Írott és elektronikus média régen és ma

 Az informatika története mára önálló tudománnyá vált. Jómagam is szívesen nézegetek régebbi számítástechnikai-informatikai szaklapokat. Némi nosztalgia is van bennem-tudjátok,az a bizonyos "hej,amikor még voltam" életérzés.  Kezembe került a PC World magazin 1997.augusztusi száma. Ennrk 16-17.oldalán részletes statisztikát közölnek az akkori magyarországi számítástechnikai helyzetről. Csak egy adat:a férfiak 41 százaléka használt már egyáltalán számítógépet.  Ezen cikk alapján játsszunk egy kis kvízjátékot!Kérdés:1997-ben a magyarországi háztartások hány százalékában volt személyi számítógép? a, 13      b,23    c,33    d,43 Aki nem akarja tudni a helyes választ,ne nézze tovább a cikket! A helyes válasz az a,!Tehát a háztartások mindössze 13 százalékában volt computer. Viszont érdekes,hogy ezen háztartások 66 százalékában egynél több számítógép működött. A diplomások között is csak 26 százaléknak volt otthoni számítógépe!! Más világ volt,az biztos. Gratulálok azoknak,akik elt

 A TV4 csatorna csütörtökön 14 óra 50-től mutatja be A fátyolos hölgy című Poirot-történetet. Ha szereti Agatha Christie-t,nehogy kihagyja!Nem szokványos Poirot-történetről van szó,kicsit dinamikusabb,akciódúsabb,mint a belga mesterdetektív bűnügyi sztorijai lenni szoktak. A végén aztán kiderül,ami minden Agatha Christie-mű végén ki szokott derülni:hogy teljesen más perspektívából kell szemlélni a történetet,mint ahogy azt az írónő nekünk sugallja. A főszereplő természetesen David Suchet. Jó tévézést!

 A csomagolás a gazdasági élet egyik legfontosabb ágazata, hiszen minden más ágazatot érint. Az ÖKO ( Ökológia,Környezetgazdálkodás, Társadalom) folyóirat 1995/3. számában olvashatjuk Kossa Judit:A csomagolóanyagok használatának jogi szabályozása az Európai Unióban és hatásuk a magyar termékdj törvényre című tanulmányát, amelyből egyfajta kis európai csomagolástörténeti áttekintést kapunk.  A rendkívül átfogó írás felvázolja az európai csomagolóanyag-kérdést, különösen a környezetvédelem szempontjából. Megtudjuk, milyen erőfeszítéseket tett a német kormányzat a sör és tej egyutas csomagolásának megakadályozására. Képet kapunk arról, hogyan rendelkezett az 1991-ben elfogadott úgynevezett Töpfer-törvény a csomagolóanyagok környezetbarát mivoltáról, a csomagolóanyagok tömegéről, térfogatáról, valamint az azóta már az ökológia egyik kulcsszavává vált újrahasznosításról. De rövid áttekintést kapunk a dán helyzetről ( a dánok jártak legelőrébb a környezetbarát csomagolások elterjedsée terén)

 Mint annyi minden másnak,az autózásnak is megvan a maga története. A Reader's Digest Válogatás  magazin 1997.novemberi számában jelent meg Ray Hutton:A jövő autója c.írása,amely foglalkozik az elektromos autókkal is. Egy szakértő elmondja,hogy jelenleg (1997-ben járunk)az elektromos autók akkumulátora ötvenedannyi terhelést bír,mint a hagyományos benzin-vagy dízelüzemű járművek esetében. Szerző ugyanakkor azt is hozzáteszi,hogy Párizsban már megjelentek az utak szélén az elektromos autók aksijának feltöltésére szolgáló töltőszekrények. 1997-ben? Nem korai ez egy kicsit?Vagy mi itt,Közép-Európában ennyire le voltunk maradva?Döbbenet.Mindenesetre a cikk jó,és 25 évvel megjelenése után olvasva nagyon érdekes adatokat szolgáltat az elektromos autók és általában:a gépjárművek,történetéhez.

 1 milliárd felhasználó! A TikTok nevű platform, amelyet elsősorban a fiatal korosztály kedvel, 2016-os indulása óta elérte az 1 milliárd felhasználót! Ezzel utolérte az Instagramot. Páratlan siker a világ közösségimédia-történetében! Ez a szám, ez az egymilliárd, a világ népességének majdnem egynyolcada. Azt gondolom, bármely vállalat büszke lenne ilyen eredményre.  Több TikTok felhasználó van a világon, mint ahányan az USA-ban, Kanadában, Mexikóban, Brazíliában, Indonéziában laknak!  Több, mint százszorosa a TikTok felhasználók száma Magyarország lakosságának!  Több TikTok-felhasználó él a világon, mint ahány ló! Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahányan naponta könyvet olvasnak- az egész Földön! ( Ezt egyébként sajnálom). Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahány tonna mézet a méhek előállítanak.  Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahány macska.  Gratulálunk a TikToknak és minden jót kívánunk a felhasználóknak! Ami pedig a mennyiségi összehasonlításokat illet

 Kezembe került a Debreceni Szemle c.tudományos folyóirat 1998/2.száma,s ebben volt szerencsém olvasni Pusztai Gábor:Egy hazánkfia a holland gyarmati irodalomtörténetben. Székely László a Holland-Indiákon című,kitűnő és gondolatébresztő tanulmányát. Remek publikáció ez,eredeti forrásokra alapozva. Olyan magyar alkotó embert mutat be,akit mi itt Magyarországon kevéssé ismerünk, Hollandiában viszont jelentős irodalmi személyiségként tartják szánon Székely László Ajakon született,Kisvárdán és Debrecenben járt iskolába,de egy idő után megúnta a tanulgatást,és Szumátrára költözött. Ez a sziget akkor a Holland-Indiáknak nevezett terület része volt. Székely László itt munkafelügyelő lett,több ūltetvényen is kipróbálta magát. Aztán elcsábította egy ültetvényes feleségét,akivel aztán összeházasodtak. A helyi holland közösség erre kitaszította őket.  Mindezen kalandos életút mellett Székely László regényeket írt,melyek itthon is megjelentek. Kassákot(akit itthon a kor gyanakvással kezelt),Márait

 A Magyar Nyelvőr c. kitűnő folyóirat 1966.2.szamában olvashatjuk Fodor István tanulmányát,amely arról szól,honnan ered "rádió"szavunk. A korabeli tudományos közvélemény Branly francia fizikusnak tulajdonította a szót. Branly volt az,aki a rádió egyik fontos alkatrészét,a koherert feltalálta. Fodor István azonban nem találja kielégítőnek ezt a magyarázatot. Átnézi a korabeli írott sajtót,jogszabálygyűjteményeket. A népszerű sajtóban,Fodor kutatásai szerint,1924-ben vált használttá a szó,nyilván jobban tetszett az újságíróknak,mint a drótnélküli és egyebek.Ám "rádiotelegráf"összetételben már 1917-ben használta a szót egy jogszabálygyűjtemény. A tanulmány olvastán nekem az jutott eszembe,milyen nehéz is kutatni a modern média és tömegkommunikáció történetét. Hogy miért?Az elképesztő anyagbőség miatt. Meg tudná valaki biztosan mondani,mikor használták először ebben a formában a "tévé",a weboldal", a "netezni"szavakat,vagy éppen a "hívlak m

Nagyon érdekes informatika-történeti cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, a magyar írott média egyik első info-szociográfiai írását ( ha tudsz jobb szót, írd meg).  A Gyermekünk folyóirat 1986/7. számában jelent meg Váczy András írása a gyermek és a számítógép kapcsolatáról. Váczy aggódik, természetesen, s be kell valljuk, aggodalmai igazolódtak. A játékok valóban eluralták a gyerekek életét. A legérdekesebb a cikkben az, hogy Váczy megkérdez egy informatikai szakembert, aki- nem ismerve fel az új szerkezet minden korábbihoz képest eltérő voltát- azt bizonygatja, hogy a számítógépben nincs semmi új, " mert az ipari forradalom óta úgy működnek a gépek, hogy nyit-zár, nyit-zár...". Az a furcsa ebben, hogy aki a technológiai szektorban dolgozik ( ahogy ma mondanánk: IT- szektor), még az sem ismerte fel, hogy a számítógép minden korábbitól különböző gép. Inkább a hasonlóságot kereste. A Gyermekünk folyóirat, melyet médiatörténeti indíttatásból rendszeresen szemlézek,

Nagyon izgalmas történetet olvashatunk a Reader's Digest Válogatás 1999.novemberi számában. Képzeljék el, hogy hazamennek a munkából, fáradtan ledőlnek, éppen vacsoráznának a gyerekekkel, amikor beront egy fegyveres rabló a házba. Mint kiderül, nem pénz kell neki, bár éppen azt sem utasítja vissza. 9000 dollárt találnak, merthogy Ön nem bízik a bankokban, és inkább a párnába varrva tartja a pénzt. A gyerekek sírnak, de azért olyan nagyon nem akadnak ki. A rabló az FBI-al akar tárgyalni. Még szerencse, hogy Ön börtönőrként dolgozik, és látott már odabent néhány jólképzett nehézfiút. Ez nem olyan... A történetet elolvashatják a Reader's Digest 1999.novemberi számában, a 48. oldaltól. És itt a világ egyik legnépszerűbb írott sajtótermékének weboldala: rd.hu

A Múltunk politikatörténeti folyóirat, és a Politikatörténeti Intézet adja ki. A könyv terjedelmű 2010/2. szám tartalmából: Marxizmus és történelem- sokak szerint Marx felfogása a történelemről az idők folyamán változott. Gerald Hubmann tanulmánya a Marx-Engels Összkiadásról. Hogyan alakult a szovjet ösztöndíjas szakmunkások helyzete 1949-1953.között? Az 1956-os forradalom az ELTE ÁJK-n- Argejó Éva írása Második világháború: hogyan hatottak a szövetségesek 1943-44. évi sikerei a magyar politikára? Ladányi Andor: A zsidótörvények előtörténetéhez

Ez a blog voltaképpen sajtótörténeti szemle. Magyar és külföldi folyóiratok, újságok, napi-és hetilapok, magazinok szemléje- zömmel a tizenkilencedik, a huszadik és a huszonegyedik századból. Nem titkolt célja a Szerzőnek, hogy a sajtó történetén keresztül az egész hazai és egyetemes történelem tanulmányozásához segítséget nyújtson. Persze, szolgáljuk a tájékoztatás ügyét is, amikor a jelen sajtójáról áttekintést adunk. Magyarországon több, mint tízezer sajtótermék jelenik meg. Aki ezt, akár csak vázlatosan is áttekinti- hát, az előtt le a kalappal. Mi segítünk, hogy a tájékozódni vágyó emberek legalább a napi fontosabbat megtudhassák. Ajánlom ezt a blogot elsősorban újságíróknak, történészeknek, középiskolai tanulóknak, egyetemi hallgatóknak- s mindazoknak, akiket érdekel, hogy miről is írt az újság- akkor és most. Persze, nemcsak újságokat kell olvasni. A könyv soha nem megy ki a divatból, legfeljebb a formája változik. nézd meg ezt az oldalt!  konyv-ajanlo.blogspot.com