Írott és elektronikus média régen és ma

 Kína lakossága a 20.század folyamán folyamatosan növekedett. A National Geographic folyóirat 2018. áprilisi számában olvashatunk egy cikket, melyben a Szerző (Tracie McMillan) annak járt utána, hogyan tudják ezt az irdatlan mennyiségű, több, mint 1 milliárd 300 millió embert élelmezni. Nagyon átfogó, a problémákat több oldalról megközelítő tudmányos ismeretterjesztő  cikk lett belőle, mindenkinek ajánlom olvasásra, akit érdekelek Ázsia és globális világ problémái. Megtudjuk, milyen ellentmondásokkal jár a nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés- kevés a technikai eszköz,vannak, ahol még bivalyokkal szántják az óriási földeket. A lakosság élelmezése szempontjából további korlát, hogy leginkább nagyüzemekre volna szükség, a búza viszont a közepes nagyságú, 2-7 hektáros termőterületeken hozza a legjobb termésátlagot. George Stinmetz fotóinak öszönhetően bepillantunk egy vendéglátós szakképző iskola konyhájára- az iskolában évente több, mint 5500 szakács végez, és kell is ennyi, mert a kína

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

 Újraszabályozták a lejtős területeken folytatott mezőgazdaság helyzetét. Erről írt az Agrárunió című szaklap 2023.áprilisi száma. A vonatkozó cikk a 12-14.oldalon található. A Közös Agrárprogram keretein belül elfogadott új szabály az,hogy 12 százalékos vagy annál nagyobb meredekségű lejtős területen tilos kapásnövényeket termelni-s egyéb növényfajok termesztése is csak engedéllyel lehetséges. A rendelkezés célja a talaj megóvása az eróziózól,a biodiverzitás fokozása. Magyarán:vihar után nyakunkba ne zúduljon a sár.Főként a hegyes-dombos területen gazdálkodóknak okoz fejfájást a rendelkezés,bár a cikk szerint pl. a Zala megyei gazdák elfogadták azt-azt azért el tudom képzelni,hogy mondtak egy-két kedves szót... A cikk kitűnő,ajanlom minden mezőgazdásznak,környezetvédőnek. Érdemes elolvasni!

 Egy brit, evolúcióbiológiával foglalkozó tudományos folyóirat nemrégiben tematikus számot szentelt az evolúciós átmenetek kérdéskörének. Ennek a tematikus számnak egyik szerkesztője Szathmáry Eörs akadémikus. Ebből az alkalomból olvashatunk egy interjút a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán ( megtekintve:2023.április 14, 10 óra 31 skk. perc)a nemzetközileg elismert kutatóval. A legfőbb gondolat ebben az interjúban az, hogy a legfontosabb evolúciós átmenet az emberi nyelv megjelenése volt. A kutató külön kitér a mezőgazdaság jelentőségére:a magántulajdon megjelenése megakadályozta, hogy az evolúció magasabb szintre, azaz a teljes kollektivitás irányába mozduljon el. Elgondolkodtató. A mta.hu weboldalán elolvashatják a teljes cikket.

 1965-ben elindult egy nemzetközi biológiai program (IBP),melynek célja az volt,hogy a halászat termelékenységének növelésével megoldják az éhínségek problémáját. A magyar sajtóban érdemes Dr.Lányi György cikkét(Halgyárak az óceánon. Delta,1976/11.26-28.oldal)áttanulmányozni. A program abból indult ki,hogy míg a fejlett tőkés országok mezőgazdasága alig növekszik(Olaszország 0,4 százalék évente,Japán 5 százalék öt év alatt,Hollandia 3 százalék négy év alatt),addig a tengeri halászat termelékenysége akár 44 százalékkal is növelhető. Mindenféle szerkezeteket,lézerrel működő szonárokat,ultrahang-kibocsátó,halakat vonzó kütyüket helyeztek üzembe. A kifogott tengeri hal mennyisége a sokszorosára nőtt. De:1. Az afrikai,ázsiai,latin-amerikai éhínségeket mindez nem oldotta meg. A kifogott hal egyszerűen nem jutott el a lakossághoz 2. Nagyon sok halfaj a kipusztulás szélére jutott. Túlhalászták őket. Úgyhogy-bár a Delta magazin cikke reményteljes és optimista hangvételű,az IBP program nem válto

 Az időskori demencia nagyon nehezen kezelhető betegség. De vajon hogyan alakul ki?Amint a HVG 2022.március 24-i száma (37.oldal) beszámol róla,amerikai kutatók két olyan,az Amazonas mentén élő törzset vizsgáltak,amely elutasítja a városias civilizációt. A tsimanék és a mosetének mezőgazdaságból élnek,gyermekkortól egészen az öregekig mindenki aktív fizikailag. Időskori demenciának pedig nyoma sincs.  A Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársai szerint tehát a demencia civilizációs betegség. Hogyan előzhetjük meg kialakulását?Mozogni kell,kevés cukros ételt és sok zöldséget,halat enni. Fizikum és agy ugyanis összefügg. A test jó állapota az elme jó állapotát is biztosítja,egy bizonyos szinten,persze. De akkor miért van az,hogy a két törzs átlagéletkora ötven év?

 A VidékÉRT Magazin, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat kiadványa, tudomásom szerint eddig egyetlen számot ért meg, pedig- véleményem szerint- szükség lenne ilyen kiadványra, rendszerességgel is. Pláne, ha olyan kitűnő cikkeket olvashat az ember, mint a 30-34.oldalon található Mert a vidék soha nem állhat le. Vidékfejlesztési jó gyakorlatok a koronavírus árnyékában című.  A cikk megyénként felsorolja azokat fontosabb mezőgazdasági ötleteket, fejlesztéseket, melyek a pandémia idején valósultak meg. Van itt öntözési mintaprogram Bács-Kiskun megyéből éppúgy, mint szőlősgazdák számára felújított út Hevesből, vagy Napkoron ( Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) nyílt vadhúsfeldolgozó, üzem, prémium minőségű árukkal. Az egész cikk arról szól, hogy bár a helyzet nehéz, Magyarország mégis tud továbblépni: innovációban, korábbi elmaradások pótlásában, öntözésben, előfinanszírozásos zöldség-vásárlásban ( ezt zöldségdoboznak hívják, Vas megyében találkozhatunk vele), és még megannyi másban. Szóval, nagyon

 Az 1960-as évektől lett felkapott a magyar szociológiai-statisztikai kutatásban,és az igényesebb médiában (!) az időmérleg-kutatás. Ennek lényege:mivel töltik egy adott közösség tagjai az idejüket. A Statisztikai Szemle c.folyóirat 1980.10.számában jelent meg Dr.Andorka Rudolf és Falussy Béla tanulmánya,mely tkp. a magyar lakosság időmérlege az 1970-es évekből. A tanulmány főbb megállapításait,fontosabb elemeit vesszük most sorra. 1. Az aktív kereső férfiak átlagosan 8 óra 24 percet,az aktív kereső nők 7 óra 40 percet töltöttek munkahelyükön naponta,úgy,hogy a falusi nők jelentős része nem teljes munkaidőben dolgozott. Szerzők ebből azt a helyes következtetést vonják le,hogy a magyar emberek jelentős része túlórázott az 1970-es években.A legkevesebb időt az értelmiség,a legtöbbet a fizikai munkások töltötték a munkahelyükön. 2. Az Andorka-Falussy szerzőpáros sokat foglalkozik a háztáji gazdaságok kérdésével.1976-77. tavaszán a megkérdezettek átlagosan napi 61 percet töltöttek a háztaj

 A kukoricagóré arra való,hogy abban helyezik el a learatott kukoricát. Manapság már nagyon kevés falusi portán van ilyen építmény,de 1975-ben még más volt a helyzet.  Kurucz Albertnek a Múzeumi Kurír c.folyóirat 1975.júniusi számában közölt tanulmánya a Hajdú-Bihar megyében található Konyár községbe visz el bennünket  Kurucz itt vizsgálta-Dankó Imre egyik írását vezérfonalként használva-a kukoricagórék építészeti sajátosságait (sok volt ezek között a kővázas góré),számát,méretét. Az építészeti részletekbe nem szeretnénk itt belemenni,az viszont érdekes,hogy míg a 19.században csak néhány nagygazdának volt góréja,addig a 20.század második felére már közel 100 paraszti portán láthattunk ilyen építményt. Mindezt azért találom érdekesnek,mert a hazai tudományos és mainstream média ócsárolja a Kádár-korszak mezőgazdaságát. Ezek szerint mégiscsak volt valamiféle fejlődés... Mára a kukoricagórék nagy része ismét eltűnt,s ahol meg is maradt,ott sem többek,mint egy hagyományos paraszti életfor

Bár nem kifejezetten a tömegmédia kategóriájába tartozik, néha érdemes böngészgetni a Magyar Országgyűlés weboldalát. Tegnap jómagam is így tettem, és találtam rajta egy igen pontos, tárgyilagos írást a klímaváltozás és a mezőgazdaság összefüggéseiről.Itt a link: https://www.parlament.hu/documents/10181/1789217/Infojegyzet_2019_53_klimavaltozas_es_mezogazdasag.pdf/266bafc1-246b-b450-e4dc-db850c894170?t=1575887136013 Erdőtelepítéstől kezdve talajpusztulásán át géntechnológiáig mindenről szó esik ebben az írásban. Nagyon hasznos, mert a magyarországi média (is) kétfelé szakad a klímaváltozás kérdésében: a hisztérikusra, és az elutasítóra. A feni írás egyik sem. Okos, tárgyilagos, a problémákat nem elkendőző. Olvassák el. Ja: közérthető stílusú- Ezt majdnem elfelejtettem. Éppen ezért ez a médiaanyag középiskolák számára is kifejezetten érdekes lehet, oktatási célból.

A Kapu a magyar értelmiség konzervatív irányultságú folyóirata. A 2011.évi 3. szám tartalmából: Demokráciában Magyarország soha nem lett volna keresztény- Ada-Kalehnek nevezték a törökök a Duna-deltában fekvő Senki szigetét- A Magyarok Világszövetségének működését áthatja a politika. Makray Imre nyílt levele Heller Ágneshez. Magyarország a világ 7. legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa- Ágoston Dániel írása szélsőjobb és zsidók kapcsolatáról- Az Európai Unió lélekszáma 2050-ig 630 millióra csökken- Mándoki András szerint a készülő új alkotmányba be kellene venni a köz-és magántulajdon egységén alapuló sdziciális piacgazdaságot- Beke Albert: Hódolat fekete Istvánnak- Sárándi József a posztmodern ízlésterrorról- Szlovákiában a Petőfi Sándor névalak nem elfogadott.