Bejegyzések

madár címkéjű bejegyzések megjelenítése

A kacsacsőrű emlősről azt hitték, ez az állat az "összekötő láncszem"

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

Dobrudzsa madárvilága egyedülállóan gazdag

 Dobrudzsa Románia területén található, a Duna és a Fekete-tenger által határolt terület. Van ugyan szomorú történelmi múltja, de itt most nem erről szeretnék beszélni, hanem ennek az Európában egyedülálló vidéknek elképesztő természeti szépségeiről. Az Erdélyi Gyopár című turisztikai folyóirat 2005/6. számában jelent meg egy nagyon jó cikk, Madarak az őszi Dobrudzsában címmel, szerzője Szabó D. Zoltán illetve a fotós Jakob Augustin. Remekül megfigyelhetők Dobrudzsában a madarak élőhelyei, táplálkozásuk, viselkedésük. Nagyon fajgazdag vidék ez, a cikk az alábbi madárfajokról tesz említést: - vörösfarkú egerészölyv - békászó sas - kígyászölyv, - fekete és fehér gólya - héja - kékes rétihéja - búbos vöcsök - kuvik - búbos pacsirta - rózsás gödésny - füstifecske - ugartyúk - borzas gödény - fenyérfutó - havasi partfutó Nem akármilyen biodiverzitás. Ajánlom a cikket mindenkinek, aki valamilyen formában madarakkal foglalkozik. Feltétlenül el kell ide látogatnia! A cikk pedig, még egyszer mo

A strucc nagyon is okos állat

 A struccokat általában nagyon buta madaraknak tartjuk. Pedig a strucc hihetetlenül ravasz és intelligens állat-mindemellett nagyon erős is. Legalábbis ez derül ki az Interpress Magazin 1988.augusztusi számának cikkéből,melynek Szerzője Lewis M.Hurxtal,címe pedig Struccóvoda. Maszáj struccok-Kelet-Afrikában élnek- szaporodását vizsgálta a Szerző,hónapokon keresztül. A struccok háremet tartanak,mindig van egy domináns nőstény,meg egy vagy két alávetett. Utóbbiak nem rakhatnak önálló fészket,a domináns nőstény fészkébe rakják tojásaikat. A fészek a földön található,gyakran támadják ragadozók. A domináns nőstény úgy rendezi el a tojásokat,hogy a recesszív nőstények tojásai vannak kívül,ezért a róka,a patkány és egyéb ragadozók először ezeket viszik el. Az alfa-nőstény saját tojásai viszont a fészek közepén vannak,ezeket nehezebben érik el a zsákmányszerző állatok.Olyan is van,hogy a ragadozó közeledtére a struccmama kidobál néhányat a recesszív nőstények tojásai közül. Pusztuljanak azok..

Rovarok a lakásban-invarzív fajok Közép-Európában

 Rovarok a lakásban- nem kellemes téma, de azért illik róla beszélni (talán többet is, mint a honi sajtó és média teszi). Ha úgy csinálunk, mintha nem lenne probléma, akkor csak annyit érünk el, hogy a lakásban élő rovarok úgy elszaporodnak, hogy már ki sem lehet őket irtani. Az Élet és Tudomány  című ismeretterjesztő folyóirat 2020.október 2-i számának 1264 oldalán, Vásárhelyi Tamás:Büdosbogarak szezonja című írásának részeként, olvashatunk a lakásokban élő egyik legidegesítőbb élőlényekről, a poloskákról. Vásárhelyi cikkéből kiderül, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően a bencepoloskán kívül új poloskafajok jelentek meg Közép-Európában, azon belül Magyarországon.  - ázsiai márványpoloska - zöld vándorpoloska Ezek invarzív, tehát más ökoszisztémából érkező, itt meghonosodott fajok.Mindketten a címerespoloskák rendjéhez tartoznak. Rejtőzködő élőlények, csak akkor támadnak, ha rejtekhelyüket kell megvédeni.  Ritkán találkozunk velük lakásban, de ezek a találkozások igencsak sokk

Néprajz,etológia:Ha a kakukk hosszan szól

 Az etológia az állatok és az ember természetes viselkedésével foglalkozó tudomány. Ha a kakukk hosszan szól,akkor tovább él az ember,aki hallgatja. Legalábbis így tartja a népi bölcsesség,méghozzá egész Európában. Az Élet és Tudomány 2020.október 16-i számában pedig cikket olvashatunk arról(Pongrácz Péter tollából), hogy vajon mi igaz ebből az ősi bölcsességből. Mi köze a kakukk éneklésének az ember élettartamához? Tágabb értelemben:kimutatható-e valamilyen összefüggés az állati viselkedés és az emberi élettan között? A meglepő válasz pedig az,hogy igen,kimutatható. A kakukk énekének hossza függ az adott élőhely madárpopulációjának változatosságától. Legváltozatosabb madárpopulációja a nagy erdőknek, nagy ligeteknek van. Ezeken a helyeken a kakukk hosszabban énekel, hiszen a nagy madárhang-zavarban nehezebb megkülönböztetni hangját a többiektől.Márpedig kinek van/ volt nagy erdője, nagy birtoka? A gazdagoknak. A gazdag földbirtokos kimegy( oppardon: kiment,hiszen múlt idő...) a birt

A dinoszaurusz-világ "magyar" szereplői

 A Forbes magazin 2020.decemberi számában olvashatjuk Fekete Emese cikkét (Az iharkúti csonttemető legismertebb lakói,116-117.oldal),amelyben megismerkedhetünk a dinoszauruszok korában a mai Magyarország területén élt legismertebb fajokkal. Öt,jellegzetes állatot mutat be nekünk a cikkíró. A Hungarosaurus Tormai egy páncélos,növényevő dinó,olyan jó 4 méter hosszú és több,mint 6 tonna. A Pneumatoraptor Fodori egy könnyűsúlyú,alig pulyka nagyságú jószág. A Bakonydraco Galaczi egy tollas repülő dinosaurus volt,már átmenet a madarak felé. Az Iharkutosuchus makadii egy kis krokodil,nem lenne jó találkozni vele. Az Ajkaceratops Kozmai első látásra úgy néz ki,mint egy emlős. Négy lába egyenlő hosszú.  Azon gondolkodtam el,milyen sokfélék is az élőlények. Dinosaurus-mondjuk,és mennyi változatos forma,szín,életmód,mintha nem is ugyanabba az állatcsoportba tartoznának. Vagy azt mondjuk ma,hogy kutya. Vagy majom. Mi,emberek,szeretjük a különbségek mögött meglátni az összekötő elemeket. A hasonlós

Gyógyhír, 2007.december

A Gyógyhír magazin 2007.decemberi számának témái, a teljesség igénye nélkül: Interjú Sebestyén Mártával, aki szerint karácsonykor a család a legfontosabb. Minden 4. órában elveszíti valaki a látását időskori szembetegség miatt, de ez megelőzhető. A magyarok jobban félnek a látás elvesztésétől, mint a cukorbetegségtől. A H5N1 vírus madárról terjed emberre, még nem kell attól tartani, hogy emberről emberre is terjed. Az inhalálás remek gyógymód nátha, rekedtség ellen, sajnos, mára egyre inkább elfelejtik. Mi a különbség a nátha és az influenza között? xxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is:konyv-ajanlo.blogspot.com

Magyar Napló, 2017.december

A Magyar Napló a magyar irodalom reprezentatív ( minősége okán) folyóirata. A Magyar Írószövetség adja ki. A 2017. decemberi szám több meglepetést is tartogat. Kezdjük mindjárt Czilczer Olga verseivel, melyek közül a Miféle madarak címűt tartom jobbnak- sőt, az egész 2017. esztendő magyar irodalmi termése egyik gyöngyszemének. A madár, mint a sors, az emberi élet, a végtelenedő tér és idő allegóriája nem egyedülálló irodalmunkban, de ahogy ezt a témát Czilczer Olga kibontja, az nagyon is újító szándékra, mindemellett alapos poétikai felkészültségre vall. Marcsák Gergely pedig megírta az egyik legjobb kortárs karácsonyi verset. A Tóth Árpád és Kosztolányi- parafrázisként induló műben a zajos karácsonyi vásár hangulata ötvöződik a szerelemmel. És hogy a fogyasztói társadalom mindent elnyel, elural: nem az ember talál a  bankautomatára, hanem a bankautomata talál az emberre. A prózai művek közül nagyon tetszett Pósa Zoltán: Gólyaavatás/68 című novellája. A gulyáskommunizmus idején egyete

Természetbúvár, 2010/6.

A Természetbúvár a természettudományok- elsősorban a biológia- iránt érdeklődők folyóirata. A 2010/6. szám tartalmából: A tiszafa jól alkalmazkodik a változó körülményekhez, ezért egész Európában elterjedt- 2011-ben a mindenhol honos széncinege lesz az év madara- Máté Bence 2010 legjobb magyar természetfotósa- Nagojában üléseztek a Biológiai Sokféleségért Egyezményt aláíró országok képviselői- Téli kirándulásokon találkozhatunk hidegtűrő állatokkal ( pl .menyhal)- A növények versengenek azért, hogy egy-egy területen megmaradhassanak- Poszter a keveset emlegetett, ám nagyon szép külsejű meggyvágó nevű madárról- IV. Béla király a Paklenica-szurdokon át menekült a tatárok elöl- A Balatontól északra is elterjedtek a sziklagyepek. A Természetbúvár szakmailag magas színvonalú, jól illusztrált, közérthető nyelven írt folyóirat. Minden természettudományt kedvelőnek ajánljuk!