Írott és elektronikus média régen és ma

 Az első világháború Magyarországot- csakúgy, mint Ausztriát- alaposan megtépázta, ráadásul az ország a vesztes oldalon találta magát. 1919.januárjában megkezdődtek a Párizs környéki béketárgyalások, ahové a magyar felet meg sem hívták, mivel az antanthatalmak nem ismerték el a magyar kormányt.  Az ország keleti része román megszállás alatt volt, a nagyhatalmak rólunk tárgyaltak, gazdasági téren sem álltunk jól, teljes volt a bizonytalanság. A korabeli magyar közvélemény mindenbe belekapaszkodott,ami csak egy kicsit is erősítette, egy kicsi biztonságérzetet is adhatott a magyarságnak.  A Pesti Hírlap, Magyarország akkori legnépszerűbb országos politikai napilapja 1920.május 1-én leközölte egy bizonyos Rizzetti nevű olasz szenátor levelét. Rizzetti ellenezte azt, hogy a nagyhatalmak túlzottan megbüntessék Magyarországot. Néhány idézet a leközölt levélből:"...hiba volna Magyarországot széttaglalni...Magyarország változatlanul megtartsa (sic!) természetes földrajzi határait...Ha háro

 1853-1854. folyamán valóságos asztaltáncoltatási őrület lett úrra Magyarországon. Főleg az úgynevezett "jobb társaság" tagjai, Pesten és vidéken egyaránt, éjjel-nappal szeánszokat tartottak, ahol is, csodák csodájára, mindig megmozdult az asztal. Még a Magyar Tudományos Akadémia is vizsgálóbizottságot állított fel " a jelenség tudományos hátterének kivizsgálására". Hogy az a bizottság végül milyen eredménnyel zárta tevékenységét, arról nincs információ... Szellemi életünk több kiválósága is beleesett ebbe a csapdába. Hogy az okkultizmusra mindig is fogékony Madách elhitte a hókuszpókuszt, azt megértem. De hogy a racionális, józan, jó keresztény hírében álló Arany János is, az már kész csoda...Pedig igaz: Nagykőrösön többször is résztvett Juliska lányával ilyen szeánszokon, még pársoros cikket is írt a jelenségről a Pesti Hírlapba. "A szemek poézise..." kezdetű, mindössze 10 soros írás lényege,hogy asztaltáncoltatás közben mindig nyitva kell tartani a szem

 Kossuth Lajos 1841-ben lett a Pesti Hírlap főszerkesztője. Megteremtette a modern magyar újságírást,rendszeresen bírálta a Habsburg-kormányzat intézkedéseit. Mivel a kormányzatnak meg voltak erre az eszközei,elmozdították őt:1844-ben egyszerűen leváltották. Nem mondhatnám,hogy az újságíró szakma jelesei egymást taposták azért,hogy megmentsék Kossuthot. Féltek. Volt viszont egy debreceni zsurnaliszta,amúgy civilben ügyvéd,Telegdi Kovách Lajos,aki az Életképek című újság 1845.január 4-i számában nagyon határozottan kiállt Kossuth mellett. Szerinte Kossuth az "észarisztokrácia"képviselője volt,akik pedig ellene lázítottak azok pulykalelkűek. Telegdi Kovách szerint Kossuth függni nem szerető ember,aki"eléggé tudta állása fontosságát",ő teremtette meg a magyar újságírást,a közönség versengett,"elnyelni iparkodott" azért,hogy olvashassa a Pesti Hírlap vezércikkeit. Dicséri Kossuth stílusának szépségét,erejét,"éles és sebes mély kombinációját". Szóval,