igazán a show.business világában. Spanyolországban nagyon népszerű az ősi tánc, a flamenco. 9 jóslat: lapostévé, YouTube, holdraszállás, stb. xxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A gyermekeknek szóló Csodaceruza Magazin irodalmi és művészeti folyóirat 64., 2013-ban megjelent számából: Lackfi János verse: Elemes kirakós vers- Vogul népköltés: Anyóka, anyóka, fordította Várkonyi Anikó- Arno Holz gyönyörű verse, a Tél- Várszegi Adél: A jakicsalád- Koncz Tímea írta és rajzolta a Zöld a városban című művet- Laár András abszurd meséi: A Csőevő duhajka illetve a Kompótok- Kosztolányi Dezső fordította Detlev von Liliencron versét: Kora tavasz az erdőszélen. A vershez gyerekeknek szóló rejtvény is kapcsolódik- A 9 éves Korom Bálint Benedek meséje: A macska és a király barátsága Kitűnő folyóirat gyerekeknek és felnőtteknek!