Írott és elektronikus média régen és ma

A minap, selejtezés közben került kezembe a Heti Válasz 2016.május 5-i száma. A 36-37.oldalon Nagy László Nándor cikke azt taglalja, hogy el kell tűnnie a készpénznek a magyar gazdaságból. Részletesen, szakmailag korrekten elemzi a készpénzforgalom hátrányait.7 érvet hoz fel amellett, hogy miért rossz a készpénz. Nekem az ezzel a bajom, hogy ha már a fizetés is csak elektronikusan történhet, megint újabb területet találunk, ahol függünk a technikától. Egyre több és több területet engedünk át a nagy cégek által befolyásolt techno-biznisznek. Ha nincs készpénz, ezek a cégek már mindent fognak tudni az emberről. Nekem személy szerint ez nem hiányzik. Jó lenne megtartani magunknak egy kis szabadságot. Ha folyton ellenéőrzés alatt állunk, ez nem fog menni. Lehet, hogy közgazdasági értelemben nem jó dolog a készpénzfogalom, társadalmi értelemben viszont igenis szükség van rá. Ez biztosítja az emberek számára azt bizonyos kis fogyasztói szabadságot, amiért jó kétszáz éve létrejött a demok

A Világgazdaság üzleti napilap 2019.szepptember 24-i száma címoldalon számol be a világ legnagyobb utazási irodájának, a Thomas Cooknak a csődjéről. Nagyon okos, jól megírt, tárgyilagos cikk, nem kelt pánikot ( a kereskedelmi média sajnos, sok esetben felturbózza a kedélyeket, ha csődbe megy egy utazási iroda), szól a magyar vonatkozásról, azaz a Neckermann stabilitásáról- egysózval, mértéktartó, kiegyensúlyozott írás. A napilap online verziójának itt a linkje: vg.hu Nekem egy globális közgazdasági kérdés jut eszembe a Thomas Cook csődjéről. Ez pedig így szól: Van-e értelme a 21. században sok országra kiterjedő offline céghálózatok működtetésének? Annyi tényezővel kell számolni, annyi kulturális különbséget kell figyelembe venni, annyi eltérő gazdasági szabélyozónak, trendnek kell megfelelni. Működhet ez így, tartósan? Egyre több olyan vállalat kerül nehéz helyzetbe, mely pályafutását még a 19. vagy a 20. században kezdte, s modernizálódott ugyan, de a struktúra eleve- ódon és kla