Írott és elektronikus média régen és ma

 A Labdarúgás havonta megjelenő folyóirat 1959.júliusi száma közölte az 1958-59-es labdarúgó bajnoki szezon álomcsapatát ( a bajnokságot a Csepel SC nyerte, második MTK, 3. Bp. Honvéd).  Az A csapat:Faragó- Buzánszky,Sipos,Sárosi- Bozsik, Kotász-Sándor, Göröcs, Kuharszki, Pál,Fenyvesi A B- Csapat:Ilku-Sándor, Kalmár II, Fellegi- Szojka, Berendi- Nagy, Albert,Szusza, Rákosi, Deli A bajnokcsapatból mindössze egy játékos került az álmotizenegybe.  Kimaradtak:Bundzsák, Hidegkuti, Lantos, Szilágyi Gyula,Tóth II,Vilezsál, és sokan mások. Akkoriban elképesztően jó ( mondjuk úgy: technikás) játékosok " szaladgáltak" a magyar pályákon, már az is nagy dicsőség volt, ha valaki egy NBI-es csapatban kezdő tudott lenni.  Voltak ilyen idők is. 

 A sporttörténelem mára a történettudomány önálló ága lett. A Századok történettudományi folyóirat 2023/4. számában egy rnedkívül érdekes és izgalmas tanulmányt olvashatunk Kiss László és Mitrovits Miklós tollából. A címe:A sport és a szakszervezetek-a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában.  Megtudjuk a tanulmányból, mit is jelentett a szovjetek által uralt országok sportéletében meghonosodó szovjet modell, megismerkedünk kelet-közép-európai történetekkel, megtudjuk, hogy alakultak át a nagy egyesületek Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és a térség többi államában. Szinte időutazást teszünk az 1940-es-50-es évekbe, amikor az MTK-ból Bástya lett, a Fradiból Kinizsi, az UTE-ból pedig Újpesti Dózsa. Látjuk azt is, hogy az átalakulás bizony eléggé antidemokratikus módon, a kommunista elveknek és gyakorlatnak megfelelően ment végbe.  Ez utóbbi nagy baj. De, hogy egy kis véleményt is hadd fűzzek a taulmányhoz:nem helyeslem, ahogy a dolgok végbementek,