Írott és elektronikus média régen és ma

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 Jemnitz Sándor nevét ma már kevesebben ismerik, pedig a két világháború közötti Magyarország szellemi életének meghatározó alakja volt. Zeneszerző, zenész, Bartók Béla barátja, ő írta az első pozitív hangvételű kritikákat Bartók műveiről.  1936-os naplójából- melyet az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi száma közölt- néhány dolgot emelnék ki: - Jemnitz nem volt világtól elvonuló, elefántcsonttornoyban élő művészlélek, nagyon is benne élt kora társadalmi- politikai valóságában. Aggasztotta a szélsőjobboldal előrenyomulása, különösen Németország esetében.  - Rendkívül zsúfolt, ideges, feszült életet élt, rengeteget dolgozott, mégis, állandó pénzszűkében volt.  - Bartók elismerően nyilatkozott Jemnitznek az ő művéről írt kritikájáról. Kiemelte, hogy Jemnitz azon kevesek közé tartozik, akik megértik őt. - Alig észrevehető a szövegből, hogy Jemnitz rajongott Basilides Máriáért, a kor ünnepelt énekesnőjéért. Nagyon fel volt háborodva, mikor egy kisebb rendezvényen színpadra lépés előtt k