Írott és elektronikus média régen és ma

 Új sorozatunkban európai folyóiratok (tudományos,kulturális,szakmai,történelmi és egyéb témájúak) irásait ajánljuk figyelmükbe. -Czifrik Katalin:A vízgazdálkodás meghatározza a jövőnket.Magyar Mezőgazdaság,2022.aug.10.10-12. A címben minden benne van,de hogy részletesebben is:szó esik pl. a vízbiztonság növeléséről. -Glant Tibor:Tudományos béke.Rubicon,2020/6-7.77-91. Az első világháború után Wilson elnök egy tudományos testület segítségével tanulmányozta az igazságos béke lehetőségeit.Kiváló történelmi írás a legnépszerűbb történelmi folyóiratban. -Horváth Levente:Ki mondja meg nekem,ki vagyok?Reformátusok Lapja,2023.január 8.24-25. Gyönyörű és elgondolkodtató írás a helyes önismeretről. -Oravecz Imre:Idézzünk szellemet,megjelenik.Élet és Irodalom,1983.január 28.,1.o. A már érett költő visszatekint fiatalkori verseire és nem túl elégedett.Taszítóak azok a nagy szándékok és nagy szavak. -A.K.Ramanujan:Egy folyó.Az indiai költő versét Dezső Csaba fordította.Alföld,2022/8.30-31. Epi...

 A biológusok,közülük is pedig a rovarkutatók( entomológusok),gyakran kísérleteznek hangyákkal.Sokszor több ezer pélányt használnak egy kísérlethez. Kérdés,hogyan különböztetik meg egymástól a kísérlet során a különböző példányokat? A Reader's Digest Válogatás magazin 2013.januári magyar nyelvű számában megmutatja a megoldást az indiai A. Muhamed Babu PhD. Amint az a gyönyörű fotókon is látható,a kutató színes cukorkákkal eteti a rovarokat,különböző színűekkel. A hangya eszik a cukorból,a felvett tápanyag pedig a potrohában köt ki,hogy ott emésztődjék meg. Így aztán lesznek kék,zöld,sárga stb potrohú példányok,akik így,eltérő színekben pompázva,már könnyen megkülönböztethetők a kutatók számára.  Na,ezek a nagy tudományos ötletek. Egyszerű,olcsó,csak egy kis ravaszság kellett hozzá. A folyóirat weboldala korábban az rd.hu volt, viszont több Kedves Látogatónk jelezte, hogy nem él az oldal. Vajon mi lehet a probléma?

A Reader's Digest Válogatás (RD) című folyóirat 2001.júliusi számában hosszú cikket olvashatunk bizonyos indiai származású Shabeer Bhatia úrról, aki 300 dollárral a zsebében meghódította az USA-t, a világ informatikai piacának meghatározó szereplőjévé vált, amikor is kitalálta a mindenki által használható e-mailt. Az elektronikus levelezés egy szűk réteg privilégiumából lett az átlagember mindennapos kommunikációs eszköze. Nekem erről a cikkről ( mellesleg: Po Bronson írása) Magyarországon az ilyen fiatalembert több okból sem támogatták volna: 1. Indiai,  menjen haza. 2. Indiai, biztos keresztényellenes. 3. Miért akar valamit közkinccsé tenni? 4. Miért olyan fiatal? 5. Honnan tudjuk, hogy bal- vagy jobboldali? 6. Indiai, tehát biztosan az állampolgárságért csinálja az egészet. 7. Arra nem gondolt, hogy Borsodban meg éheznek? Szóval, Magyarországon nem futott volna be ez a csávó. jól tette, hogy Amerikát választotta.