Bejegyzések

újságíró címkéjű bejegyzések megjelenítése

The Morning Show, avagy film a média világáról

 A nézők szeretik a médiáról tévéről szóló filmeket, afféle " bepillantás a kulisszák mögé"- örömérzés lesz úrrá rajtuk. Félreértés ne essék:néha én is nézek ilyen jellegű filmeket, olykor még jól is esik. Kíváncsian vártam a The Morning Post című sorozat epizódjait. Legalábbis az első néhányat. Aztán a lelkesedés alábbhagyott.  A sorozat nagy erénye, hogy Jennifer Aniston és Reese Witherspoon kitűnően alakítja az egymást szerető, mégis, egymás ellenében dolgozó újságíró házaspárt. Nem ripacskodják túl a szerepet, van bennük valami szerethető realizmus, amely pontosan az efféle sorozatokhoz kell. Ez The Morning Post legnagyobb erénye.  Hátránya viszont, hogy az alkotók túl izgalmasra " kalibrálták" a történeteket. Túl sűrű az egész, két epizódban annyi minden történik, mint egy normál tévétársaságnál öt év alatt. Olyan érzésem volt, mint Truman Capote tényregényeinek olvasásakor: a kevesebb tény talán több lenne. Az egyik epizódban láthatunk hackertámadást, megcsalá

Történelem:A ruandai polgárháború első percei

 Már a modern kori történelem tragikus lapjaira tartozik, hogy 1994-1995-ben véres polgárháború zajlott a Közép-Afrikában található Ruandában. A hutuk és tuszik összecsapásának több százezer halálos áldozata volt.  A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számának 67-72. oldalán olvashatjuk Malcolm McConnell: Menekülés Ruandából című írását ,amely a ruandai polgárháború első pillanatairól szól. A kint dolgozó amerikaiak életéért és ügyeiért felelős munkatárs felesége távolból hangzó robbanásokra lesz figyelmes. Pár óra múlva a vérszomjas milicisták már a családját fenyegetik, menekülniük kell. Már majdnem elérik a burundi határt, amikor belebotlanak egy teljesen irracionálisan működő, " katonai" egységbe, tizenévesekből álló milíciába. A történet végét nem árulom el, de annyit mondok: a cikk kiváló, érzékelteti azt a kegyetlenséget, feszültséget, amely az ilyen és ehhez hasonló fegyveres konfliktusokat kíséri.  Egyúttal sokat megtudhatunk magáról a fegyveres kon

Már az 1960-as években szűknek érezte a világot az értelmiség

 A kulturális és közéleti sajtóban, médiában mostanában elterjedt az " összement világról", a "világfaluról" szóló narratíva-sőt, mára kicsit közhelyessé is vált, nem is illik már erről írni-beszélni, úgy agyontárgyalták a problémát. Mindebből könnyen támadhat az benyomásunk, hogy ez a furcsa összementség-érzés, ez a világfalu-fíling valami 21. századi dolog és az internettel került be a hazai és nemzetközi közgondolkodásba. Pedig távolról sincs így. Az emberek már az 1960-as években, a nemzetközi hírszolgálatok egyre nagyobb méretűvé válásától érezhették, hogy olyan a világ, mintha bejönne az ablakon, és olyan az ablak, mintha bejöhetne rajta a világ. Ez az érzés pedig nemegyszer megjelent a sajtóban, médiában is. Például a Tiszatáj kulturális folyóirat 1966/1. számában olvashatjuk Lődi Ferencnek ( a nevét mára elfeledtük, kitűnő költő és újságíró volt, 1926-1997 között élt Szegeden) A glóbus a tenyeremben című verse. Ebben a költő a mindenféle újságok olvastával ú

Ki volt Bucsek Henrik?

 Bucsek Henrik ( 1906-1997) nevét ma már kevesen ismerjük. Pedig ő volt a magyarországi hegymászás egyik kiváló alakja, civilben üvegtechnikus, újságíró. Sok magyarországi hegy mellett megmászta a 2678 méter magas Hochstadtl-t, a 2938 méter magas Grosse Zinne csúcsokat- mégpedig 1934-ben, vezető nélkül. Ez akkor forradalmi újítás volt a hegymászó-szakmán belül, akkori technikai felszereltség mellett óriási bátorság kellett hozzá.  Akit részletesebben is érdekel Bucsek Henrik élete, pályafutása, az a Magyar Turista című folyóirat 2007/2. számának 36-37. oldalán talál róla nagyon szép emlékező cikket, korabeli fotókkal. 

Politika:Mit mérnek,hogyan mérnek a közvéleménykutatók?

 A modern politikai élet fontos szereplői a közvéleménykutatók. Többek között az is feladatuk, hogy két választás között próbálják feltérképezni a biztos pártválasztók pártszimpátiáját. Mint a kozveleménykutatok.hu  oldal adatai alapján kiderül,egészen különböző adatok kerekednek ki egy adott témáról, pártról, a különböző közvéleménykutatók esetében. Mert az eléggé fucsa, s szerintem nem csak számomra, hogy az egyik magyarországi kutatócég szerint a Demokratikus Koalíció 2022.szeptemberében a biztos pártválasztók körében 6, míg egy másik magyarországi intézet szerint 17 százalékon állt.Majdnem 200 százalékos differencia... Ez felveti a mérés módszertanának hatékonyságát, mit mérnek, hogyan mérnek,no meg felvet mást is, de azt most itt inkább nem írnám le... Viszont a mainstream közéleti médiát eléggé nehéz helyzetbe hozza az ilyesmi, mert egy adott témát feldolgozó újságíró nem tudhatja, hogyan viszonyuljon egy-egy politikushoz, mit is írjon-modjon-gondoljon róla. Megoldást nem tudok,

Néprajz:Egy folyóiratszám,tele Kunkovács László írásaival, fényképeivel

 Néprajz vagy kulturális antropológia?Sokáig vitatkoztak, és még sokáig vitatkozni is fognak a helyes elnevezésen, újabban, legalábbis egyetemi körökben, megint a néprajz a divat, szerintem azért, mert egyszerűbb. Maradjunk mi is ennél a szónál!  Igencsak jót (stílszerűen:betyárjót) húzott a folkMAGazin, amikor 2007.évi III.különszámát ( különösen tetszik, hogy római számmal számozták, van ebben valami antikul előkelő) Kunkovács László írásainak, fényképeinek szentelte. A 18 országban megfordult fotós, újságíró úgy megörökítette azt a régi paraszti világot, mint senki más. A fényképekről öreg juhászok, csikósok, vásári históriások kézművesek portréja néz ránk. Van ezekben az arcokban valami ősöreg-titokzatos, magabiztos, " én olyat tudok, amit ti már nem", mondják ezek a szemek. S ha valamelyikünk fel merné vetné, hogy talán azért nem tudunk, mert nem ez a jövő útja, bármelyik idős pásztor visszakérdezne:  - De akkor mi az a sok ember ott a vásárban? Miért néz bennünket?  A s

Futurológia:Hogyan látta a jövőt 2006-ban egy német magazin?

 A futurológia,azaz jövőkutatás,napjainkra az egyik legkomplexebb tudományággá nőtte ki magát. De vajon hogyan látta egy német magazin,a Deitschland újságírója,bizonyos Rainer Stumpf a következő évtizedeket-azaz a mi korunkat? Azt kell mondjam,meglehetősen pontosan. Összeállításának legelején ugyanis címszavakban kiemelte,szerinte melyek lesznek a jövő évtized legfontosabb,leginnovatívabb gazdasági területei. Stumpf az alábbiakat emelte ki:nanotechnológia,orvosi technológia(szabad fordítás,az eredetiben Medizintechnik),biotechnológia,optikai technológia-mint később kiderül,ezen elsősorban a lézert érti-,valamint megújuló energiák. Szerintem nagyon jól eltalálta,2006-ra visszagondolva,én biztos,hogy nem állitottam volna össze ennyire precízen a listát.Szerintem egy igen fontos dolog maradt ki ebből a "jóslatból",ez pedig az adattudomány. Dehát ki sejtette ezt 2006-ban. Jó lenne,ha minden,az írott sajtó vagy az elektronikus média valamely műsorában vagy platformján jövőbelátásr

Egyszerű kérdés:mi az az Art Brut?

 Amikor újságíró-iskolába jártam,az első dolog,amit lelkünkre kötött Bényei Jóska bácsi:ha idegen szót használunk,magyarázzuk meg! Mindez onnan jutott eszembe,hogy kezembe került a 168 Óra című hetilap 2022.január 20-án megjelent száma. Ennek 14-15.oldalán olvashatjuk Hiver't-Klokner Zsuzsanna:Elsőkből utolsók című cikke. Ahogy sejtem,arról szól,hogy Magyarországon találták ki ezt a bizonyos Art Brutot,és most viszont nem állunk jól benne. Kedves Hiver't- Klokner Zsuzsanna!A cikk annyira igaz,hogy a legtöbb magyar embernek fogalma sincs,mi is az az Art Brut. Éppen ezért nem ártott volna egy-két mondatocskát rászánni arra,hogy elmagyarázza. Csakhogy képben legyünk,legalább egy kicsit. Amúgy a cikk tartalmaz fontos,megszívlelendő és elgondolkodtató állításokat. Az például nagyon is igaz,hogy nem tanulunk eleget az iskolában a modern művészetről. Kellene pedig,mert kis hazánkban is nagyon sok tehetség "randalírozik",csak sajnos,kevés a műértő. Ez nagyon is igaz. 

Futball,2020:A ruandai újságíró szerint Sadio Mané lett az Év Játékosa

 Már ez is történelem,pedig úgy gondolok rá,mintha most lett volna...2020-ban,a futball történetében példátlan módon,nem adták ki az Aranylabdát,mondván,a koronavírus irreálissá tette a szezont. A FourFourTwo futballmagazin erre 101 ország írott sajtóban illetve elektronikus médiában dolgozó sportújságíróját szavaztatta meg,ki volt 2020-ban az Év Játékosa.A teljes sorrend megtalálható a FourFourTwo magazin 2021.februári számának 42-45.oldalán. Születtek érdekes végeredmények,pl. a ruandai Peter Kamasa szerint Sadio Mané lett az év legjobbja. A további sorrend:2.Neymar 3.Mohamed Szalah 4.Kylian Mbappé 5.Thiago Alcantara. Érdekes:Sem Messi,sem Ronaldo,sem a végső győztes akit úgy hívnak,hogy..........,a ruandai kollégánál nincs az öt között. Persze,ezek a szavazások mindig tartalmaznak szubjektív elemeket,a futball mindig is olyan volt,hogy mindenki másképp látja,ez a csodálatos benne.Ez a sorrend azért akkor is,hm,figyelemreméltó...

Kit vagy mit tartott érdekesnek Európában egy amerikai újságíró 2008-ban?

 Mindig is érdekelt,kiket vagy miket tartanak érdekesnek az Európába átruccanó amerikaiak. Mit gondolnak rólunk,hogyan látnak bennünket. Kezembe került a Reader-s Digest Válogatás magyar kiadásának 2008.júliusi száma,melyben Lisa Donafee amerikai újságíró készitett afféle válogatást,koktélt Európa érdekességeiről. Az összeállításban egyaránt szerepelnek alkotások és érdekes személyek. Kit vagy mit talált érdekesnek Európában 2008-ban egy amerikai újságíró? Az összeállítás Anna Nyetrebko orosz operaénekesnővel kezdődik. Következik az egymilliárd euróból felújított londoni Eurostar-terminál,ami tulajdonképpen egy metróállomás,luxus-szolgáltatásokkal,mint pl. egy 90 méter hosszú pezsgőbár. Ezt követi az 53 éves szlovén sportoló,Martin Streel,aki átúszta a Föld legnagyobb folyóját,a dél-amerikai Amazonast. Christian Mungiu román rendező,a 2007.évi Cannes-i Filmfesztivál győztese,reméli,hogy hazájában javul a filmgyártás helyzete,s a jelenlegi (2008) 80 mozi száma gyarapodni fog. Egy brit c

Egy újságíró kárhoztatja a szociológiai felméréseket

Némi nosztalgiával, fokozott kíváncsisággal olvasom a Nők Lapja 1979/36. számát, annak 1. oldalán Zsigmondi Mária cikkét, melynek címe: Üresjáratok. Az újságíró kárhoztatja a szociológiai és más egyéb felméréseket,adatgyűjtéseket, mondván, hogy azok meddők, hiábavalók, " üresjáratok".  Részben van igaza, szerintem. Mert a pedagógiai felmérések többségének, tisztelet a kivételnek, valóban kevés hasznát vesszük( legfeljebb konstatáljuk, hogy na, az mostaniak még úgysem tudnak olvasni, mint a tavalyiak), az viszont már érdekes lehet, hogy egy felelős beosztású főnök munkaidejében mennyi a ténylegesen munkára fordított idő. Ezt a vállalatok manapság folyamatosan vizsgálják. Az is biztos, hogy 1979.óta jelentősen fejlődött a szociológia, a minőségbiztosítás, és minden, kérdőív-alapú tudomány.  Tehát: kell a rendszeres mérés, de: - nem pusztán azért, hogy gyarapítsuk a bürokráciát, hanem, hogy érdemi következtetéseket vonjnk le belőle, s ha kell, vátoztassunk - csak kompetens szemé

Románia,2020:A Szociáldemokrata Párt az orvosoké

 Olvasom a HVG 2020.december 10-i számában Parászka Borókának a romániai választásokról írt nagyszerű elemzését (24-25.o.). Találtam egy érdekes mondatot: a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői, képviselőjelöltjei szinte mindannyian orvosok voltak. A párt-nem mellékesen- megnyerte a 2020.évi választásokat, igaz, "csak" 29,79 %-ot elérve. Második lett a Nemzeti Liberális Párt, 25,01 százalékkal. Az RMDSZ 6,63 százalékot kapott. Azon gondolkodtam, vaon ez a recept beválna Magyarországon is? Ha valamelyik párt kitalálná, hogy szinte minden képviselőjelöltje orvos lesz, vajon hány százalékot érne el? De lehetne próbálkozni tanárokkal, mérnökökkel, bármiféle értelmiségi csoportosulással. Vajon a magyar választópolgárok hány %-a bízik még az értelmiségben annyira, hogy bejuttassa őket a Parlamentbe? Költői kérdés. Szerintem a válasz:kevés százaléka. Hazánkban egy értelmiségi párt ma nem nyerne. Ugyanis feldobná a labdát az ellenfélnek: lám, ezek itt entellektüelek, nem értenek

1845-ben debreceni újságíró védte meg Kossuth Lajost

 Kossuth Lajos 1841-ben lett a Pesti Hírlap főszerkesztője. Megteremtette a modern magyar újságírást,rendszeresen bírálta a Habsburg-kormányzat intézkedéseit. Mivel a kormányzatnak meg voltak erre az eszközei,elmozdították őt:1844-ben egyszerűen leváltották. Nem mondhatnám,hogy az újságíró szakma jelesei egymást taposták azért,hogy megmentsék Kossuthot. Féltek. Volt viszont egy debreceni zsurnaliszta,amúgy civilben ügyvéd,Telegdi Kovách Lajos,aki az Életképek című újság 1845.január 4-i számában nagyon határozottan kiállt Kossuth mellett. Szerinte Kossuth az "észarisztokrácia"képviselője volt,akik pedig ellene lázítottak azok pulykalelkűek. Telegdi Kovách szerint Kossuth függni nem szerető ember,aki"eléggé tudta állása fontosságát",ő teremtette meg a magyar újságírást,a közönség versengett,"elnyelni iparkodott" azért,hogy olvashassa a Pesti Hírlap vezércikkeit. Dicséri Kossuth stílusának szépségét,erejét,"éles és sebes mély kombinációját". Szóval,

Interjú Marconival, a rádió feltalálójával- New-York Tribune, 1912.április 14.

Guiglielmo Marconi, a rádió feltalálója, mára legendává nemesedett, ám egyike volt azon kevés feltalálónak, akik már saját korukban szédítő karriert futottak be. Kate Carew újságíró, később az első női karikaturista, a 20.század eleji amerikai média fontos és egyre fontosodó alakja, interjút készített a Mesterrel, mely megjelent a New-York Tribune 1912.április 14-i számában. Maga az interjú mai szemmel inkább megmosolyogtató, ugyanis arról szól, milyen nehéz interjút készíteni egy feltalálóval. Kicsit posztmodernes, de attól még elvezhető. Carew nem készített vezérfonalat, inkább összevissza kérdezgette Marconit, olyanokról, hogy hisz-e a spiritizmusban, meg hogy melyik nemzetnek köszönhet legtöbbet. Marconi, természetesen, Olaszországot említette. Szóval, mai olvasó szemével az egész nagyon irodalmi, ugyanakkor eléggé döcögős, csikorgós, szerintem nem menne át vele egy mai kommunikáció-szak vizsgáján. Fejlődik az újságírás is. Na. New Yorkot pedig akkoriban még kötőjellel írtak. H

Esterházy Péter ellen vagy mellett- és ez már probléma- hvg.hu,2018.július 27.

A HVG online kiadása ( 2018.július 27.) felidézi Bencsik András Esterházy Pétert ócsárló szavait. Kiáll Esterházy mellett. Szerintem Bencsiknek (akit különben politikai újságíróként tisztelek) nincs igaza. Jómagam jobboldalinak tartom magam, de el kell azt fogadnom, hogy Esterházy Péter nagy író volt, még ha személyes irodalmi ízlésemhez nem is állt közel. És ezzel a témával ennyit és nem többet szeretnék foglalkozni. Mert az olvasás, az igenis személyes ügy, mint mondotta volt Márai Sándor. Akit, remélem, még Bencsik András is elfogad. Írónak. xxxxxxxxxxxxx Kattints ide: konyv-ajanlo.blogspot.com

Soros Györgyről áradozott az amerikai magazin

A Readers's Digest a világ legolvasottabb magazinja, az volt már az 1990-es években is. Az 1996.februári számban James O. Jackson cikke ( Soros György, a jótékony milliárdos) úgy mutatja be Sorost, mint egy földreszállt angyalt. Erre persze aktuálpolitikailag mondhatnánk, hogy no lám,megnyilatkoztak a kis liberálisok, de a cikk elolvasása után a pártpolitikai és migrációválságos aktualitásoknál sokkal elvontabb, pontosabban: általánosabb gondolat ötlött eszembe. Ezek a jótékonykodó milliárdosok ( Carnegie, Soros, Diana hercegnő stb.) elképesztő módon el tudják bűvölni a médiát. Az újságírónak nem is kell korruptnak lenni ahhoz, hogy elhiggye: az ajándékozás pusztán szívjóságból történik. Valahogy az ilyen emberek olyan aurával bírnak, hogy leveszik lábukról a hiszékenyeket. És az újságíró hiszékeny, mivel kíváncsi. És mivel hiszékeny, másokat is képes hiszékenységre bírni. Jószándékkal manipulál. Mert az Olvasók szeretnék elhinni, hogy a világ mégsem olyan rossz. hogy vannak még

Már az Erkel Színházban is melegek- Magyar Fórum,2018.június 7.

A Billy Elliot c. zenés színpadi művel az Erkel Színház korszakot váltott. A Magyar Fórum 2018.június 7- számában olvashatunk arról, miféle rockopera ez. A futballista gyerek inkább balett-táncos akar lenni, a bányászok tütüt vesznek a munkaruhájukra. Igazából azt is nehéz eldönteni, hogy a melegeket propagálja vagy parodizálja a mű, annyira kétértelmű. Véleményem szerint- s véleményem szerint ez a Magyar Fórum ( illetve a Magyar Idők) újságírójának, N.Horváth Zsófiának véleménye is- gyermekek előtt egyáltalán nem kellene erről a témáról beszélni. Mihelyst beszélni kezdünk a melegekről, állást foglalunk. Vagy ellene vagy mellette. Ebbe a politikai játszmába- mert ez az- a kiskorúakat nem kellene bevonni. Azonkívül:1. A balett-táncosok nem feltétlenül melegek, ellentétben azzal, amit a darab sugall. Itt a táncos és a meleg gyakorlatilag szinonímák. 2. Attól, hogy melegekről szóló darabokat mutatunk be gyerekeknek, egyáltalán nem biztos, hogy azok felnőttkorukban toleránsak és megértők

Matangitonga, 2018.február 7.

Egy kicsit szakadjunk el itthoni valóságunktól, s utazzunk a világ másik végére. És szakadjunk el a printelt valóságtól is, kalandozzunk online felületeken! Tonga a Csendes-óceánban fekvő szigetcsoport, független ország, királyság, és van neki online hírportálja, a Matangi. Ez a hírportál számol be arról, hogy az ország minden szigetén vérzéses láz ( úgynevezett dengue-lázas eseteket kell ezalatt érteni) tombol, úgyhogy arra kérjük oldalunk magyar látogatóit, egyelőre senki ne utazzon oda. Már ötvenkét ember meghalt, ráadásul a laborvezető elmondja, hogy elromlott a diagnosztikai labor egyik készüléke, mely több, mint 40 éves volt már. Várhatóan Ausztrália kormányától kérnek majd segítséget. Tanulságok:1. Nem olyan idilli hely a Csendes-óceán, mint ahogy a természetfilmek és az utazási irodák prospektusai feltüntetik 2. Nemcsak Magyarországon van bajban az egészségügy. Amúgy jó ez a Matangi, egyenrangúként kezeli a profi újságírók által szállított híreket és a kommenteket. Olyan,

Hajdú-Bihari Napló, 2018. február 2.

Régi szép idők, mikor a magyarországi helyi sajtó még a helyi kultúra egyik fő letéteményese volt...Manapság a vidéki lapok már inkább magazinok, céljuk, hogy rövid, nem túl intellektuális szórakozást nyújtsanak az Olvasó számára. Ennek ellenére akadnak olyan újságok a megyeszékhelyeken is, melyekk időnként azért meghaladják a magazin-színvonalat. Ezek közé tartozik a Hajdú-Bihari Napló. A 2018.február 2-i számban például egész oldalas interjút olvashatunk a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettesével. Újságíró és interjúalany komplex módon értelmezik a Hortobágyot, nagyon jó kérdésekre nagyon jó válaszok érkeznek. Mint ahogy nagyon aktuális problémát tárgyal a kistelepüléseken lakók bevásárlási gondjait tárgyaló cikk. Ha le akanók egyszerűesíteni,azt mondhatnánk, hogy kis falu-kis bolt, nincs bolt. Persze, mindenki tagadja ezt, mert akkor kiborulna a bili. Nem igazán értem viszont, miért került címoldalra a Vojtina Bábszínház " télűző maskarádéjáról" szóló cikk. 1. Még ni

Magyar Fórum,2018.3.szám

A Magyar Fórum a kétezres évek elején még a magyar sajtó fenegyereke volt, meglehetősen szélsőséges írások jelentek meg a hetilapban. Azóta a Magyar Fórum megszelídült, lehiggadt, jelenleg azt mondhatjuk, hogy a FIDESZ centrumához áll közel álló ideológiai irányzat mentén halad. A 2018. évi 3. számban nagyon figyelemreméltó a Túltenyésztett liberálisok című írás, mely voltaképpen interjú Dr. Boros Imrével, a neves közgazdásszal. A sajtószemle rovatban olvashatunk a német koalíciós tárgyalásokról, valamint arról, hogy Amerika megint politika botrányra készül: egy börtönből frissen szabadult, magát nővé operáltató férfi szeretne elnöki tanácsadó lenni. ( Azt azért megnézném, hogy Trump elnök csapatába hogyan fog beleilleszkedni...). A 2. oldalon közlik Csurka István: A holding című egészoldalas írását, mely a magyarországi politikai maffia működését tárja fel. Orbán Viktor mindent megtesz azért, hogy ne legyenek Magyarországon migránsok. Ezzel csak egyetérteni tudunk, ám a 3 .oldalon köz