Írott és elektronikus média régen és ma

 Manapság sokat vitatkoznak arról, mi a házasság szerepe a társadalomban. Amikor szóbakerül a házasságok számának csökkenése, sok szakértő érvel azzal, hogy bár régen gyakoribb volt a házasság, ezek nagy része üzleti szempontú együttélés volt csak.  Hát, nem tudom. Találtam egy példát a Magyar Nemzet című napilap 1949.július 1-i számának 6. oldalán. A hirdetések Házasság-levelezés rovatában olvasható szöveg így hangzik: " Rádiómester házasságot kötne azzal, aki hozzásegítené egy jó kis üzlet megnyitásához.Egy gyermek nem akadály". Cím, stb. A rádiómester az rádiószerelőt jelentett.  A vágyva várt nőről semmi. Az úriemberről semmi ( idős, fiatal, öreg, magas, alacsony, stb). Semmit nem tudunk meg róla, és azt sem, mi a nőideálja. Csak a biznisz.  Nem szép az ilyesmi, na.  Úgyhogy régen is voltak érdekházasságok. Ráadásul növeli az ügy pikantériáját,hogy 1949-ben már kommunizmus volt hazánkban,mely rendszer nem kedvelte a magán-kereskedőket.

 A Rakéta Regényújság 1988/13.számának 12-13.oldalán olvastam egy addig számomra ismeretlen Mikszáth-novellát,mely voltaképpen egy viccről,egy úriember ártatlan megvicceléséről szól,vagy talán kicsit többrő. Mondjuk,a 19.századi magyar közéletről.A novella címe:A Lőrinc kalapjai. Adva van egy mogorva,nőkkel szemben kissé tartózkodó úriember,bizonyos Lőrinc,aki minden nap kalapban jár,és a Figarot olvassa,akár a korabeli úriemberek nagy része. Egy barátja elhatározza,hogy megvicceli ezt a Lőrincet. Odamegy hozzá,és hosszas alkudozás után elkéri a kalapját,cserébe vesz neki egy újat. Másnap,szintén egy viccbe beavatott úriember,Lőrinc előző nap vásárolt kalapját kéri el,cserébe vesz neki egy újat. És így tovább,szegény Lőrinc mindennap új kalapot kap. A vicc hatására azonban jelleme kissé megváltozik... Kitűnő írás,igazi magas Mikszáth-színvonal,amely a 21.század olvasója számára is tanulságul szolgál. Nem beszélve arról,hogy jó visszagondolni arra az időszakra,amikor a népszerű sajtóter