Bejegyzések

Nők Lapja címkéjű bejegyzések megjelenítése

Noteszban idézetek

Azon gondolkodtam valamelyik nap, a mai,21.századi világban, ismerjük-e még személyesen a szellemi embereinket: íróinkat, művészeinket, tudósainkat? Megismerjük-e egy író arcát, ha elmegy mellettünk az utcán? Vagy annyira lefoglal bennünket saját dolgunk, hogy észre sem veszünk senkit, csak megyünk előre?  A Nők Lapja hetilap 2022.augusztus 3-i számában olvashatjuk Dobray Sarolta publicisztikáját Keresem címmel. A műfaj egyik gyöngye. Arról szól, hogy az írónő egy " rajongója" ( és ezt a szót most én, a recenzens teszem idézőjelbe), jobban ismeri az írónő munkásságát, mint ő maga. Gyűjti az idézeteket, egy noteszba gyöngybetűkkel jegyzeteli is.  Igen, akad ilyen még a 21.század rohanó világában is.  Azt gondolom, ez az elismerés minden díjnál és honoráriumnál többet ér. Hogy akad valaki, aki egy írónő leírt szavait noteszba másolja. Odafigyel rá.  Érdemes lenne ezt a publicisztikát elolvasni minden Írónak és Olvasónak...

Nagyszerű interjú Csepregi Évával

 Csepregi Éva a Neoton Família együttes énekese volt, az 1980-as években számtalan slágerrel ( Nyár van, Kétszázúhsz felett,Ha elmúlik karácsony, Santa Maria,Szép nyári nap és még sorolhatnám) a magyar könnyűzene élvonalbeli csapatai közé tartoztak. Megnyerték a Yamaha-fesztivált, és felkerültek az amerikai slágerlista 3. helyére ( ezt a bravúrt szerintem soha nem fogja megismételni magyar együttes vagy előadó, bár ne legyen igazam).  A Nők Lapja hetilap 2022.08.03-i számában szenzációs interjút olvashatunk Évával. Koronczay Lilla készítette, a címe: " jövőre átadom a stafétabotot". Ebben az írásban nem a zenéről, a Neoton-dalokról vagy a Neotonról olvashatunk- bár természetesen ez a téma is előkerül-, hanem az énekesnő magánéletéről. Intelligensen, okosan- lám, így is lehet magánéletről írni. Megtudjuk, hogyan alakult Éva viszonya skót férjéhez, miért nem ment ki Skóciába, hogyan került közel az apjához Heatlie Dávid, az énekesnő fia. Nagyon gondolatébresztő, mélyen emberi b

Egyetemistáknak ajánlom.Egy különleges történelmi kurzus

 A történelem egyetemi kurzusai főként másokról szólnak: nagy hadvezérekről, híres művészekről, gondolkodókról, miniszterelnökökről, királyokról és egyéb híres személyekről.  A Nők Lapja című hetilap 2022.november 9-i számában Gellért Veronika kommunikációs tanácsadó említést tesz egy elképesztően jó történelmi kurzusról ( színhelye: Színház- és Filmművészeti Egyetem, televíziós műsorvezető- rendező szak). Rainer M. János, a neves történész, olyan feladatot adott a hallgatóknak, mely mindenki számára testhezálló volt: saját családtagjaikat kellett kérdezni történelmi eseményekről. Mit csináltak akkor, amikor ez és ez történt....Ha tudománoysan fogalmazunk ,akkor ez egyfajta oral history. Szerintem nagyon érdekes lehet, ha ma lennék egyetemista, biztosan áthallgatnék, akármilyen szakra járnék is. Szerintem elképesztő dolgokat tudtak meg a hallgatók a saját családjukról.  Nem tudom, hogy a " színi" átalakulása után megmaradt-e még ez kurzus, azt gondolom, kár lenne, ha elnyelné

Nyaraljon velünk a gyerek. De hány éves korig?

 Azok a családok, ahol már nagyok a gyerekek (gimnazisták,főiskolások, egyetemisták,esetleg már dolgoznak), minden évben nyáron szembesülnek az alapkérdéssel: hányan menjünk a családi nyaralásra? jöjjön-e velünk a gyerek? Nem kínos már huszonéves " gyereknek", ha a szüleivel nyaral? Nem fogják a kortársai kicikzni ezért? A Nők Lapja ( nagyon szeretem ezt a hetilapot, férfiként is gyakran elolvasom, mert remek cikkek vannak benne csaldról, gyereknevelésről, pszichológiáról) 2022.juúlius 6- számának 62-64. oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét, címe:Kriszta tiszta gyagya. A cikkben voltaképpen hétköznapi emberek mondják el véleményüket a kérdésben. Mindenféle álláspont megjelenik. A negyvenes szülő, aki nem engedte, hogy tizenéves lánya otthonmaradjon. A szintén negyvenes hölgy, aki már sajnálja, hogy nem nyaralt többet a szüleivel. Megszólal a pszichológus is, aki szerint érdemes felnőttként kezelni a tinédzsert, és figyelembe venni az ő igényeit. Nem akkorra tervezni a csalá

Mi van, ha nem vettek fel egyetemre?

 Kezdődik az érettségi ill. felvételi szezon,egyre több érettségizett fiatal izgul azon: mi van, ha nem vesznek fel egyetemre? Semmi, ami miatt aggódni kellene. Legalábbis ez derül ki a Nők Lapja  hetiap 2019/39. számában megjelent cikkből, szerzője Szigeti Hajni, pszicchológus szakértő Páli Patrícia. Az írás címe:Ha nem vették fel a gyereket... A cikk elsősorban szülőknek szól, ugyanis az a tapasztalat, hogy sok szülő mélyen csalódik és depresszióba esik, ha nem vették fel a gyereket felsőoktatási intézménybe. Páli Patrícia elmagyarázza, hogy a legfontosabb: tartsuk a lelket a gyerekben, ne érezze magát alacsonyabbrendűnek.  Ha nem jutott be a gyerek egyetemre-főiskolára, még mindig rengeteg lehetőség van rra, hogy továbbfejlődjön. Például: - munkavállalás - önkéntes munka (ez később jól mutat majd az önéletrajzban) - külföld- ez lehet munkavállalás, önkéntes munka,nyelvtanulás. Egyvalamit nem szabad: hagyni, hogy a gyerek túlzottan belemélyedjen a bánatba. Aktivitás kell, valamit csi

Furcsa kérdésekre válaszolt a doktor 1980-ban

A 20.század folyamán minden valamirevaló magyarországi sajtótermékben volt "Orvos válaszol" vagy hasonló című rovat. A Nők Lapja 1980/7.számának 25.oldalán igen-igen meglepő levelekre,furcsa kérdésekre válaszolt az orvos (a rovat címe:Kedves Doktor úr!). Az egyik levélíró családjában egy fiatal hölgy feleségül szeretett volna menni az unokabátyjához. Megteheti-e-lényegében erről szólt a kérdés.A doktor szerint,ha egyikük sem hordoz genetikai betegséget,a házasságnak nincs akadálya,de előtte vegyenek igénybe genetikai tanácsadást...szerintem ez igen furcsa válasz. A másik levélben egy-feltehetőleg tizenéves hölgy-írja le,miféle kísérletben vett részt. A férjével együtt házibulikba járt,ahol is gyógyszerre alkoholt ittak. Rendszeresen. Csakhogy kiderült,a lány terhes. Mi a teendő?-kérdezi a lelkiismeretfurdalástól gyötört levélíró. Az orvos,nagyon helyesen,azt javasolta a levélírónak,hogy sürgősen keresse fel a terhesgondozót és a genetikai tanácsadást. Recenzens halkan fűzi h

A történelem változik,az ember marad.Néhány észrevétel Fendrik Ferenc novellájához

 Fendrik Ferenc írót,újságírót az irodalomtörténet méltatlanul hanyagolja. Legtöbb szakmabeli csak annyit tud róla,hogy ő volt Bulla Emma színésznő férje. Pedig Fendrik nagyon tehetséges író volt,ezt bizonyítja a Sohanapján,délután négykor című írása is,mely a Nők Lapja 1979/50.számában jelent meg. A történet az 1970-es években játszódik,valahol Magyarországon. Irén csinos,harmincéves asszony,férje,János huszonhat-akkoriban nem mindennapi dolognak számított,ha egy házasságon belül a nő az idősebb. Egy reggel egy gerle repül a házuk ablakába,Irén etetni kezdi a madarat,ennek János nem örül. Irén éretlennek,kamaszkorból éppenhogy kikerült felnőttnek tartja Jánost. Munkahelyén ugyanakkor van udvarlója:az üzem nőcsábásza,az izmos(félkézzel elbírja az elektromos írógépet),Rácz Pista nézte ki  magának a csinos fiatalasszonyt. Randira hívja. Miközben Irén randizik,János otthon füstölt csülökkel várja...a történet végét nem árulom el. Nekem az jutott eszembe Fendrik Ferenc novelláját olvasva,h

Hogyan viselkedik az ember természetes és mesterséges közösségekben?

 A Nők Lapja 2022.június 8-i száma interjút közöl Csányi Vilmos etológussal. A Szerző V.Kulcsár Ildikó,a cím:"Legkevésbé agresszív állat=ember". Három dolog fogott meg elsősorban ebben a könnyed stílusú,mégis,nagyon komoly témákat feszegető cikkben. Az első a cím. Tényleg a legkevésbé agresszív állat az ember?Csányi Vilmos szerint igen,hiszen nincs még egy faj,mely ekkora testméretű egyedekkel rendelkezne és mégis nyolcmilliárd élne belőle a Földön. Csányi Vilmos szerint kizárt,hogy nagyobb emlősfajokból ennyi egyed éljen a bolygón. A másik téma,ami megfogott,a természetes és mesterséges közösségek közötti különbség. Régen az emberek természetes közösségekben éltek,feltétel nélkül elfogadták a csoportnormákat. Ma mesterséges közösségekben élünk,amelyek egy részéhez önként csatlakozunk,más részéhez nem. Ha úgy érezzük,a csoportnormák érdekeink ellen valók,kiléphetünk. Ha viszont kilépünk,önmagunkat építjük a közösség helyett. Az interjúban nem szerepel ez a szó, de ki kell mon

Egy nagyszerű interjú Endrei Judittal

Endrei Judit sokunk számára volt a " kedvenc tévés":nagyon intelligensen,mindig empatikusan, ugyanakkor kellő távolságtartással közeledett az általa feldolgozott témákhoz, feladatokhoz. Számomra ő egy igazi karizmaztikus asszony, olyan, akire nem lehet nem figyelni. Éppen ezért örömmel olvastam a Nők Lapja 2022.november 16.i számában Hulej Emese interjúját Endrei Judittal. Címe:"Minden napban legyen valami jó".  Szó esik az interúben a természetességről, az országjárásról, arról hogy mit adott Judinak az elvégzett coach-iskola.Szó esik a sztárságról,illetve a néző és a televíziós személyek közötti érzelmi kötődésről. Az aktív nyugdíjas-élet fontossága is előkerül, mint ahogy az is, hogyan hatott Judit szeméyiségére a sok külföldi utazás ( több, mint 50 országban volt). Megtudhatjuk, mit ért Judit küldetésen, miért vallja azt, hogy a döntés a legfontosabb. És azt is megtudjuk, miért szeret annyira Endre Judit gyalogolni.  Kiváló interjú, szerintem a világ bármelyik

Az apa-kép ellentmondásossága Grecsó Krisztián novellája alapján

 Mindenkinek van egy képe az apjáról. Azt gondolom,legtöbbünk,akik már csak felnőttként tudunk visszaemlékezni boldog(?) gyermekkorunkra, furcsa,ellentmondásokkal teli emberként gondol az apjára,akár él még az apa,akár már eltávozott közülünk. Grecsó Krisztián:Apám üzenetei című novellájában (Nők Lapja,2022.november 9.) az apának van egy jobbik énje és egy rosszabbik énje. De összességében:furcsa,különös,üzenetei által sem mindig könnyen érthető ember. Nem kell ahhoz pszichológusnak lenni,hogy értsük,miért van ez így. Szerintem azért,mert hagyományos családban az apa szuverénebb lény,mint az anya. Az anya,főleg anyaságának első éveiben,szinte összeforr gyermekével. Az apa messzebb marad,az apa sokáig dolgozik,későn jön haza,mindenféle titokzatos dolgot csinál,és erre szüksége is van a gyereknek,mert azáltal,hogy részben megérti apja titkait,"bevezetődik"abba a sokszor elég bonyolult,egymásra épülő rendszerek hálózatából álló metarendszerbe,amit úgy hívnak,hogy külvilág. Amiko

Megrázó cikk 1979-ből a fiatalok alkoholizmusáról

 A Nők Lapja 1979/41.számának 8-9.oldalán olvashatjuk Török Julianna:Az első kortyot sem! című,mélyen elgondolkodtató és megrázó írását. A dolog úgy indul,hogy az újságíró lesben áll a fotóssal,egy budapesti kocsmát figyelnek,arra kíváncsiak,kiszolgálnak-e ott fiatalkorúakat. Bizony,a válasz igen. Ezután iskolaorvos mondja el,hogy készült felmérés:131 megkérdezett negyedik éves gimnazista(tehát még csak nem is egyetemista) közül 25 tartja magát rendszeres alkoholfogyasztónak.Mi lesz ezekkel a srácokkal,ha egyetemisták lesznek,pl.kollégiumban laknak majd,szülői kontroll nélkül?? Sokan a sört már nem is sorolják az alkoholos italok körébe,csak a bort meg a töményet. Az iskolaorvos szerint kemény a helyzet a szakmunkástanulóknál is,harmadévtől van ösztöndíjuk,elvárja a társaság,hogy az új srác fizesse a rundot,akkor fogadják be. A doktornő kifejti:keményen kell reagálni a szülőnek,pedagógusnak,és már az első kortyot sem engedni. Ez a riport 1979-ben jelent meg,de még ma,43 év múltán is el

Történelem,Kádár-korszak:Mégsem volt jó termelőszövetkezetben dolgozni?

 1990 előtt, a hidegháború időszakában, nem volt ildomos írni a kommunista országok (így a Kádár-korszakot élő Magyarország) sajtótermékeiben arról, hogy bizony, a mezőgazdaság kollektivizálása, a téeszesítés, nem mindenhol és nem mindig váltotta be a hozzá fűzött reményeket.  A Nők Lapja hetilap 1979/44. számában igen bátor cikk jelent meg Bencsik Gábor tollából. Címe:Akire itt kitavaszodik. Agrármérnököket kérdez az újságíróm hogy érzik magukat az akkoriban a magyar állattenyésztés üdvöskéjének számáíó apajpusztai termelőszövetkezet dolgozójaként. A juhokkal, lovakkal foglalkozó szakemberek többsége finoman szólva sem hurráoptimista, egy egész oldalon át olvashatjuk egyikük folytonos panaszát. A cikket illusztráló fotók sem valami hej-de-happy életérzést sugallnak: lerobbantság, szűk szolgálati lakás, ketten egy szobában, szóval, nem éppen egy álom-munkahely, már az 1970-es évek mércéjével sem. Azóta persze már ezt is elsöpörte a történelem. Nagyon bátor volt Bencsik Gábor, és még bá

Ezt olvastuk a Nők Lapjában 1979.karácsonyán

 A Nők Lapja 1979/51-52.dupla karácsonyi számának tartalmából: -Véget ér (Fekete Gyula cikkével) a házasságról szóló vita. A fiatal generáció lazábban kezeli a házasságot(pl.egyre többen élnek nyitott házasságban),az idősebbek komolyabban veszik. Csökken a születések száma Magyarországon. Egy másik cikkből kiderül,hogy a Nyugat írói közül sem mindenki volt házasságpárti,viszont a nagyok igen. Kosztolányi,Ignotus a házasság mellett nyilatkozott.  -Változik a krimiírás divatja:míg a nemrég elhunyt Agatha Christie regényeiben a tettes személyét kell kitalálni,addig Patricia Highsmith(akit a brit sajtó új királynőnek tart) könyveiben inkább a pszichológián,a tettes belső motivációján van a hangsúly. -Propagandisztikus riport a Veszprém megyei Ajka városáról. Pár évtizede még sáros falu volt,aztán a bányászatnak és az üvegkristálynak köszönhetően modern város lett,van lakótelep,iskola,ábécá-áruház. Ez a cikk afféle modern szocreál,úgy látszik,ez még 1979-ben is kellett. -Ismert és kevésbé i

Egészségügy:Magyarországon már 1979-ben orvoshiány volt

 Sokat cikkezik,posztol a magyar sajtó és média arról,hogy Magyarországon orvoshiány van. Nos,akik szeretnek a múltban vigaszt találni,azoknak elárulhatom,hogy már 1979-ben is orvoshiány volt Magyarországon. Legalábbis ez derül ki a Nők Lapja 1979/49.számában megjelent cikkből (Nagy Ida:Orvosok válaszolnak).  A kitűnő,mozgalmas és érdekes cikkből megtudjuk,hogy 1. Magyarországon 25000 orvos dolgozik,de a keleti megyékben orvoshiány van. Egy orvos végig is vezeti az újságírót a szuperül felszerelt röntgentermen,szakrendelőn,ahol minden van,csak szakember nincs.2. Nagyon sok a gyermekneveléssel kapcsolatos rossz reflex,pl. az anyák egy része nem szoptat,túlzottan bebugyolálják a gyereket 3. Általában véve is sok vidéken a babona,cirokégetés,szentelés,pohárvetés 4. Nem mindenhol fogadja be a falusi közösség a városból érkezett doktort,doktornőt. Azt gondolom,a 21.század háziorvosai hasonló problémákkal küzdenek. Vagy nem? Amúgy a Nők Lapja cikke kiváló,nagyon éles,problémafókuszú riport.

Közlekedés:Repülőgép helyett szupergyors vonat?

 A Nők Lapja című hetilap 2022/26. számában jelent meg Bus István tollából A jövő itt van! Gyalogbusztól a légi taxiig-szuperfokozatra kapcsol a közlekedés? című cikke. Szerző több vonalon is halad azon kérdés megválaszolása felé, hogy milyen lesz a közlekedésünk tíz év múlva- kérdés, érdemes-e jósolgatni, azt gondolom, olyan világban élünk, amelyben azt sem tudjuk, mi fog velünk történni holnap. Szó esik a elektromos autókról ( 2035-től csak ilyeneket lehet forgalomba hozni), a sokmindent megtudunk a mikromobilitási eszközökről is, hogy ezek micsodák, azt nem áruljuk el, tessék elolvasni a cikket! Említés történik a budakalászi gyalogbuszról ( önkéntesek kísérnek iskolába hetven gyereket, a dolog egyébként nem új, már Püspökladányban is találkoztam ilyennel).  A cikk végén pedig szó esik arról, hogy szupergyors vonatokkal váltanák ki a repülőket, Musk ötlete alapján. A dolog szerintem a légitársaságok ellenállásán megbukna, hacsak a légitársaságok nem szállhatnak be a szupergyorsvonat

Méltó emlékezés Ungvári Tamásra

 Ungvári Tamás (1930-2019) tudós,író,sokan tartották az utolsó magyar polihisztornak. A Nők Lapja 2019/48.számában Vadas Zsuzsa cikke emlékezik meg az íróról,a műfordítóról,a nők kedvencéről (12 évig Psota Irén volt a felesége). Vadas Zsuzsa cikkéből az rajzolódik ki,hogy még a legszürkébb,leginkább nivelláló diktatúrákban is élhetnek olyan emberek,akik személyiségükkel,lényükből áradó nyitottsággal meghaladják a szürke hétköznapokat. Ungvári Tamás ilyen ember volt. De ez a furcsa világfiság egyéniségének csak egyik oldala. Rettenetes tragédiákat hurcolt magával,családját megölték a holocaust során. Egész életében ezt dolgozta fel,úgy,hogy-saját szavaival-folyton előremenekült. És akkor még nem szóltam arról,hogy micsoda szakmai tudása volt. A modern angolszász irodalmakat nála jobban senki nem ismerte Magyarországon. De otthon volt a huszadik századi magyar történelemben,kultúrtörténetben is.  Vadas Zsuzsa cikke méltó megemlékezés Ungvári Tamásra. 

Juhász Gyula-verset mondott magyarul a brit nagykövet

 A Nők Lapja 2018/23.számában olvashatjuk Schäfer Erzsébet kitűnő interjúját Iain Lindsay újonnan kinevezett budapesti brit nagykövettel (Az élet nem egy főpróba,20-22.oldal). Lindsay egy rendkívül rokonszenves,laza,középkorú úriember,aki láthatóan igen jól prezentálja magát a sajtóban,médiában. Mindemellett szereti is Magyarországot,Juhász Gyulától és József Attilától szaval verseket,komolyan tanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv nyelvtana nehezebb,mint a japáné. Konkrét politikai kérdésekről ebben az interjúban nem esik szó,elvégre mégiscsak egy magazinról beszélünk. Mindenesetre,Lindsayról kiderül,hogy nem az a karót nyelt politikus,hanem igazi,őszinte ember. És ez a lényeg.

Interjú egy legendás filmrendezővel, 2021-ből

 A Nők Lapja 2021/41. számában olvashatják Szegő András interjúját, a 90.életévét betöltött legendás filmrendezővel, Mészáros Mártával. ( "Iskola helyett moziba jártam"). A nagyszerű interjú legfontosabb témái, elemi a következők: - Hogyan éli meg Mészáros Márta a 90.évet? - Törőcsik Marihoz való viszonya, az Aurora Borealis című film - Mészáros Márta kirgizisztáni gyermekkora, személyes és családi tragédiák - Színészek kiválasztása - Hogyan látja a rendező mestersége pillanatnyi helyzetét? - Hogyan és mit tanult Jancsó Miklóstól? - Fog-e még filmet készíteni Mészáros Márta? Az interjúból egy nagyon rokonszenves, kedves, emberszerető életigenlő asszony arcképe rajzolódik ki. Kitűnő cikk, bárcsak minden sajtó- és médiaanyag legalább ilyen színvonalú lenne! Gratulálunk Szegő Andrásnak és a Nők Lapjának!  A Nők Lapja weboldala itt található.  És Isten éltesse még sok évig Mészáros Mártát! 

Pszichológia:A nők boldogabbak?

 A Nők Lapja 2018/25. száma interjút közöl Dr.Oláh Attila professzorral, boldogságkutatóval. A témák a szokásosak: miért vagyunk mi magyarok, annyira hátra az országok közötti boldogságlistán. stb. Aztán feltesz egy kérdést az újságíró ( "a magyar nők miért boldogabbak a férfiaknál?), amire viszont egyetemes érvényű válasz jön aminek röviden összefoglalható lényege a következő: a nők a teljes érzelmi skálán játszanak, faltól falig, a férfiak viszont szeretnek érzelmileg középutasok, kvázi semlegesek maradni. A férfiak tehát voltaképpen saját dolgukat teszik nehézzé.  Szerintem ez minden országban igaz a férfiak és a nők többségére. Ettől függetlenül- szerintem- a férfiak is boldogok, csak éppen pont azért, mivel középen szeretnek maradni, nehezebben vallják ezt be. Jómagam egyszer vettem részt egy afféle boldogságfelmérésben, marha nehéz volt bevallni, hogy boldog vagyok. Olyan triviálisnak tűnt. Inkább megbonyolítottam a választ. Amúgy a Nők Lapja cikke kitűnő, a pozitív pszichol

Spanyolország története:I.János Károly király uralkodása

 Mi,magyarok,vajmi keveset tudunk Spanyolország történelméről. A sajtó,a média még mindig afféle "egzotikus terület"-ként kezeli az ibériai államokat. Éppen ezért hiánypótló az a cikk,amely a Nők Lapja 2020/41.számában jelent meg Jásdi Beáta tollából.Címe:I.János Károly számüzetésbe vonult. A kitűnő cikk bemutatja János Károly ifjúkorát,szerelmét egy olasz hercegnővel. Szól az 1956.áprilisi tragikus balesetről,amikor is a későbbi király testvére,Alfonz herceg fegyvertisztogatás közben életét vesztette. Remekül ecseteli,hogyan bontotta le I.János Károly király a francoista államberendezkedést,és védte meg a demokráciát az 1981.évi katonai puccs idején.Nem hallgatja el a cikk a király zavaros magánéletét sem. Szól a király és családja ellen indított korrupciós perekről,melyek végül oda vezettek,hogy 2014-ben Európa egyik legnépszerűbb uralkodója számüzetésbe vonult. Jásdi Beáta cikke kitűnő történelmi ismeretterjesztő írás,jól összefoglalja mindazt,amit I.János Károly királyról