Írott és elektronikus média régen és ma

 Több internetes médián is láttam a Magyar Kézilabda Szövetség(MKSZ) reklámfilmjét a női válogatott olimpiai selejtezőjéről. Nagyon jó kis dinamikus alkotás,kiemeli,hogy itt most nemzeti ügyről,nem pedig klubszimpátiáról van szó. Csakhát az utolsó mondat:"Állj az összefogás mellé!"-ez nem jó. Merthogy magyartalan. Légy része az összefogásnak!Csatlakozz!Fogjunk össze és szurkoljunk együtt!Állj mellénk Te is!Ilyen megoldásokat tudnék elképzelni. Aki az "összefogás mellé áll",az pont,hogy kimarad belőle...Tehát jóra gondoltak a reklámfilm készítői,csak rosszul mondták.  Szerintem. Persze,ez nem változtat azon,hogy jó sok góllal megvertük a kazahokat. 

A Kreatív Intern című folyóirat 2001/24- 2002/1. számának 12. oldalán látható egy táblázat, mely azt mutatja, hogy az egyes médiatípusokban mennyi reklámbevételt generáltak a magyarországi vállalkozások. Legtöbbet televíziós reklámokra költöttek, több, mint 125 milliárd forintot, ezután a napilapok következnek 32 milliárd forinttal, de közel vannak a folyóiratok is, 31 milliárd forintos reklámbevétellel. Messze emögött kullog a közterületi reklám, 16 milliárd forinttal, a rádió (12 milliárd forint kerekítve), kábeltelevíziók összesen 5 milliárd forintos bevételre tettek szert, míg a mozikban csak 870 millió volt az éves bevétel. Egy Indoor nevű platform pedig 395 millió forintot kasszírozott... voltaképpen nem változott az ábra mai napig sem. Csak éppen az internet kissé felkavarta a dolgokat. Ma már internetes reklámra költenek a legtöbbet a cégek. xxxxxxxxxxxx Könyvhöz mit szólsz? konyv-ajanlo.blogspot.com

A Reader's Digest Válogatás a világ egyik legolvasottabb folyóirata, sok országban számít kifejezetten mérvadó médiaterméknek. Az 1997. decemberi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Egy Finnországban balesetet szenvedett hölgy az interneten kért segítséget egy, az USA-ban szerepjátékot játszó fiútól, aki komolyan vette a kérést, és hívta az ügyeletet. Hogyan lehetünk energikusabbak? Lengyelország: Egy férfit annyira megihletett a középkor világa, hogy megvásárolt és felújított egy lovagvárat, ahol minden nyáron lovagi játékokat rendeznek. Mit olvasson a gyerek, s miért nem szeretnek olvasni a mai kamaszok? Mi határozza meg a divatot? A fiatalok a reklámok vagy a kortárscsoport véleménye alapján választanak magukat brandeket? Csodálatos megmenekülések, találkozás a farkasokkal, gyógyulás, stb. Kétnyelvű olvasmány:Veszteglésre ítélve. Rejtvények, receptek, jó és kevésbé jó viccek ( bár természetesen ez szubjektív).

Amint azt a Világgazdaság üzleti napilap 2018.június 6-i száma hírül adja, a magyar média hirdetési tarifái 2015-2018.között jelentősen emelkedtek. A cikk szerint a print felületek esetében 11,4 az online platform esetében 16,5, míg a televíziók esetében átlagosan 55,4 százalékkal emelkedtek a hirdetések árai. A leggyorsabban növekvő szegmens a köztéri reklámfelületek piaca, ahol is 78 százalékkal nőtt a tarifa. A Világgazdaság cikke arra már kevésbé tér ki, hogy mit is jeleznek ezek a megnövekedett árak. Jelzik egyfelől azt, hogy a nagyvállalatok egyre többet hajlandók áldozni hirdetésekre- mert muszáj. Ráadásul egyre több kis- és középvállalat ismeri fel a hirdetés fontosságát. Hajrá. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Ez nem hirdetés, csak nézz át erre az oldalra, ha van időd . penzugyitanacsok.blogspot.com

A DEja vu a Debreceni Egyetem alumni magazinja. Nagyon jó, hogy megjelenik efféle sajtótermék, kérdés, hogy mai világban hány embert érdekel mások karriertörténete. Az is kérdés, hogy miért kell úgy bemutatni az újságban szereplő " akikre-büszkék-vagyunk- figurákat, mintha életútjuk nyílegyenes lett volna. Jantyik Zsolté, a PG Csoport egykori frntemberéé egészen biztos, hogy nem volt az. A DEja vu 2017.téli száma egyszerű sikerpropaganda, reklám az egyetemek. Mindezt állami pénzből, miközben amúgy is kevés a hallgatók ösztöndíja. Erre telik, arra nem.