Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/32. számában olvashatjuk Reichardt Richárd nagyszerű cikkét, melynek címe:Hogyan tájékozódnak a denevérek? Érdemes azoknak is elolvasni, akik nem kifejezetten biológiával foglalkoznak, hiszen a téma mindannyiunk számára érdekes.  A cikk lényegét összefoglalva, néhány mondatban: nem elég az, hogy a denevér ultrahangot ad ki, ezt sok állat megteszi. Képessé kell válnia az agynak arra, hogy ún. kognitív térképeket hozzon léte, azaz az emlékekből, és tapasztalatok nyomán egy belső térképet hozzon létre. Ez azért fontos, mert az állat csak akkor képes két pont (pl. a szálláshely és a élelemforrás) között új útvonalat tervezni, ha van ilyen kognitív térképe. A Reichardt által írt cikkben szó esik nílusi repülőkutyákon és nyomkövetővel ellátott denevérekkel folytatott kutatásokról. Olvassák el, izgalmas, sok újat tanulhatunk belőle! 

 A Tudomány című folyóirat 1988.februári számában olvasom David Crews cikkét,melynek címe:Egynemű gyíkok udvarlása:az agy evolúciójának modellje. A cikk egy igen különleges gyíkfajról,a futógyíkok családjába tartozó Cnemidophorus uniparensről szól. Az USA délnyugati részén élő állatfaj uniszex módon él. A faj csak nőstényekből áll,melyek szűznemzéssel szaporodnak. Külső megtermékenyítőre,azaz hímre,nincs szükségük. David Crews azt vizsgálja tanulmányában,hogyha egyszer szűznemzéssel történik a szaporodás,miért szerepel a nőstények szexuális viselkedésében az udvarlás. A nőstények a peteérés előtti szakaszban olyan viselkedésformákat mutatnak,mint más gyíkfajoknál a hímek. Vajon mi lehet ennek az oka és evolúciós magyarázata? A futógyík őse egy biszexuális gyíkfajta volt-ennek vajon van köze a különös viselkedéshez? Megtudhatják,ha elolvassák David Crews kiváló cikkét a Tudomány folyóirat 1988.februári számában. Ajánljuk biológusoknak, evolúciókutatóknak,mindenkinek,akit érdekelnek a te

 Az Erdélyi Gyopár című,igen magas színvonalú és igényes kiállítású folyóirat 2005/5. számában,a 16.oldalon jelent meg meg Izsák Györgynek A környezeti nevelésről című cikke. Az írás arra világít rá,hogy mennyire el van maradva nálunk az ifjúság környezeti nevelése. Ennek illusztrálására Szerző egy amerikai (konkrétan chicagói) példát hoz. Chicagóban elszaporodott a parlagfű,erre a városvezetés és a környezetvédő egyesületek kampányba kezdtek,ez pedig olyan eredményes volt,hogy pár héten belül több százezer chicagói lakos huzigálta ki a parlagfüvet a járda mellől.Példamutató dolog ez,nálunk,Magyarországon is kellene ilyesmi. A nagyon jól megírt cikk eszembe jutott még egy gondolatot-nem,nem azt,hogy nálunk ilyen kampányokat nem szerveznek. Hanem azt,hogy a környezeti nevelésnek két vonalon kell haladnia:1. Általános,rendszerezett környezeti nevelés 2. Kampányok,az éppen aktuális problémára összpontosítva.  Mindehhez persze Magyarországon szükség volna megfelelő tudású és mennyiségű sza

 1965-ben elindult egy nemzetközi biológiai program (IBP),melynek célja az volt,hogy a halászat termelékenységének növelésével megoldják az éhínségek problémáját. A magyar sajtóban érdemes Dr.Lányi György cikkét(Halgyárak az óceánon. Delta,1976/11.26-28.oldal)áttanulmányozni. A program abból indult ki,hogy míg a fejlett tőkés országok mezőgazdasága alig növekszik(Olaszország 0,4 százalék évente,Japán 5 százalék öt év alatt,Hollandia 3 százalék négy év alatt),addig a tengeri halászat termelékenysége akár 44 százalékkal is növelhető. Mindenféle szerkezeteket,lézerrel működő szonárokat,ultrahang-kibocsátó,halakat vonzó kütyüket helyeztek üzembe. A kifogott tengeri hal mennyisége a sokszorosára nőtt. De:1. Az afrikai,ázsiai,latin-amerikai éhínségeket mindez nem oldotta meg. A kifogott hal egyszerűen nem jutott el a lakossághoz 2. Nagyon sok halfaj a kipusztulás szélére jutott. Túlhalászták őket. Úgyhogy-bár a Delta magazin cikke reményteljes és optimista hangvételű,az IBP program nem válto

 A fizikai,kémiai,biológiai laborokban dolgozó kutatók egyik nagy problémája volt,hogyan lehet lefényképezni a sokszor elképesztő sebességgel mozgó és sok esetben elképesztően parányi lényeket. A Delta magazin 1968/1. számából kiderül,hogy már 1968-ban használtak kifejezetten erre a célra kifejlesztett fényképezőgépeket és ún.időmikroszkópokat. Már volt olyan fényképezőgépük-elég nagyméretű készülékre tessék gondolni,mely percenként 2-3000 felvétel készítésére volt alkalmas. Meg tudták örökíteni az üveglapra cseppentett vízcsepp ellenmozgását,huszonhét felvétel készült arról,hogyan csapódik neki egy légpuskalövedék egy acéldrótnak. A gázsugarakban áramló szikrafüggönyöket is képesek voltak megóörökíteni.Felvétel készült két fénylő szilárdtest összeütközéséròl,60 milliomod és 100 milliomod másodperccel az ütközés után. Nem gondolnánk,de a Delta folyóiratban bemutatott képek fekete-fehérek. A cikk jó,némi politika azért vegyül bele:1968 lévén,túlhangsúlyozzák a szovjet tudósok szerepét.

 Az Élet és Tudomány ( továbbiakban ÉT) folyóirat 1978/2. számában jelent meg Dr. Kapronczay Károly: Linné, az orvos című ,kitűnő és inspiráló írása. Ebben felvázolja a nagy svéd természettudósnak, az élőlény-rendszertan megalapítójának pályafutását, kiemelve azt, hogy Linné nemcsak a növények és állatok, hanem az ember biológiáját is nagy érdeklődéssel tanulmányozta. Magyarán: orvos is volt. A 18.században növénytan és orvostudomány még nem különült el egymástól ( gyógynövények), de azért már kialakulóban volt egy autonóm orvostudomány. Linnének jó tanítómestere volt:az a Boerhaave professzor, aki először alkalmazott kórházában hőmérőt, aki először kérdezte ki a beteget állapota felől.  Linné aztán egytemi tanár lett, de nem a természettudományi, hanem az orvoskaron. Tanított diagnosztikát, kórélettant, dietetikát, gyógyszertant, és még ki tudja, mit ( milyen jó lenne a mai egyetemeken ilyen sokoldalú tanár- a recenzens megjegyzése). Igazi polihisztor volt, s egészen magasra vitte, a

A Természetbúvár a természettudományok- elsősorban a biológia- iránt érdeklődők folyóirata. A 2010/6. szám tartalmából: A tiszafa jól alkalmazkodik a változó körülményekhez, ezért egész Európában elterjedt- 2011-ben a mindenhol honos széncinege lesz az év madara- Máté Bence 2010 legjobb magyar természetfotósa- Nagojában üléseztek a Biológiai Sokféleségért Egyezményt aláíró országok képviselői- Téli kirándulásokon találkozhatunk hidegtűrő állatokkal ( pl .menyhal)- A növények versengenek azért, hogy egy-egy területen megmaradhassanak- Poszter a keveset emlegetett, ám nagyon szép külsejű meggyvágó nevű madárról- IV. Béla király a Paklenica-szurdokon át menekült a tatárok elöl- A Balatontól északra is elterjedtek a sziklagyepek. A Természetbúvár szakmailag magas színvonalú, jól illusztrált, közérthető nyelven írt folyóirat. Minden természettudományt kedvelőnek ajánljuk!