Írott és elektronikus média régen és ma

 Magyarországon még mindig divatban van az a kommunikációs stratégia, miszerint amiről nem beszélünk, az nincs. Éppen ezért sokan, sokszor gondoljuk úgy, hogy ha nem beszélünk úgynevezett " kényes betegségekről", akkor azzal megoldottunk mindent. A hallgatás fala mögé rejtjük a problémákat. Struccpolitika ez a javából.  Rékasy Ildikó: Miheztartás végett című verse ( Ezredvég folyóirat, 2012.május-július, 15.o.) pontosan ezt a társadalmilag elfogadottá vált magatartásformát gúnyolja. Konkrétan három betegséggel kapcsolatban "szólal fel":az AIDS, a depresszió, és a rák.Valahogy ezekről szeretünk hallgatni. Sok esetben azt hisszük, aki e rendkívül komoly betegségekről csak beszélni mer, az provokatív céllal teszi.  Persze, nem kell folyton ezeket emlegetni, csakhát a struccpolitika sem megoldás.  Merjünk egy kissé nyitottabbak lenni, őszintén/ őszintébben beszélni a problémákról. Erre bátorít ez a kitűnő vers. Olyan, mintha személyesen hozzád szólna.  És éppen ezzel, a

 Nagyon örültem, amikor kezembe került az Ezredvég című folyóirat 2012.május-júniusi száma. Először a tartalomjegyzéket néztem végig, s a közepén kezdtem olvasni a mondott sajtóorgánumot, aztán egyszer csak, hipp-hopp, eszembe ötlött, hogy mi lenne akkor, ha az elejét is elolvasnám. Elvégre... Nem bántam meg. Elsőrangú verssel nyit ugyanis a folyóirat ( főszerkesztő: Simor András). Papp Lajos: kétezertizenkettő című költeménye egyfajta sűrített látképet ad erről a mai viálgról: a szegénységről, a társadalmi széttagoltságról, az egységes célok hiányáról, a becsapásról és önbecsapásról, a szellemi értékek térvesztéséről. Talán nem haragszik meg érte senki, ha ideírom a vers 5. és 6. versszakát: tűpontos látlelet.  " Lázadhat itt az értelem./A láza sápadt, fénytelen./S tenni bármit is képtelen./Itt a gyávaság végtelen.// Ez nem igazság-akarás,/ csak szájalás,csak szavalás,/ palástolás, eltakarás;/bűvészkedés, hazug varázs.".  Ebben a nyolc sorban, úgy vélem, benne van mindaz, am

Ha körültekintünk a 20-21.századi világirodalomban ( már önmagában ez is kellően izgalmas szellemi erőfeszítés), látjuk, hogy minden kultúrkörben van/volt olyan költő, író, aki lemerült a társadalom legalsó bugyraiba, s műveiben a kocsmák, az alvilág milliőjét tárta fel. Villontól kezdve Petőfiig, Whitmantól Bukovskyig sokan feldolgozták a témát, vagy inkább:a közeget. Az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában bukkantam rá Kántás Balázs:Kocsmasanzonok című művére. A három részből álló vers voltaképpen a József Attila-féle metafora ( " mai kocsmán") továbbfűzése.A vers azt a képet villantja fel,ahogy mi, szegény földi halandók ülünk az élet nagy sörözőjében, közben pedig a pincében a Moirák ( az ókori görög mitológiában a végzet istennői) szövik, szövögetik a szálakat, de mi erről az egészről nem akarunk tudomást venni- ugyanakkor nagyon is tudjuk, hogy valami ilyesmi létezik, ezért elmagányosodunk, mert már egymás előtt is szegyélljük magunkat. Ilyen a világ, ilyenek

 Nekem nagyon imponál Csányi Vilmos etológus professzor optimizmusa. Hisz az emberben, az emberiségben, hiszi azt, hogy ez a világ még helyreállítható. Igazi humanitárius gondolkodó. Az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában megjelent írásából is ez tűnik ki. Ha nagyon röviden, pár mondatban össze kívánnám foglalni az esszé tartalmát, talán így tenném:Csányi Vilmos szerint a modern társadalomban felbomlottak a hagyományos kötelékek, az emberiség mégis túlélte ezt. Egyrészt - új közösségeket, virtuális térbeli közösségeket hozott létre - mint individuum, felépítette a maga életét. Nem mindenben osztom a Professzor Úr optimizmusát, de el kell ismerni: kitűnő, logikusan végigvezetett gondolati úton halad, és reményt ad. Békére, fejlődésre, haladásra. És ez a remény a mai világban, nagyon sokat jelent.

 A 2011.évi spanyolországi választásról a legtöbb magyar Olvasó igencsak keveset tud. Egy részletes elemzést olvashatunk az eseményről az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában ( Manuel Garcia Bernardez:Rendellenességek és többségi szavazatok.Vizsgálódás a spanyol parlamenti választásokról és a május 15-e Mozgalomról). A választás amúgy nagy meglepetést nem hozott, a jobboldali PP, azaz a Néppárt nyert, a szavazatok 44,6, a mandátumok 53,1 százalékát megszerezve. ( Feltehetjük a kérdést:honnan ez plusz 10 százalék). Ez 186 mandátumot jelentett a Néppártnak. Második helyen a PSOE végzett, 110 mandátumot kapott. Harmadik lett az Összefogás és Egység katalán párt, minössze 16 mandátummal! Tehát van két nagy párt, meg sok kicsi. Egészen pontosan:13 párt került be a parlamentbe, ebből 3 1-1 mandátummal, kettő pedig 2-2 mandátummal.  Lehet persze szörnyülködni a dolgon ( sokan nem szeretik a kis pártokat), de azért van jó oldala is a mandátumok ilyetén megoszlásának:minden árnyalatna

 Olvasom Villányi László:A por színei című csodalatosan szép versét az Alföld folyóirat 2012/3. számában,s eszembe jut az,amit a drága Nagy László válaszolt egyszer egy olvasói levélre:nem kezdhetjük a költészetet az ábécénél. Nem,a költészet,benne a tájleíró vers(vagy tájkóltészet,kinek hogy tetszik) is változik. Villányi László versében például nem konkrét tájjal,hanem metaforikus táj-elemekkel,természeti jelenségekkel,állatokkal találkozunk. Nem is maga a táj az érdekes,hanem az embernek a természethez,az archaikushoz,a porhoz,a homokhoz,a sárhoz való viszonya. A gyerek,aki átbiciklizik a sáron.Táj és teremtés,természet és visszatérés az ősihez.  Mostantól kezdve,ha sarat látok,ha a vihar homokot fúj felém-eszembe jut egy vers...

 Megérzed,ha a párod hűtlen hozzád?Ennek eldöntésére a Nők Lapja Psziché 2012.szeptember-októberi száma 7 kérdésből álló,szituációs tesztet közöl. Ennek kapcsán szeretnék néhány mondatot szólni. Szerintem csak akkor érezhető meg a párod hűtlensége,ha az illetőben emiatt lelkiismeret-furdalás támad. Nem magát a hűtlenséget érzed meg,hanem a lelkiismeret-furdalást. Ha a hűtlenséget elkövető személynek nincs lelkifurdalása és mindent megtesz annak érdekében,hogy kettős életét fenntartsa,akkor akár évekig is eltarthat,mire észrevesszük,hogy átvertek. Van aztán az a típus( férfiak és nők között is ismerek ilyet),aki a partner hűtlenségét úgymond bekalkulálja:azt mondja,hogy úgyis meg fog csalni egyszer-kétszer az én hőn szeretett párom,dehát ilyen a természete,hadd kalandozzon, végül úgyis visszajön hozzám. Elég magas rizikófaktorú hozzáállás,de pl. a mi tágabb családunkban volt ilyen házasság és remekül működött.  Évtizedekig. Magánéletében mindenki maga választ stratégiát,s szerintem ahán

 A Nők Lapja Psziché 2012.június-júliusi számának 38-39.oldalán olvashatjuk Sáfár Zsófia írását Élettelen szerelem címmel. A cikk azokról az emberekről szól,akik tárgyakhoz,élettelen dolgokhoz kötődnek érzelmileg. Geist Klára pszichológus szerint az ilyen kötődések oka többféle lehet. Bensőséges emberi kapcsolatok hiánya,ingerszegény környezetben való felnövekvés,feldolgozatlan gyász,vagy éppen fenyegetőnek érzik a másik emberrel való meghitt viszony kialakítását. Lehet oka a szexuális vágy is,főként férfiak esetében.A pszichológus szerint a fetisizmus elsődleges oka az,hogy valaki "gátlásos a kapcsolatépítésben".Hogy lehet-e ezen változtatni,az kiderül Sáfár Zsófia írásából. A kitűnő cikket ajánljuk mindenkinek,aki ilyen problémával küzd,vagy van a környezetében ilyen személy,illetve ajánljuk pszichológusoknak és pszichológia szakos egyetemi-főiskolai hallgatóknak.

 Akik a földi élet eredetét, keletkezését tanulmányozzák, azok számára elengdhetetlen, hogy minél többet tudjanak a mikrofosszíliákról. Csakhogy hol talál a tudatlan, de ambíciózus kutató- vagy éppen az érdeklődő középiskolás- megfelelő szakmai színvonalú, ugyanakkor szaknyelvi terminológiával nem agyonzsúfolt, közélrthető nyelvezetű anyagot? Találtam egy érdekes cikket az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2012/44. számában, az 1381. oldalon ( nem kell aggódni, ez a folyóirat, régiek módjára, folyamatosan számozza az oldalakat). Kővágó Angéla:Paleoparányok című írása egy oldalon foglalja össze mindazt, amit ma tudnunk kell(ene) a mikrofosszíliákról. Amelyek legidősebbjei- jelenlegi ismereteink szerint- 3,2 milliárd évesek. Hazánkban 488 milió éves a legidősebb mikrofosszília.Részletesen ír a kagylósrákokról, ezekről a parányi lényekről, melyek közül a legnagyobb is 13 milliméter. Szintén kapnak egy bekezdést a páncélos-ostoros moszatok. Aminek pedig nagyon örültem, nem megy

 Nagyon gyorsan pörögnek napjainkban az események, ami 2012-ben zajlott,az ma már nyugodtan tekinthető történelemnek. Mondjuk így: jelenkortörténet. A sajtó, a média ma már mindenről beszámol, percről percre elemez mindent,gyakorlatilag mindenki élőben követheti a nagy eseményeket.  A Newsweek amerikai hetilap 2012.április 23-i száma Franciaország jelenkori történelmének egyik legnagyobb botrányáról, Dominique Strauss-Kahn pénzügyi vezető botrányáról közöl elemző cikket (Does Sarko Miss DSK? Why the Libertine would have Been an Ideal Opponent.írta Christopher Dickey24-27.o.). A cikk azt vizsgálja, hogyan érinti Nocolas Sarkozy elnököt ( akit a sajtó Sarko-nak becézett), és az ő, illetve pártja választási esélyeit a botrány. Ajánlom ezt a cikket Franciaországgal foglalkozó történészeknek, politológusoknak. Nagyon tárgyilagos, több perspektívából vizsgálja a dolgokat,elemző, érthető nyelvezetű.  Mint ismeretes,Sarkozy 2012-ben megbukott...

 A Nők Lapja Psziché 2012.április-májusi számában olvashatjuk Kovács Nóra kitűnő írását Apának lenni 20,40,60 évesen címmel. Három olyan férfiról szól a cikk,akik 20,40 illetve 60 évesen lettek apák. Nagyon tanulságos,mélyen emberi dolgokról beszélnek az interjúalanyok.Remekül sikerült a cikk,minden szülőnek,nagyszülőnek,pszichológusnak tanácsolom:olvassa el. Természetesen minden életkorban más-más örömei és összetevői vannak az apaságnak. Azt kellett tapasztaljam,hogy mi itt,Európában,túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk annak,hogy ki hány éves. Amerikában,Ausztráliában sokkal rugalmasabban kezelik ezt a kérdést. Mi hajlamosak vagyunk arra,hogy az "öregeket"-vagy azt az embert,akit öregnek vélünk-úgymond "leírjuk".Pedig ez nem helyes. 40 éves kor után is képes az ember csodálatos dolgokra.  És a fiatalságot sem szabadna automatikusan a felelőtlenséggel azonosítani. Vannak a világon komolyan,felelősen gondolkodó fiatalok is. Csak bátorítani kellene őket,biztat

Ezt a kérdést tettem fel környezetismeret ( fiatalabbak kedvéért: a természetismeret tantárgy akkori megfelelője) tanárnőmnek és ő határozottan ( mindig az volt) válaszolta. igen, minden, minden állat egyedei ugyanúgy viselkednek. A galamb is. De amúgy jó a kérdés, igen... Amint az újabb tudományos kutatások kiderítették, drága tanárnőmnek nem volt igaza. Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2012/44. számának 1388-1389. oldalán olvasható Bánsághy Nóra kitűnő interjúja Barta Zoltán viselkedésökológussal. Ebből a remek cikkből többek között az is kiderül, hogy az egyes állatfajok egyedei azonos körülmények között sem mindig viselkednek ugyanolyan módon.  Mondjuk, akinek több kutyája vagy több macskája van,az ezzel a ténnyel tökéletesen tisztában van. Vannak bújósabb cicák, vannak olyanok, akik félnek a vihartól, meg olyanokk akik nem. A háziállatok különbözők, tehát a vadon élő állatok egyedeinek is különbözniük kell. Csak a hazai természettudományos gondolkodásban élt az a té

Már több, mint tíz éve történt...Aung San Suu Kyi a burmai ( mianmari) ellenzék vezető politikusa volt. hosszú börtönbüntetést kapott a katonai rezsimtől. Élete, munkássága a demokráciáért való szüntelen küzdelem. Történelmi jelentőségű politikai pályafutásról van szó. A Newsweek amerikai hetilap 2012.március 12-i számának Women in the World rovatában, a 32-37. oldalon olvashatjjuk Rebecca Frayn riportját a eves burmai ellenzéki politikus pályafutásáról, fiatalkoráról,a jobboldali irányultságú katonai rezsimmel való szemberküléséről, illetve- nemzetközi tiltakozások hatására történő- szabadulásáról, s arról, hogy találkozott Hillary Clintonnal is.  Azoknak ajánljuk ezt a cikket, akiket érdekel Közép-Ázsia történelme, vagy éppen a világ nagy politikus-asszonyainak életét,munkásságát kutatják. Aung San Suu Kyi élete, pályafutása lenyűgöző! 

 Már 2012-ben futottak maratont a robotok.A 3.Évezred című tudományos-ismeretterjesztő folyóirat 2012.februári számának 59.oldalán,a Technológia rovatban olvashatunk beszámolót az első robotmaratonról. A győztes egy japán gyártmányú készülék lett,amely 54 óra 57 perc 50 másodperc alatt tette meg a 42 195 méteres távot. Az jutott eszembe,meg kellene rendezni a robotolimpiát. Minden sportágban. Ha beindulna egy ilyen versenysorozat,nem kellene 4 év szünetet tartani két alkalom között. A robot nem fárad,nem sérül. Csak az edzők miatt kellene egy kis pihenő. Felkészülési időszak. Amúgy a cikk fantasztikus,ki is vágtam,eltettem a fiókba. 

A csillagászattal foglalkozó tudományos ismeretterjesztő sajtó és média- nem utolsó sorban a nagy  brit természettudós és tudománynépszerűsítő, David Attenborough filmjei és könyvei nyomán- általában a Földet illeti a " kék bolygó" jelzős szerkezettel. Pedig van a Naprendszerben egy másik bolygó ,amelyre sokkal inkább illene ez az elnevezés. Ez pedig- mint a 3. Évezred című lap 2012.februári számának 70. oldalán látható fényképből kiderül- a Neptunusz.  Ez a bolygó teljesen kék, pontosabban északi része kék, a déli pedig kékeszöld. Azért alakult így- áll a cikkben- mert a Neptunusz metánrétege elnyeli a vörös és infravörös sugarakat. Ezek pedig kék színben láthatók- az emberi szem számára. Mint egy hatalmas óceán... Nagyon jó kis cikk, érdemes elolvasni!  Tehát mostantól: a kék bolygó a Neptunusz! ( Legalábbis itt, ezen a blogon...) A 3.Évezred című folyóiratról itt tudhat meg többet. 

 Egy lakást,egy házat sokféle stílusban berendezhetünk. Van,aki a rusztikusra esküszik,van,aki minimalista környezetben érzi otthon magát,másoknak a mediterrán lakberendezés a tetszetős. De a legtöbb ízlés,tapasztalat,finom művészi érzék egyértelműen az eklektikus lakberendezéshez szükségeltetik. Erre egy remek példát hoz a SzépLak című magyar lakberendezési folyóirat 2012/4. száma(Idilli eklektika,60-71.oldal),amelyben Bárdos Zsuzsa lakberendező egyik mesterművét láthatjuk,kitűnő minőségű fotókon(Villányi Csaba). Az étkezőben nagyon tetszik az asztal és a vele színben harmonizáló kandalló. De ami igazán zseniális,az a nappali. Lovas Cili szövegíró szerint angol klunbszobákhoz hasonlít. Ez igaz,de van ám egy fontos különbség:nincs az az erőltetett,19.századi viktoriánus hangulata,mint nagyon sok mai ügyvédi irodának. Ez a nappali modern,sokoldalú,nagyon kényelmes,jó benne üldögélni és könyveket olvasni egy hideg téli estén. A sötét fotelekhez remekül passzol a világos színű,nem túl hiv

 A Digitális Fotó című folyóirat 2012.szeptemberi számában a világhírű fotós,Steve McCurry Mianmarban készült képeiből láthatunk válogatást. McCurry az ősit,az időtlent próbálta megragadni. Sikerrel. Még a témáikat tekintve dinamikus,pörgős képeken is ott érzi az ember az álló időt,vagy-Fernand Braudelnek,a neves történésznek szavait idézve-a hosszú időt. Amikor nem a mindennapok létküzdelmei számítanak,hanem az igazán hosszútávú folyamatok,az út a szellemiekbe,talán az örökkévalóság felé. Buddhista szerzetestanoncok futballoznak a kolostor udvarán:minden mozog,mégis,a mindennapos tettek mögött ott lebeg valami űr. Ezek a fiatal és elszánt kamaszok mintha máris spirituális emberek lennének. Egy másik képen ledöntött istenszobrokat látunk,kisgyerekek szaladgálnak közöttük. A ledöntött szobrok élnek,mert a szellemi tartalom ott van bennük. Ez nem a fogyasztói társadalom világa:a képen látható iskola olyan szegény,hogy a diákoknak még pad sem jut,a földön fekve olvasnak,írnak,alázattal ha

 Kedves Látogatónk!Ugye,milyen szépek is a filmekben,a fotókon,a média-spotokban azok a hajnalpíros napfelkelték,lilás-barnás-rózsaszínes naplementék,viruló piros rózsák,sárgálló pitypangok... Dehogy szépek!Többnyire sablonosak,rosszabb esetben giccsesek. A Digitális Fotó Magazin 2012/7. számában jelent meg Torsten Andreas Hoffmann Kerüljük a sablonokat!című írása. Ebben a Szerző bemutatja,hogyan is lehet sablonos egy fotón a naplemente vagy a rózsa vagy éppen India büszkesége,a Tádzs Mahal,de láthatunk olyan megoldásokat is,ahol a művésznek sikerült eredeti,új szempontokat találnia ezerszer feldolgozott témájához. Az a véleményem,ezt a cikket minden fotósnak,filmesnek,rendezőnek,média-szakembernek,operatőrnek,de ha tágabban akarom kifejezni:minden vizuális művésznek el kellene olvasnia,hogy ne essen bele a sablonosság hibájába. Nagyon őszinte,igényes írás. Minden szakember veheti úgy,hogy kötelező olvasmány. Lelőhelye pedig:Digitális Fotó Magazin,2012/7. ,78-83.oldal. 

 A Digitális Fotó c.folyóirat 2012.szeptemberi számában olvashatjuk Somogyi Nóra cikkét. Az írás Tim Mantoanival,a neves amerikai fotóssal és extra méretű polaroid képeivel foglalkozik. Mantoani új értelmet adott a "portréfotó" szónak. Az ő képein a "modell"mindig valamit cselekszik,az arc sohasem mozdulatlan (talán csak Teréz anya esetében,de ennek az ál-statikusságnak ott funkciója van,a lelki dinamizmust takarja),a fotók olyanok,mint egy kimerevített filmkocka. A Beatles tagjai éppen párnacsatáznak,a kutyát sétáltató házaspár éppen megáll az út szélén. Fidel Castro kubai vezető pedig a szemmel láthatóan kissé illuminált szovjet pártfőtitkárt,Hruscsovot öleli.  Azon gondolkoztam,ad-e valamilyen többletet a képeknek az,hogy Mantoani óriásira nagyítja őket. Nem csak egy öncélú performance-ról van szó?Rájöttem,hogy nem. Az előbb említett Fidel Castro-kép esetében ugyanis pont az hozza elő a részleteket,az teszi résztvevővé a nézőt,hogy a híres történelmi személyisége

Az Alföld Debrecenben megjelenő kulturális folyóirat, már régóta meghatározó tényezője a hazai intellektuális médiának. Nincs politikai vagy gazdasági irányultsága, népieknek és urbánusoknak, balosoknak, jobbosoknak, avantgarde-oknak és klasszicizálóknak. A 2012/8. számban olvasható Poós Zoltán: A daráló című verse. Szerintem a 21. századi magyar létösszegző líra eddigi gyöngyszemei közé tartozik. Az elmúlásról, a földi élet ideiglenességéről szól, a láthatatlan világ fölényét hangsúlyozza a látható világgal szemben. A dara, mint metonímia nagyon szokatlan a magyar irodalomban, jelentése többrétű. Jelenti egyfelől disznók táplálékát- az emberi élet is így végződik, az ember ( vagy ahogy a versben írják: férfi) táplálékot fogyaszt, és táplálékként végzi. Aztán jelenti a dara a mulandóságot, a könnyűséget, az elillanást. Nagyon illik a tartalomhoz a versszerkezet: 7-3-6-3-5-3 soros versszakokból áll- ha tovább folytatódna eljutnánk a 0-3 egymásutánig. Nagyon szép vers, mindenkinek ajánl