Írott és elektronikus média régen és ma

 A 168 Óra liberális közéleti hetilap 2002/14.száma interjút közöl Kántor Lajos irodalomtörténésszel, a Korunk folyóirat főszerkesztőjével. Berg Judit készítette az interjút, címe: Erdélyben nagyobb szükség van rám. A neves irodalomtörténész mai napig aktuális gondolatai a megbékélésről, az árkok betemetésének szükségességéről szólnak.  Kántos Lajos és a hozzá hasonló gondolkodású értelmiségiek szavai süket fülekre találtak Magyarországon. Amikor ezt a bejegyzést írom, 2023-ban,minden korábbinál nagyobb a magyarországi elitréteg megosztottsága, élesek az ideológiai-politikai-gazdasági törésvonalak.  Jó volna visszatérni a Kántor Lajos javasolta párbeszédhez. Nincs más út.  Csak jusson ember a tárgyalóasztal mindkét oldalára...

 Amikor újságíró-iskolába jártam,az első dolog,amit lelkünkre kötött Bényei Jóska bácsi:ha idegen szót használunk,magyarázzuk meg! Mindez onnan jutott eszembe,hogy kezembe került a 168 Óra című hetilap 2022.január 20-án megjelent száma. Ennek 14-15.oldalán olvashatjuk Hiver't-Klokner Zsuzsanna:Elsőkből utolsók című cikke. Ahogy sejtem,arról szól,hogy Magyarországon találták ki ezt a bizonyos Art Brutot,és most viszont nem állunk jól benne. Kedves Hiver't- Klokner Zsuzsanna!A cikk annyira igaz,hogy a legtöbb magyar embernek fogalma sincs,mi is az az Art Brut. Éppen ezért nem ártott volna egy-két mondatocskát rászánni arra,hogy elmagyarázza. Csakhogy képben legyünk,legalább egy kicsit. Amúgy a cikk tartalmaz fontos,megszívlelendő és elgondolkodtató állításokat. Az például nagyon is igaz,hogy nem tanulunk eleget az iskolában a modern művészetről. Kellene pedig,mert kis hazánkban is nagyon sok tehetség "randalírozik",csak sajnos,kevés a műértő. Ez nagyon is igaz. 

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t.  A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással. Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más euró

 A 168 Óra című hetilap I. évfolyamának I. száma 1989.október 24-én jelent meg. A magyarországi média akkor kezdett el foglalkozni 1956-tal. A hetilapban ( és az ahhoz kapcsolódó rádióműsorban) Rádai Eszter kérdezte Konrád Györgyöt, a neves magyar írót, A látogató című, korszakteremtő könyv alkotóját,  az 1956-os forradalomról ( illetve akkor, Pozsgai Imre nyomán, népfelkelésről). Arról, hogyan emlékeztek rá, akkor, amikor nem lehetett emlékezni. Erről szól ez a rövid interjú. Nagyon tetszik Konrád György válasza. Nem nagyítja fel saját szerepét, nem csinál hőst magából. Elmondja, hogy inkább a " magánélet szférájában" zajlott az emlékezés. Ő például, egyedül, magamagában, többször is végigjárta a fontosabb helyszíneket. Ahogy ma, a 21.században, mondanánk: emlékező túrát tett.  Jelképes számomra ez a válasz. Egyszerű, szerény. Meggyőződésem, hogy a pesti emberek többsége, ha emlékezett egyáltalán 1956-ra, pontosan így tett. Csak később, amikor már divat lett dicsekedni minde

Ez már történelem... 1989-ben Magyarországon feloszlatták a Munkásőrséget.A magyarországi média,helyesen,a rendszerváltáshoz vezető út,illetve a kommunizmus bukásának egyik fontos lépéseként tálalta az eseményt. A 168 Óra című,akkoriban I.évfolyamát jegyző hetilapban (I.évfolyam,25.szám,1989.október 25. 20-21.o.)Gárdai László cikke elemezte a helyzetet.Három,a témában igencsak kompetens személy szólal meg a cikkben. Németh Miklós akkori miniszterelnök elmondja,hogy kormánybiztost fognak kinevezni,aki kontrollálja a feloszlást,hiszen 11 milliárdos eszközállományról van szó. Elmondja még,hogy a 60 ezet munkásőrből kb. 1000 volt főállású. A nyugdíjas korúakat nyugdíjazzák,a többiek elhelyezkednek a gazdasági élet különböző területein. Ezután következik Borbély Sándor volt országos parancsnok. Megtudhatjuk tőle,hogy a Munkásőrség nem is volt diktatorikus szervezet. Figyeljük a bravúrt:"...akkor most mindenki rohangálna itt".Hanem az állomány fegyelmezetten tudomásulvette a döntés

A baloldali-liberális ellenzék leszerepelt a 2018-as parlamenti választásokon. Ennek egyik oka az, hogy nem megfelelő intellektuális színvonalon közelítettek a hazai és nemzetközi problémákhoz. A 168 Óra című közéleti hetilapot olvasva annyit mondhatok: bárcsak minden ellenzéki médium hozná azt a színvonalat, melyet a 168 Óra hoz! Ha ilyen színvonalú ellenzékünk lenne, akkor- mivel van megfelelő versenytárs- a kormány is jobban dolgozna. A színvonalas bírálat mindig ösztönöz. Miről is olvashatunk a 168 Órában? Aki a történelmet szereti, olvassa el Gerő András cikkét a 38-41. oldalon, melyben a Horthy-korszak antiszemitizmusát rokonítja a Rákosi-korszak kommunizmusával. Meggyőző elmélet, meggyőző érvekkel alátámasztva. Mint ahogy pontos és precíz Nagy Zsófia politikai médiáról szóló elemzése is. Nagy Zsófia szerint a baloldallal pontosan az volt a baj, hogy nem mondott a választónak történetet. Nem szólt a szegénységről, a migrációs válságról, csak arról, hogy ki kivel szövetkezik vagy