Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/32. számában olvashatjuk Reichardt Richárd nagyszerű cikkét, melynek címe:Hogyan tájékozódnak a denevérek? Érdemes azoknak is elolvasni, akik nem kifejezetten biológiával foglalkoznak, hiszen a téma mindannyiunk számára érdekes.  A cikk lényegét összefoglalva, néhány mondatban: nem elég az, hogy a denevér ultrahangot ad ki, ezt sok állat megteszi. Képessé kell válnia az agynak arra, hogy ún. kognitív térképeket hozzon léte, azaz az emlékekből, és tapasztalatok nyomán egy belső térképet hozzon létre. Ez azért fontos, mert az állat csak akkor képes két pont (pl. a szálláshely és a élelemforrás) között új útvonalat tervezni, ha van ilyen kognitív térképe. A Reichardt által írt cikkben szó esik nílusi repülőkutyákon és nyomkövetővel ellátott denevérekkel folytatott kutatásokról. Olvassák el, izgalmas, sok újat tanulhatunk belőle! 

 Bombasztikus tudományos cikket olvastam az origo.hu -n internetes portálon ( 2023.április 4.). Izraeli kutatók szerint, amikor a növényeket -paradicsomot és dohányféléket vizsgáltak- stressz éri, pl. megvágják a szárukat, akkor bizony jajgatnak. Kb. egy méter távolságra hallható hangot adnak ki, csak éppen ultrahang- tartományban, tehát az ember ezeket nem hallja. Viszont bizonyos állatok,főként rovarok igen, és ezen állatok gyakran felelnek is a növény hangjára.  Tehát:állatok és növények folytatnak egymással párbeszédet! De növények is beszélgetnek egymással olykor, még stresszmentes állapotban is.  Ez mindent megváltoztat,amit eddig a növényekről és az állatokról tudtunk. Hihetetlen és egyben felemelő:a növények intelligenciája ezek szerint sokkal fejlettebb, mint azt hittük. Gyanítom, a fák is kommunikálnak egymással auditív módon.  Szerintem eddig ez 2023 legnagyobb tudományos felfedezése. 

 1965-ben elindult egy nemzetközi biológiai program (IBP),melynek célja az volt,hogy a halászat termelékenységének növelésével megoldják az éhínségek problémáját. A magyar sajtóban érdemes Dr.Lányi György cikkét(Halgyárak az óceánon. Delta,1976/11.26-28.oldal)áttanulmányozni. A program abból indult ki,hogy míg a fejlett tőkés országok mezőgazdasága alig növekszik(Olaszország 0,4 százalék évente,Japán 5 százalék öt év alatt,Hollandia 3 százalék négy év alatt),addig a tengeri halászat termelékenysége akár 44 százalékkal is növelhető. Mindenféle szerkezeteket,lézerrel működő szonárokat,ultrahang-kibocsátó,halakat vonzó kütyüket helyeztek üzembe. A kifogott tengeri hal mennyisége a sokszorosára nőtt. De:1. Az afrikai,ázsiai,latin-amerikai éhínségeket mindez nem oldotta meg. A kifogott hal egyszerűen nem jutott el a lakossághoz 2. Nagyon sok halfaj a kipusztulás szélére jutott. Túlhalászták őket. Úgyhogy-bár a Delta magazin cikke reményteljes és optimista hangvételű,az IBP program nem válto