Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld folyóirat 1973/2.számában olvasbatjuk Ratkó József:A szótlan napokból c.versét. A kivételesen tehetséges,a magyar irodalom nagy reménységének tartott Ratkó József-finoman szólva-nem volt a kádári kommunista hatalom kedvence. Nem kapott Kossuth-díjat,pedig kijárt volna neki.1989-ben hunyt el,mindössze 53 évesen. A szótlan napokból című szabadvers minden során átsugárzik Ratkó rendkívüli tehetsége. A vers az elmagányosodásról, a 20.század egyik alapvető emberi nyomorúságáról,az elidegenedésről szól. Van egy sora,ami  döbbenet:"Kívánkozom a falba.". Szürreális  képek sugározzák a magányosságot, a farkas,melynek szeme hol elvadul,hol megszelidül-teljes döbbenet. A vers tehát a Debrecenben megjelenő Alföld folyóiratban olvasható. Aki nem tudja beszerezni s nincs Arcanum-előfizetése,az Ratkó József válogatott művei között megtalálja. 

 Számtalan költő leírta-vagy próbálta leírni- már, hogyan " készülnek" a versei, legnevezetesebb ezen alkotások között Weöres Sándor:A vers születése című doktori disszertációja. Weöres szerint a vers a ritmusból, a zenéből születik, valami furcsa, a lélek mélyésről feltörő ritmusból.  Illyés Gyula kissé másképp gonodlkodik erről. A Tisztatáj című, méltán rangos irodalmi folyóirat 1973/9. számának 46-47.ooldalán olvashatjuk az Élmény és vers. Utószó egy verseskönyvhöz című írását. Ebben azt írja: "A vers két fordulóval készül. Az emberből egy közlendő kitürekszik...". Illyés szerint tehát valamiféle gondolat az, ami teremti a verset. Magát a művészeti alkotást pedig a költő a "második körben" teremti, amikor is verssé formázza a gondolatot.   Nem hangzik ez nagyon "intellektuláisan"? - kérdezem magamtól, mint 21.századi Olvasó ( és versrajongó).Arra a következtetésre jutok, hogy nem. Az úgynevezett öszötönös művészet- ha egyáltalán létezett- legk

 A Tiszatáj irodalmi folyóirat 1973/9.számának 36.oldalán olvashatjuk Utassy József:Arthur árvái című versét. A mű a nagy francia költőzseni,Arthur Rimbaud tiszteletére íródott. Utassy József a 14 soros,modern szonettként meghatározható versben Rimbaud egyetemességét emeli ki,úgy,hogy  A magánhangzók szonettje című világszerte ismert vers első sorai alapján alkot allegóriákat. Rimbaud,akit saját korában leginkább botrányos életéről ismertek,most az emberiség tanítójaként tűnik fel. Kozmikus,szakrális dimenziókban tűnnek föl a magánhangzók. Ezek jelentik a mankót a tehetetlen ember számára,hogy elszabaduljon a Föld vonzásától.  Utassy József kitűnő versét a Tiszatáj 1973/9.számában találjuk. Egy személyes megjegyzés:több magyartanár ismerősömet kérdeztem,nem ismeri ezt a költeményt. Pedig rangos folyóiratban jelent meg. Szerintem lenne helye középiskolai tankönyvekben is.