Írott és elektronikus média régen és ma

 Hát,ma már ez is történelem...Lengyelország az 1980-81-es években viharos esztendőket élt meg. Sztrájkok,tüntetések,elégtelen élelmiszer-ellátás,a kormány felemás eredményekkel záruló tárgyalása a Szolidaritás szakszervezetekkel,egyszóval:viharos idők voltak. És nehezek. A Nyugat nyomtatott és elektronikus médiája pedig ezalatt azt taglalta,vajon beavatkoznak-e katonailag a szovjetek. Az International Herald Tribune című amerikai lap 1981.június 7-i számában Flora Lewis publicisztikája már biztosra vette a Szovjetunió és hát a Varsói Szerződés katonai beavatkozását. Magasabb körökből való forrásra hivatkozva már a támadás időpontját is tudta:valamikor ősszel,de még a rendkívüli pártkongresszus előtt. Az International Herald Tribune-nak nem lett igaza. Brezsnyev és a szovjetek nem avatkoztak be Lengyelországban,ki tudja,miért. Ehelyett 1981.decemberében Wojciech Jaruzelski tábornok szükségállapotot hirdetett,ami hivatalosan 1983.nyaráig tartott. Aztán a hidegháború többi kelet-európai

Az Alföld folyóirat 1981/1.számában jelent meg Fekete György írása, melynek címe:Megjegyzések a bűntudatról.Hozzászólás Hankiss János cikkéhez. Fekete György bűntudat és kereszténység viszonyáról ír, mai szemmel olvasva elképesztő kontextusban. 1981.még nem az az év volt Magyarországon, amikor egy értelmiségi minden következmény nélkül felvállalhatta keresztény hitét. Fekete György ezért kompromisszumot talált:megpróbálta bebizonyítani ( két oldalon), hogy a kereszténységnek és marxizmusnak vannak közös pontjai. Részletek a szövegből: "...az egyház nemcsak a kizsákmányolást szentesítette szerepével, hanem igen komoly mentálhigiéniai funkciója is volt." " Nekünk, kommunistáknak -tetszik, nem tetszik- mégis fel kell vállalnunk a keresztény kultúrkör egyetemes-univerzális, transzcendensen humanitárius feladatrendszerét...mi a szabadság birodalmát nem az evilági léten túl kívánjuk megvalósítani."(68-69.o.) Mai szemmel mulatságosnak tűnik kereszténység és marxizmus

A szocializmusban nagyon sokáig nem lehetett a közoktatás elméleti-ideológiai alapjait megkérdőjelezni. Éppen ezért az Alföld folyóirat 1981-es ún. iskolavitája igen nagy feltűnést keltett, és a reformidőszak jelének látszott. A folyóirat 1981/11. számában Miksa Lajos tette közé gondolatait. Van egy pár mondat, ami harminc év múltán is aktuális: "Lényegéből fakadóan az iskola teljesítményelvű , célra orientált intézmény. Valójában nem a gyermek érdekli, hanem az eredmény, amelynek a gyermek személyiségében kell megmutatkoznia. Az iskola meg sohasem engedhette meg magának azt a luxust, hogy szeresse a gyermeket, mert nem szeretnie kellett, hanem foglalkoznia vele.  Nem a gyermek volt a legfontosabb, hanem a nevelési cél." (59.o.) Hú, de igaz. Jómagam mindig is gyanakodva fogadtam, mikor egy iskola kizárólag a kupáival, az országos mittudoménmin elért eredményeivel, éltanuló élsportolóival dicsekszik. Hol a gyerek? Hol a személyiség? A gyermeknevelés nem lehet kizárólag ere

A Concilium teológiai folyóirat, ám akadnak olyan írásai, melyek a nem hívő közönséget is érdekelhetik. Christopher Lasch cikke a folyóirat 1981.januári számában a konzervativizmusról ír. Pontosabban arról, miért is fordulnak a keresztény emberek a biblikusabb, konzervatív- általa csak fundamentalistának nevezett- karizmatikus egyházak felé. Szerinte azért, mert a történelmi keresztény egyházak elvilágiasodtak, így a hívők jobb híján (sic!) átvándoroltak a " fundamentalista" karizmatikusokhoz. Christopher Lasch nem értette ezt az egész konzervativizmus- problémát. Egyszerűen arról van szó, hogy az emberek szeretik a " tiszta" dolgokat. Ha egyszer egy egyház szeretetről, türelemről, evangéliumi szegénységről és nem utolsósorban hitről prédikál, tegyen is úgy. A hagyományos keresztény egyházak nem tettek úgy. A karizmatikus ( legyünk pontosak: pünkösdi neoprotestáns karizmatikus) egyházak többsége ellenállt mind a teológiai liberalizmusnak, mind pedig a túlzó mate

A História Magyarország legrégebben létrejött történelmi folyóirata. Az 1981/1.szám tartalmából: Ki volt az első Buda 1686.évi visszafoglalásánál- Barta János írása A budai ostrom és a numizmatika Meggyilkolták-e a 19.századi magyar politika egyik vezető alakját, Teleki Lászlót? Matuska Szilveszter merényletéről. Miért nem bombázták az amerikaiak Auschwitzot? Az ókor hét csodája bélyegeken