Írott és elektronikus média régen és ma

 A Rakéta Regényújság (amely,nevével némileg ellentétben,főként novellákat,elbeszéléseket közölt) 1988/5. számában olvashatjuk Örkény István:A Vörös Malom című írását. Tulajdonképpen két részből áll az elbeszélés. Az elsőben elolvashatjuk,miért is haragudott meg József Attila Örkény Istvánra-annyit elárulok,a Hatvany-féle mecenatúrával függ össze a dolog,meg azzal,hogy Örkény szerint József Attilának nem volt humora. A második rész már sokkalta szívszorítóbb:a második világháborúban vagyunk,egy hadifogolytáborban,ahol flekktífusz üt ki. Örkény is elkapja,hetekig eszméletlen. Megismerkedik egy Kis-Kovács nevű bajtárssal,akit aztán tanítani kezd:versekre,biológiára,meg mindenre,nagyon szívszorító.  A Rakéta Regényújság pedig nagyon hiányzik a magyar sajtópiacról. Afféle irodalmi vegyesfelvágott,mindenféle színekkel. Ha valamelyik kiadó,megfelelő áron,látna fantáziát ilyesmiben,nem volna rossz ötlet feleleveníteni. 

 Az Új Írás folyóirat 1977.novemberi számában jelent meg Békési Gyula:Ady örököse című verse. A mű annyira zseniális,hogy az alkotó is megér néhány mondatot. Békési Gyula(1924-2003) a magyar irodalom második-harmadik vonalához tartozó zsenik egyike. Eredetileg villanyszerelő volt,nyugdíjazásáig dolgozott is szakmájában. Példaképének József Attilát tekintette-örömteli és ironikus,hogy megkapta a József Attila díjat.  Az Ady örököse című vers arról szól,milyen érzésvilágot hagyott a magyarságra Ady Endre. Nem a kulturális hagyomány áll a középpontban,hanem azok az apró világlátás-nüanszok, pazar benyomások,amelyeket Ady hozott felszínre verseinek értő Olvasóiban.Ami a formát illeti,három részből áll a vers,az első kettő rímes,a második rímtelen szabadvers. A rímek elképesztően eredetiek-nem írok példát,keressék meg a művet,higgyék el,megéri! Szóval,Békési Gyula szerint Ady új életérzéseket hozott a magyarságnak.Hogy egyszerre érezzenek tüzet és vizet. Egyensúlyozzanak lét és nemlét határ

 A Nők Lapja 2018/23.számában olvashatjuk Schäfer Erzsébet kitűnő interjúját Iain Lindsay újonnan kinevezett budapesti brit nagykövettel (Az élet nem egy főpróba,20-22.oldal). Lindsay egy rendkívül rokonszenves,laza,középkorú úriember,aki láthatóan igen jól prezentálja magát a sajtóban,médiában. Mindemellett szereti is Magyarországot,Juhász Gyulától és József Attilától szaval verseket,komolyan tanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv nyelvtana nehezebb,mint a japáné. Konkrét politikai kérdésekről ebben az interjúban nem esik szó,elvégre mégiscsak egy magazinról beszélünk. Mindenesetre,Lindsayról kiderül,hogy nem az a karót nyelt politikus,hanem igazi,őszinte ember. És ez a lényeg.

 A Parnasszus költészeti folyóirat teljes 2005.tavaszi számát József Attila emlékének szentelte,a nagy költő születésének 100.évfordulójára emlékezve. Az emlékező versek közül az egyik legjobb Tatár Sándor:Leltár miatt zárszó című alkotása. A szonett József Attila halálának okait keresi. A költői én-mert szerepversről van szó-beszéli el életének kilátástalanságát,a meg nem értettséget,a párkapcsolati kudarcokat,utalva az erotiķus elemekre is.  A vers remekül sikerült,azt kell mondjam:aki ezt a 12 sort figyelmrsen,szívtől vezérelve olvassa,többet megért József Attila életéből,mint aki megelégszik a tankönyvek vagy épp az akademikus irodalomtörténet száraz tényeivel.  Bravó,Tatár Sándor! Parnasszus,2005.tavasz,46.oldal