Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvasom a Természetgyógyász 2005.novemberi számának 40-41.oldalán -tamás- cikkét,melynek címe:Krónikus betegségek-karmikus terhek. Olvasom és hüledezek. Örülök egyfelől,mert Szerző a betegségeket a szellemi hátterükkel együtt véli gyógyítandónak. Ezzel semmi baj. Még azt sem tartom bajnak,ha valaki hisz a reinkarnációban és karmában,több milliárdan hisznek benne a világon. Azzal azonban,amely következtetést a cikk Szerzője mindebből levon,nem érthetek egyet. -tamás-szerint ugyanis betegségeinktől úgy szabadulhatunk meg,ha kisöpörjük a tudatalattinkat. "...mindenkinek arra kell törekednie,hogy lehetőleg gyorsan és tartósan megszabaduljon jelenlegi,tudatalattijában zajló programjától". Azt gondolom,hogy nem feltétlenül a tudatalattimban kell keresnem az influenza vagy a gyomorrák ellenszerét. Fizikai betegségeket gyógyítani,vírusok,baktériumok ellen fellépni leghatásosabban az orvostudomány fizikai-kémiai eszközeivel lehet,legalábbis eddigi rövid élettapasztalatom ezt igazolja

 Olvasom a Magyar Demokrata című konzeratív hetilap 2021/33.számának 10.oldalán Dr.Bene Éva cikkét(Népszavazás és keresztény felelősség). A nagyon szívemből szóló írás egyik mondatához szeretnék egy apró megjegyzést fűzni. Az ominózus mondat így hangzik:"A vallás,a hit és az erkölcs azonossága és ereje által fűzi össze a nemzetek széttagolt társadalmát.". Azt gondolom,hogy ez ma már nem így van. De így kellene lennie. Csakhogy a világ szekularizálódott,vallás,hit és erkölcs elszakadtak egymástól és elszakadtak a nemzettől. A hit nem feltétlenül azonos a vallással,és a vallásos ember pedig nem feltétlenül erkölcsös.  Ami pedig a széttagolt társadalmakat,a korunkban helyüket egyre kevésbé találó nemzeteket illeti:utánanéztem,a legutóbbi népszámláláskor felvett adatok szerint Magyarország lakosságának 75(!!) százaléka keresztény...Sajnos,nem látom vasárnaponként az istentiszteletre özönlő tömegeket. Hazánk társadalma,mint ahogy Európa nagy része,világi társadalommá vált. A vallá

Az mno.hu oldalán olvashatunk arról, hogy Chilében az antifasiszta szélsőbal felgyújtott egy keresztény templmot, korábban pedig egy keresztény menetben vertek össze gyerekeket és öregeket. Kérdés: miért haragszik a szélsőbal a keresztényekre? Válaszok: 1. Mert mindig is haragudott. 2. Erős a marxi tradíció ( " A vallás pedig a nép ópiuma") 3. Valakin ki kell tombolni magukat. 4. Szívük mélyén tudják, hogy Isten látja őket, ettől aztán idegesek lesznek 5. Egy templom felgyújtása, sajnos, médiaesemény. Más válaszok pillanatnyilag nem jutnak eszembe, aki tud, kérem, segítsen, szóljon hozzá!

Olyan könnyen képesek vagyunk véleményt alkotni a közel-keleti konfliktus kapcsán. Meghallunk valamit a Híradóban, látunk egy tüntetést a neten, és máris megszületik agyunkban a kiirthatatlan vélemény. És ez nem jó. Mindez a Szombat című zsidó kulturális folyóirat 2013.januári számáról jutott eszembe. Ennek témája ugyanis: az arab országokban élő zsidók, illetve zsidó vallású arabok. Olvashatunk itt tunéziai zsidó írókról, arab nyomornegyedek mélyén rejtőző káprázatos zsinagógákról, a zsidóság helyzetéről Szaddam Husszein által uralt Irakban, menekülésekről és visszatérésekről, napjainkig élő-fortyogó antiszemitizmusról, nacionalizmusról és szocializmusról a Közel-Keleten. Az ember végigolvassa, és csak pislog: hát ezekről a dolgokról, ezekről az emberekről miért nem szólnak a híradók? Miért nem tudtunk mi erről semmit? Mostmár tudunk. xxxxxxxxxxx Itt a folyóirat weboldala: szombat.org

A Vetés és Aratás evangéliumi folyóiratot az Evangéliumi Kiadó adja ki, a sajtótermék Egerben jelenik meg. A 2012/3. szám 30 .oldalán olvashatunk indián teherhordókról, akik egyszer csak leültek, és egyetlen centit sem voltak hajlandók mozdulni. Amikor az expedíció vezetője nógatással, ajándékokkal próbálta őket rávenni a további munkára, akkor sem voltak hajlandók tapodtat sem mozdulni. Hogy miért? Mert a hosszú úton lemaradt a lelkük. Két lehetőség van: 1. Az indiánok úgy vélték, az emberi test valóban elszakadhat a lélektől 2. A főnököt akarták behülyíteni, egy kis extra pihenőadagot akartak kisírni maguknak. A Vetés és Aratás kiválóan megírt cikke ( mely eredetileg 1968-ban jelent meg), az 1. változatot fogadja el, és felteszi a kérdést: mi magunk nem rohanunk-e annyira, hogy elszakadunk a lelkünktől? Válasz: de, igen. Rohanunk, és eközben elfeledkezünk arról, hogy nemcsak anyagi érdekeink és értékeink vannak. Szerencsére a keresztény vallás erről nem feledkezik el. Remélem, soha.

Megjelent a Hetek országos közéleti hetilap 2017.december 15-i száma. A tartalomból, a teljesség igénye nélkül: - Mark Zuckerberg felmérhetetlen hatalmat összpontosított kezében, a Facebookot a jövő egyházává akarja tenni. Választásokat dönt el, globális értékrendet akar meghonosítani a társadalom minden szegmensében. - Donald Trump amerikai elnök történelmi bejelentése: Jeruzsálemet tekintik Izrael fővárosának. A palesztinok közben azért küzdenek, hogy minden állam elismerje a önálló Palesztinát. Más kérdés, hogy van-e erre bármilyen alapjuk - Mi még úgy tanultuk az iskolában, hogy az emberi gondolkodás és érzés központja az agy. Egy kutató szerint ez nem feltétlenül van így: az emberi bélrendszerben található nagyon komoly ideghálózat irányítja az ember érzelmeit és intuitív képességeit. A Hetek Magyarország talán legkitűnőbb politikai hetilapja. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen rá elő!