Írott és elektronikus média régen és ma

 A biológusok,közülük is pedig a rovarkutatók( entomológusok),gyakran kísérleteznek hangyákkal.Sokszor több ezer pélányt használnak egy kísérlethez. Kérdés,hogyan különböztetik meg egymástól a kísérlet során a különböző példányokat? A Reader's Digest Válogatás magazin 2013.januári magyar nyelvű számában megmutatja a megoldást az indiai A. Muhamed Babu PhD. Amint az a gyönyörű fotókon is látható,a kutató színes cukorkákkal eteti a rovarokat,különböző színűekkel. A hangya eszik a cukorból,a felvett tápanyag pedig a potrohában köt ki,hogy ott emésztődjék meg. Így aztán lesznek kék,zöld,sárga stb potrohú példányok,akik így,eltérő színekben pompázva,már könnyen megkülönböztethetők a kutatók számára.  Na,ezek a nagy tudományos ötletek. Egyszerű,olcsó,csak egy kis ravaszság kellett hozzá. A folyóirat weboldala korábban az rd.hu volt, viszont több Kedves Látogatónk jelezte, hogy nem él az oldal. Vajon mi lehet a probléma?

 Olvasom a Népszava egyik régebbi,2020.október 7-i számában Rónay Tamás:Több Európával az autokraták ellen című írását. A magyarországi baloldali narratívát bontja ki:ha nő az európai intézmények,köztük az EP súlya,akkor nő Európában a demokrácia. Azt gondolom,ez az érv,pontosabban ezen folyamatok-integráció erősödése illetve az egyes államokon belüli demokrácia erősödése-ilyetén összekapcsolása hibás. Véleményem szerint egy országban akkor van demokrácia,ha alkotmánya demokratikus,illetve az adott országot demokratikus pártok irányítják. Az integráció,megint csak szerény véleményem szerint,ettől teljesen független folyamat(kellene,hogy legyen). Minden népnek saját magának kell megteremtenie a saját demokráciáját. Van még egy mondat az amúgy jól megírt,kiválóan érvelő cikkben,amire igencsak felkaptam a fejem. "Az EP mind öntudatosabbá válik,amit az is jelez,hogy egyes frakciói mind jobban megtalálják a saját hangjukat és egyre önállóbbakká válnak az anyaország azonos pártjának fra

 Ha Magyarországon azt a kifejezést halljuk:erdei ház,akkor valami kis,egy-két helyiséggel büszkélkedő nyaralóra gondolunk,ahová hétvégenként-vagy inkább havonta-kijárnak a tulajék. A berendezés pedig áll kopott szőnyegekből,utolsókat rúgó tévéből,meg rozoga asztalból. A holland belsőépítész,Eleonora Nieuwenhazen,új értelmet adott az "erdei ház"kifejezésnek. Északi-tengerhez közeli otthonukat-mert kint is laknak-meseszépen építtette fel és rendezte be. Modern és természetközeli. Ami a médiát illeti:a H.O.M.E designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 32.skk.oldalain látunk csodaszép fotókat az épületről. Két szín dominál:a fa természetes szürkésbarnája és a zöld. Zöld a szőnyeg,amolyan mese-motívumokkal díszített. A zöld minden árnyalatában játszanak a fürdőszobacsempék. Van egy egészablakos helyiség a lakásban,a fotóról nem derül ki,melyik ez,de az a burjánzó bujazöld,amit ez az ablak mutat,a bokrok,fák elképesztő színorgiája,egyetlen fő színből,az azt kell mondjam:leny

 Nagyon szeretem az olyan cikkeket,riportokat,szpotokat a mai sajtóban és médiában,melyek utaztátják az Olvasót:bemutatnak egy,a magyar közönség számára kevéssé ismert országot vagy várost. A Nők Lapja 2016/19.számában M.N.:Város szerelmi ajándékba című írása a Németország keleti részén fekvő Magdeburgot mutatja be. Ahogy olvassuk a kitűnően megírt és fotókkal remekül illusztrált cikket,rájövünk,hogy Magdeburg egyszerre tradicionális és modern. Hiszen mi jelképezné élesebben Németország(pontosabban,ahogy akkoriban nevezték,Német-Római Birodalom)középkori történelmét,mint az 1363-ban felszentelt magdeburgi dóm,amely gyönyörű,impozáns épület. S mi mutatná meg jobban a modern Németország sokoldalú,mások elismerésén,tiszteletén alapuló életformáját,mint a Hundertwasser által tervezett Zöld Citadella. Amely nem zöld,hanem rózsaszín,első pillantásra látszik,hogy tervezője zseni. A nevét pedig onnan kapta,hogy tetején növényeket termesztenek. S amint az a Nők Lapja cikkéből kiderül,az egész v

 Vajon mi köze a kettőnek egymáshoz?A cementgyártás,annak alapján,amit tudok róla,nem tűnik éppen zöld iparágnak... Mint a Figyelő című üzleti hetilap 2021/33.számában közölt cikkből (59.oldal,Dózsa György: Cementgyárak aranykora) kiderül,nagyon is sok a kapcsolódási pont.Igen nagyértékű kapcsolódási pontok vannak a két ágazat között. Ha ugyanis egy kormány környezetvédelmi paradigmaváltásra készül-a cikk szerint éppen ez zajlik az USA-ban,Nagy-Britanniában és Kínában is),ahhoz infrastrukturális beruházások kellenek. Az infrastrukturális beruházások pedig építkezéseket foglalnak magukba. Az építkezéshez pedig mindig kell cement. Úgyhogy ma is tanultam újat:a környezetvédelem fellendíti a cementgyártást.  A cikk,és az egész hetilap pedig:kitűnő!

A címben foglalt mondat ugyan félbemaradt, de inkább nem is folytatom. Az utóbbi években olyan erős lett a különböző energialobbik ( szén, olaj, zöld, atom stb.) egymás közti háborúja- és ez már sok esetben szó szoros értelmében véve súrolja a háború fogalmát- hogy mindeközben elfeledkeztek a legfontosabb tényezőről: a felhasználóról, azaz a vásárlóról. A kisemberről.Tudják, aki a számlát fizeti minden hónapban...  A napi.hu gazdasági portálon jelent meg egy kitűnő, de tartalmában számomra elképesztő cikk a széneregia-lobbi, az atomenergia-lobbi és a zöldenergia-lobbi egymás közti csatájáról. A helyzet Európában és legfőképp Németországban olyan súlyos, hogy akár, nálunk,Magyarországon is, hamarosan rendszeressé válhatnak az áramszünetek!! Mint anno a szocializmus kezdeti periódusában...És ez most nem pánik, hanem komoly, valódi fenyegetés. Minden további magyarázat helyett itt a cikk linkje: https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/szeneromu-rwe-energiewende-energia-angela-merkel-zolde

 Nyugat-Európában és Amerikában a klímavédelem elsősorban a baloldalhoz és a liberálisokhoz( illetve az USA esetében a demokratákhoz) kötődő politikusoké, illetve a holdudvarukba tartozó médiáé. Magyarországon a kormányoldal megcsinálta azt a trükköt, hogy kivette a baloldali ellenzék kezéből ezt az ütőkártyát. Jobboldali politikusok- Áder János, Varga Mihály és mások- állnak a klímavédelem ügye mellé. Utóbbira jó példa a Magyar Demokrata 2021/21. számában megjelent írás ( Hankó Ildikó tollát dicséri), amely a Pénzügyminiszterek Klímavédelmi Koalíciójának megalakulásáról számol be. Igaz, ennek a koalíciónak még csak két tagja van- Lengyelország és Magyarország- dehát a Biblia is azt mondja, hogy ahol ketten-hárman összegyűlnek... Amúgy jó dolog ez, hogy a jobboldal felvállalja a klímavédelem- és általában a környezetvédelem- ügyét? Elfogadja ezt tőlük a választó? Azt azért ne feledjük, jó néhány hónapja, azaz nem is olyan régen még egy bizonyos Donald Trump, Orbán Viktor szövetségese k

 Nagyon érdekes, hogy ahány médiatermék, annyiféleképppen írnak arról az állatvédelmi törvényről ,melyet Nagy-Britannia törvényhozása az elmúlt héten (2021.május) fogadott el. Van olyan magyar konzervatív médiaplatform, amelyik az egész ügyet holmi " zöldpárti" nyomulásnak állította be. Van olyan magyar baloldali médiaplatform, amely nagy diadallal ünnepelte, hogy a gerinceseknek most már törvényileg is vannak érzelmeik.  Hogyan is van ez? Jómagam vettem a fáradságot, és utánanéztem a teljes törvényszövegnek. Főbb pontok a következők: 1. A gerinces állatoknak vannak érzelmeik ( szomorúság,, vidámság stb.) és képesek arra, hogy ezt ki is mutassák.  2. Tilos Nagy-Britanniából élő állatot exportálni. Mindenféle élőállatot. 3. Tilos chipeket helyezni a macskákba.  4. Tilos vadásztrófeákat importálni. 5. Tilos főemlősöket háziállatként tartani.  Külön felhívnám a figyelmet a 2. pontra. Ez alapjaiban rengetheti meg Nyugat-Európa mezőgazdaságát- és tegyük hozzá, gasztronómiáját. Leh