Írott és elektronikus média régen és ma

 Nem is kicsit....Gyukics Gábor:a jó emberek egy eltűnőben lévő faj tagjai című verse az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2019/4.számában jelent meg. Formája szabadvers,stílusa,szóhasználata nagyon plasztikus,megszólító,véleményre "ingerlő". Egyszóval:fontos és jól megalkotott költemény. A címet túlzottan pesszimistának érzem:azért vannak e Földön még jó emberek bőséggel. Sőt,voltaképpen az emberek többsége alapvetően tisztességes próbál lenni-szerintem. Viszont remek ötlet volt kisbetűvel kezdeni a címet.  Az viszont már nagyon igaz,hogy a szellemileg független ember nagyon nehezen találja kifejezésbeli lehetőségeit ebben az erősen polarizált  21.századi világban. Az is  tagadhatatlan,hogy korunk embere elvesztette iránytűjét,tájékozódási pontjait-Gyukics ezt kitűnő metaforakkal fejezi ki. Ettől lesz igazán vers a vers. A modern irodalom iránt szívből érdeklődőknek szívből ajánljuk ezt az olvasnivalót,valamint az Alföld folyóiratban közölt többi publi...

 Júdás történetét mindenki ismeri. Moldova György novellája szatirikusan dolgozza fel a témát. A humor pont attól válik fergetegessé,hogy ókori emberek folytatnak ilyan dialógokat,melyek úgy hatnak,mintha 20.század végi-21.század eleji emberek szájából hallanánk őket. Moldova György nagyon megosztó író volt,sahnos,már nincs közöttünk. Van,aki nagyon szereti(főleg szociográfiai írásait),van,aki annyira utálja,hogy egyetlen könyvébe vagy novellájába sem bír beleolvasni. Ízlés kérdése. De ez a rövud,kétoldalas,hihetetlen módon nevettető műve,ez sokaknak tetszeni fog. Legalábbis úgy remélem. (Moldova György:Száz ezüstpénz. Rakéta Magazin,1990.tavasz,62-63.)

 A kulturális és közéleti sajtóban, médiában mostanában elterjedt az " összement világról", a "világfaluról" szóló narratíva-sőt, mára kicsit közhelyessé is vált, nem is illik már erről írni-beszélni, úgy agyontárgyalták a problémát. Mindebből könnyen támadhat az benyomásunk, hogy ez a furcsa összementség-érzés, ez a világfalu-fíling valami 21. századi dolog és az internettel került be a hazai és nemzetközi közgondolkodásba. Pedig távolról sincs így. Az emberek már az 1960-as években, a nemzetközi hírszolgálatok egyre nagyobb méretűvé válásától érezhették, hogy olyan a világ, mintha bejönne az ablakon, és olyan az ablak, mintha bejöhetne rajta a világ. Ez az érzés pedig nemegyszer megjelent a sajtóban, médiában is. Például a Tiszatáj kulturális folyóirat 1966/1. számában olvashatjuk Lődi Ferencnek ( a nevét mára elfeledtük, kitűnő költő és újságíró volt, 1926-1997 között élt Szegeden) A glóbus a tenyeremben című verse. Ebben a költő a mindenféle újságok olvastával ú...

 Harold Q. Masur: Egyikből következik a másik című kriminovellája a Rakéta Regényújság 1988/27. számában jelent meg. A történet egy könyv társszerzősége körül forog, és hát, mint minden krimiben, gyilkosságot kell megoldani a nyomozónak. Van azért ennek a kriminovellának némi kapcsolódása a joghoz, dialektikához is, ezek pedig a az alábbiak: 1. Jó lenne, ha az életben/ a nyomozásnál egyik dologból következne a másik. Nincs az ember számára jobb probléma a lineárisan felépülő problémáknál. Csakhogy a világ nem ilyen, hanem bonyolult, sokösszetevős, irracionális, így aztán nem kiszámítható. A 21.századi embert eluralja a bizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlanságának érzése. Az innen-onnan felszedett hír-morzsákból csak nehezen építhtő fel a logikai sor. 2. Vigyázni kell erre a társszerző-dologra, aki írásra adja a fejét, társszerzőség esetén jobb, ha jogásszal kísérteti figyelemmel az alkotói folyamatot.  Amúgy a novella-  megjegyezném, hogy a Rakéta Regényújság szerkesztő...

 Egy kedves és intelligens Látogatónk jegyezte meg, hogy túl kevés természetudományi és orvosi témájú bejegyzés olvasható ezen a blogon. Igaza van. Szépen lassan elkezdek az ilyesfajta témák felé is nyitni ,tekintve, hogy a 21.századi média egyik legkeresettebb témájáról van szó.  Most azonban még kicsit visszamegyek a 20.századba. A Szemészet folyóirat 1990/1.számában ( keltezés:Budapest, 1990.február) a 13-17. oldalon nagyon érdekes közleményt olvastam. Szerzői: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája és ugyanezen egyetem Ideg- és elmegyógyászati Klinikája.  A kutatók azt vizsgálták,milyen arányban fordul elő sclerosis multiplex (SM) gyanujával kezelt betegeknél kóros látókérgi kiváltott válasz VEP-vizsgálat esetén. 40 beteget vizsgáltak, akik az SM legkülönbözőbb tüneteivel jelentkeztek felvételre. A nemek aránya 1,5/1 a nők javára. A vizsgálati időperiódus 3 év. A negyven beteg közül 17 esetben állították fel az SM diagnózisát. A 12 kóros VEP-...

 Schein Gábor költő nem boldog,legalábbis vannak olyan versei,melyek távolról sem valami örömes-önfeledt állapotról tesznek tanúbizonyságot. A Debreceni Disputa c.folyóirat 2004.májusi számában megjelent (mint fás zöldségben) című verse az ember kicsinységéről,az emlékezés undoráról,a szellemi ember hiábavaló küzdelméről szól. A szonettformában fogalmazott gondolatok megjelenítik a társadalmi-egyéni elidegenedés 21.századi attribútumait. Miközben olvassuk a verset,gondolkodunk:tényleg ennyire rossz a világ?Válasz nincs.

 Publicisztikával kapcsolatban ritkán használok nagy jelzőket. Most mégis kivételt teszek. A Magyar Demokrata 2021/33.számában jelent meg Ungváry Zsolt:Róma című írása. Egy képzeletbeli szónok a római elitet tömörítő szenátus előtt emlegeti fel a város hajdani nagyságát,Romulus majd a Horatiusok korát,és a hajdani nagyszerűséget veti össze a jelen erkölcsi hanyatlásával. A hanyatlás oka,szónokunk szerint nem más,mint az ősi római erények,a morál eltűnése,az etnikai felhígulás,a józan gondolkodás elsöprése. De-a szónok szerint-majd jönni fog egy új hit,egy új vallás,amely helyreállítja a birodalom hajdani dicsőségét.  Nem nehéz következtetni arra,hogy Ungváry Zsolt a 21.század birodalmainak erkölcsi válságára hívja fel a figyelmet,ókori történelmi analógiával. S a ma birodalmainak-USA,Nagy-Britannia,Németország,Franciaország-valóban szükségük lehet egy új hitre,amely helyreállítja a régi dicsőséget. S ez az új hit miért ne lehetne régi-új?Miért ne lehetne a kereszténység? Az el...

A "populista", " populizmus" kifejezések bevonultak a politikatudományba és médiába. Populistának neveznek mindenkit, akit valami médiatermék annak bélyegzett. Csakhogy a kifejezés egyáltalán nem 21. századi eredetű. A The New York Times 1997.május 18-i számában jelent meg William Safire cikke, melynek címe:Call the Elite What They Are: Eggheads. Szerző ebben a cikkben a " populista harag" kifejezést használja. A populista harag Safire szerint az a jelenség, mikor egy politikai erő a nemzet vagy más csoport nevében megbélyegez valamilyen csoportot vagy jelenséget, szembeállítva önmaga és a nemzet tisztaságát a negatív jelenséget képviselő erővel, csoporttal. Ez a populista harag. Populista harag például az, ha egy politikus a nemzet nevében fellépve üldöz valamilyen kisebbséget. Továbbgondolva mindezt a 21 .századi viszonyok közé: az is populista harag, ha valaki a nemzet nevében abortuszellenes? Populista harag az, ha valaki a nemzet és az emberiség n...

A Holmi folyóirat -de kár, hogy azóta megszűnt- 1990.szeptemberi számában közli Hubay Miklós naplójának részletét. Nem igazi Napló ez, inkább afféle merengések irodalomról, történelemről, kultúráról. Az egyik ilyen kis pársoros Ady humoráról szól. Hubay ironizál azon, hogy az akkoriban- rendszerváltás időszakában vagyunk- újraszülető Ady Társaság egyik vezetője hiányolja Ady költészetéből a humort, mire egy másik tag megvédte Adyt, hogy a publicisztikájában viszont... Hubaynak igaza van. Miért kell belevinni a 20-21.század értékrendjét egy 19-20.századi költő műveibe? Százhúsz éve nem várta el a közönség a költőtől, hogy olyan verseket írjon, melyeken röhögni lehet ( Tóth Árpád próbálkozott ilyesmivel, bele is bukott). Ady komoly, nagysúlyú költő, nem pedig élményvadász olvasók pitiáner szükségleteit kielégíteni akaró firkász. Ady mondanivalója akkor is súlyos, dübörgő, ha éppen szarkasztikus. Ady nem humor. Ő más. Nagyobb. 

A New Technology 2018.2.számának robotikai és adatgazdasággal foglalkozó mellékletéből kiemelnénk két cikket. Az egyik a felsőoktatás jövőjéről szól, cáfolja azokat a nézeteket, melyek szerint a jövőben nem is lesz szükség egyetemekre. A másik cikkben olvashatunk a Vodafone egyedülálló szolgáltatásáról, mely potenciális dróntámadásokat állít meg. Ha egy drón iskola vagy kórház vagy bármilyen középület közelébe ér, egy parancs azonnal visszafordítja vagy leszállásra kényszeríti. Na, ez a 21. század... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is!  konyv-ajanlo.blogspot.com