Írott és elektronikus média régen és ma

 A Rakéta Regényújság 1974-1994.között megjelenő irodalmi folyóirat volt. Közölt verset,novellát,regényrészletet,folytatásos regényt,krimit,útleírást,szinte minden irodalmi műfajnak otthont adott. A közönség pedig imádta. Az 1988/4.számban olvashatjuk Andy A.Curtis:Smilling hadnagy kételkedik című kriminovelláját. A bevezető részben három végzős nyomozónövendék közül Smillingnek jut a sors,hogy a gyilkossági csoporthoz osszák be. A novella második része pedig maga a bűnügy. Egy szenátor lányát,vejét és unokáját elrabolják. A szenátor(aki a lányánál csak a festőművész vejét utálja jobban) telefonon beszél a kislánnyal,aki kódolva elmondja neki,hol is tartják fogva a családot. Aztán jön a szabadítóakció,Smilling hadnagy információi alapján... A mű befejezése,azaz a krimi megoldása-véleményem szerint-kiábrándítóan közhelyes. Nem akarom elárulni,pontosan hogyan is végződik a történet,hiszen blogunk elsőszámú feladata éppen az olvasásra való ösztönzés.  Ahhoz képest,hogy igazi,angolszász kr

 Sok filmre ráaggatják a jelzőt, hogy családi. Leül a család nézegetni, és a gyerekek egyik fele öt perc múlva az udvaron, másik fele a gép előtt.  Azért vannak üdítő kivételek. Peter Sohn 2015-ben bemutatott filmje- tudomásom szerint a magyar média még nem figyelt fel rá- The Good Dinosaur, angolszász nyelvterületen, legfőképpen persze az USA-ban, elég szépen aratott, s ha, tegyük fel, nem zavarja a Kedves Szülőket az evolúció képi megjelenítése, közép-európai családok számára is fogyasztható animációs filmalkotás született, méghozzá angol humorral fűszerezve.  A film utópisztikus jövőképet mutat. A dinoszauroszok túlélték a nagy meteor-katasztrófát, és az emberrel együtt fejlődtek, eljutottak a növénytermesztés, az állattenyésztés szintjére, mint ahogy az ember is próbál arra eljutni. Magyarán: a dínók fejlettebbek mint az ember. A történet a barátságról szól, a két populáció egy-egy gyermektagja közös kalandokba keveredik, sülve-főve együtt vannak, amit persze a szülők nem néznek jó

Ha szeretné megtudni, mi a különbség a klasszikus 19.századi liberalizmus, illetve a ma annak nevezett eszmei katyvasz között van, akkor feltétlenül olvassa el Mészáros István László cikkét, mely a Hetek folyóirat 2017. évi 25. számában olvasható. Mészáros István kiválóan rámutat, hogy klasszikus liberalizmus nem létezhet erkölcsi alapok nélkül. Ellentétben tehát a mai (ál) liberálisokkal, Tocqueville és kortársai nem tartották relatívnak az erkölcsöt- ez majd az "angolszász vonal", John Stuart Mill ötlete lesz. Persze hozzátehetnénk, hogy Mill individualizmusa messze korlátozottabb volt, mint a mai melegfelvonulások résztvevőié, de ha egy üzem beindul...Ki állítja meg? ( Hetek, 2017.június 23. 25.szám. 10-12.o. Mészáros István László: A törvénytelenség diktatúrája felé. )