Írott és elektronikus média régen és ma

 Napjainkra felgyorsult a történelem menete,szinte áttekinthetetlen sebességgel követik egymást a nagypolitika eseményei. Ami néhány évvel ezelőtt történt,az már a történelem része,még akkor is,ha jelenünket is nagyban meghatározza. A HVG 2019.május 30-i számában olvadhatjuk A labirintus rabjai című cikket. Ebben Theresa May akkori brit miniszterelnök lemondása kapcsán a Szerző részletesen elemzi Nagy-Britannia és az európai integráció viszonyának nem éppen egyszerű történetét. Megtudhatjuk,hogyan viszonyult az EU-hoz illetve annak elődeihez Edward Heath,Margaret Thatcher,John Major és David Cameron. Külön időrendi táblázat foglalja össze a 2016,azaz a Brexit-népszavazás hátterét(érdekesség,hogy az intenzív unióellenes kampány ellenére a brit lakosságnak csak 51,9 százaléka voksolt a kilépés mellett). Megtudhatjuk,hogyan igyekezett Theresa May elfogadható kilépési terveket készíteni,de ezeket az alsóház mindig megvétózta,2019.január 15-én pl.432:202 arányban,ami a legnagyobb elutasítot

 A metropol.hu internetes oldalon szomorú hírt olvastam. Elhunyt Klaus Schulze,az elektronikus zene atyja,megalapozója,akinek munkássága nélkül ma nem lenne techno,pop,meg semmiféle modern zenei stílus. Schulze már az 1960-as évek végén-amikor a nagyközönség még a Beatlesért rajongott-akkor furcsának számító szintetizátor-hangzásokkal kísérletezett,szekvenszereket alkalmazott.  Nagy úttörő volt,aki teljesen másképp látta a zenét,mint kortársai. Ötvenegy lemezt készített,szólistaként vagy közreműködőként.Sikeres művészként is megmaradt egyszerű,közvetlen embernek. Halálhíre megrázott,részvétemet kívánom szeretteinek,barátainak. 

 A 21.században a sport profi tevékenységgé lett, általában egy sportoló csak egy-egy sportágban alkot kiemelkedőt- legtöbbször ott is csak rövid ideig. Csak az igazán nagy klasszisoknak, a kevesek közül is keveseknek adatik meg, hogy évtizeden keresztül harsogják világraszóló eredményeiket a sajtótermékek és az elektronikus médiumok.  Régebben másképpen volt. Nagyon sok olyan " all round" sportolót ismerhetett meg a közönség, aki több sportágban is dicsőséget szerzett nmagának, szűkebb pátriájának és hazájának. Magyarországon a legismertebb ilyen sportoló első olimpiai bajnokunk , Hajós Alfréd. Amellett, hogy úszásban világsikereket aratott, válogatott labdarúgó is volt ( ő már az 1900-as években azt gondolta, hogy Európában a legnépszerűbb élsport a labdarúgás lesz, ez akkoriban még távolról sem volt egyértelmű, Hajós Alfréd jól kalkulált). De voltak más magyar all round sportolók is. A Magyar Turista című folyóirat 2008.januári számában olvashatjuk Dr. Polgárdy Géza cikkét

 Kelet-Magyarország csodálatos turisztikai látnivalókat kínál,még ha a sajtó és média inkább Budapestre és környékére korlatozza az idegenforgalmat... Egészen hazánk keleti részén található a túristvándi vízimalom,Közép-Európa legnagyobb favázas vízimalma. Aki szeretne róla "szakirodalmilag tájékozódni,annak bevezetésül ajánlom Polgár Zoltán:A túristvándi vízimalom című cikkét a Magyar Turista című folyóirat 2008/1. számának 6.oldalán. Félelmetes,lenyűgözóen gigantikus lehet,ahogy azt a hatalmas szerkezetet beindítják. Egy fából készült monstrum,mégis barátságos és nagyon történelmi. Szinte maga előtt látja az ember azokat a 18-19.századi molnárokat,akiknek ez a vízimalom volt a kenyérkeresetük,és akik több ezer mázsa búzát,kukoricát és rozsot őröltek meg illetve daráltak le ezzel a szerkezettel. Az ember némán,döbbent csendben bámul. A túristvándi vízimalom élő rekvizítuma a múltnak. Minden magyar embernek látnia kell. Működés közben. Felejthetetlen élmény. 

 Nagyon örülök annak, ha egy magyar médiatermék a környezettel, élővilággal foglalkozik- véleményem szerint ez sokkal fontosabb téma az emberiség jövője szempontjából, mint a napi aktuálpolitikai események. A HVG 2021.február 11-i számának 20. oldalán egész jó kis összefoglalót találhatunk a magyarországi madárállomány számának elmúlt évtizedes alakulásáról. 1991-ben még 38 fokozottan védett madárfaj élt Magyarország területén, 2019-ben 95. Persze, felvetősik a kérdés, hogy a madárvédők dolgoznak szigorúbb paraméterekkel, vagy valóban ennyivel csökkent a hazai madárpopuláció. A választ erre is megkapjuk a cikkben ( sajnos, a Szerző nevét nem tüntették fel). 28 faj fogyatkozása erős ( olyan közismert állatok ezek, mint a fácán, a siketfajd, a kakukk, a házi veréb. Szerény véleményem szerint utóbbinak nem is ártott egy kissé fogyatkoznia, mivel- szerintem- túl sok volt belőle). 18 faj állománya stabil ( pl. ökörszem, fülemüle, sárgarigó). A cikk szerint mindössze két faj állománya növeks

 A Dunakanyart,mint tájegységet a magyar és nemzetközi közönség általában úgy ismeri,mint a magyar középkor emlékeinek tárházát. A Magyar Turista című folyóirat 2008.februári számának 12-13.oldalán olvashatjuk Gróf Péter és Gróh Dániel:A római limes mentén Visegrádon című írását. Ebből kiderül,hogy a térség már a Római Birodalomnak is fontos stratégiai területe volt. Mint azt olvashatjuk,a Visegrád és Esztergom közötti 24 kilométeren 24 római kori erőd található. Ezek közül azonban csak keveset tártak fel,s nagyon kevés azon emlékek száma,melyet a történelem iránt rajongó turisták,a sajtó és média is megtekinthet ill. bemutathat.  Vannak azért kiemelhető pozitív példák is. Szerzők részletesen szólnak a Visegrádon látható négy építményről ( további hat vár feltárásra), a lepencei őrtornyokról és szobrokról, végül a Sibrik-dombon feltárt katonai táborról. A kitűnő cikk egyben nagy kedvet is ébreszt az Olvasóban,hogy személyesen,családjával is felkeresse ezen történelmi emlékeket. Történe

 2022-ben elnökválasztást tartottak Franciaországban, a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron 58 százalékkal nyert, második helyen Maine Le Pen végzett 42 százalékkal. A nemzetközi sajtó, média túlnyomó többsége az ő győzelmét várta.Macron várható feladatairól az euronews.com interntetes oldalon olvashatunk cikket.  Macron győzelmi beszédében legfobtosabb teendőjének az árokbetemetést tartotta. Hangsúlyozta, hogy minden francia elnöke akar lenni, harcol a nők egyenjogúságáért, több figyelmet szentel a környezetvédelemnek( előző ciklusában Macront folyton támadták a környezetvédők, kevesellték a klímavédelemre fordított energiát és harcot). Csak annyit tudok erre mondani: gratulálok neki és járjon sikerrel,védje ki a szélsőbal és a szélsőjobb támadasait.  Egyébként Macron történelmi tettet hajtott végre:20 év után ő az első francia elnök, akit újraválasztottak. Ez azt mutatja, hogy a választók többségét meggyőzte az a politika, amit az elmúlt öt évben követett. 

 Véletlenül kezembe került a Debreceni Egyetem által kiadott Szkholion folyóirat 2015/1. száma. Ebben találtam egy döbbenetes verset,B-Terv a címe,szerzője pedig Horváth Imre Olivér. A mindössze 6 soros, elementáris erejű költemény egy megromlott apa-fiú kapcsolatról szól. Az apa már csak az unokát várja fiától,erről ő hallani sem akar,a fiú pedig inkább csak pénzforrást lát az apjában. Az apa a még meg sem született unokát hívja B-Tervnek. Erről a remek,bár szomorú témaválasztású versről eszembe jutott a magyar társadalom egyik kollektív pszichológiai tévedése. Hogy tudniillik mindig van B-Terv. Így hisszük,túlságosan is gyakran hisszük így. Nem baj,gondoljuk sok esetben,ha valamit elrontottunk,majd'csak akad egy második esély. Akik így gondolkodnak,azoknak üzenem:többnyire nincs második esély. Szülőként pedig biztosan nincs. Egy gyereket csak egyszer lehet nevelni. Úgy,ahogy. Nem tudsz visszamenni az időben,hogy kijavítsd a hibáidat. A tizennyolc éves fiad sem lesz újra tizenháro

 Nagyon érdekes,és szerintem mindenki számára aktuális cikket találtam a Paleo magazin 2017/3.számában. Sáfrán Mihály:Sportolás mezítláb című írása a rendkívül színvonalas lapszám 30-32.oldalán olvasható. Arról szól,hogy túl sokat vagyunk túl egészségtelen cipőkben.Többet kellene mezítláb lennünk,sportolni mezítláb,futni mezítláb.  Sáfrán Mihály érvei a következők:1. A cipők sok esetben egészségtelenek,hozzájárulnak a lábfejben található izmok elhalásához.2. A természeti népek között akadnak,akik hatalmas távolságokat futnak le mezítláb.Az 1960.évi római nyári olimpián Abebe Bikila még mezítláb futva nyert maratont.Ez utóbbihoz recenzens hozzáfűzné,hogy figyeljük meg a gyerekeket!A legtöbb kisgyerek szívesen játszik mezítláb,egynémelyik kis apróságra úgy kell rákönyörögni a cipőt. 3.Érdekes,ahogy meglátjuk a tengerparti strand homokját,azonnal ledobjuk a cipőt vagy a szandált,és lábujjaink belemélyednek a tengerpart puha homokjába... Reflex,ősi ösztön? Jómagam egyetértek a cikk minden

 Olvasom a Modern Nyelvoktatás című folyóirat 2005/1. számában Kuthy Erika cikkét,melynek címe:Dalszövegek felhasználása az idegennyelv-oktatásban. Szerző olasz nyelvtanár,cikkében felsorolja azokat a főbb feladattípusokat,melyek során alkalmazni lehet a dalszövegeket. Ezek között vannak szó-,mondat-és szövegszintű feladatok. Az általa választott dal a világszerte ismert Napfivér,holdnővér című,szerző Riz Ortolani,előadó Claudio Baglioni. Ehhez készített a cikk szerzője egy 19 feladatból álló feladatsort.Nagyon jó,korszerű munka,ajánlom minden nyelvtanár figyelmébe. Beszéltem egy nyelvtanár ismerősömmel,aki viszont soha nem használ dalszövegeket munkája során. El is mondta indokait:sok bennük a szleng-különösen az angol és amerikai számokban-,rengeteg a giccs,sokszor a dalszövegek szándékosan nem felelnek meg nyelvi szabályoknak. Ő inkább a könnyebben érthető prózai irodalmi műveket,rövid elbeszéléseket,novellákat részesíti előnyben a tanítás során. Azt gondolom,az,hogy valaki használ-

 Egy kedves és intelligens Látogatónk jegyezte meg, hogy túl kevés természetudományi és orvosi témájú bejegyzés olvasható ezen a blogon. Igaza van. Szépen lassan elkezdek az ilyesfajta témák felé is nyitni ,tekintve, hogy a 21.századi média egyik legkeresettebb témájáról van szó.  Most azonban még kicsit visszamegyek a 20.századba. A Szemészet folyóirat 1990/1.számában ( keltezés:Budapest, 1990.február) a 13-17. oldalon nagyon érdekes közleményt olvastam. Szerzői: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája és ugyanezen egyetem Ideg- és elmegyógyászati Klinikája.  A kutatók azt vizsgálták,milyen arányban fordul elő sclerosis multiplex (SM) gyanujával kezelt betegeknél kóros látókérgi kiváltott válasz VEP-vizsgálat esetén. 40 beteget vizsgáltak, akik az SM legkülönbözőbb tüneteivel jelentkeztek felvételre. A nemek aránya 1,5/1 a nők javára. A vizsgálati időperiódus 3 év. A negyven beteg közül 17 esetben állították fel az SM diagnózisát. A 12 kóros VEP-latenciát muta

 Nagyon szeretem a szenvedélyes filmeket. Olyan mozgóképalkotásokat, melyben a rendező nem a minimalizmusra, hanem az ember- azaz a színész- kiteljesítésére törekszik. A Solo mia!( szabad magyar fordításban: Enyém vagy!) című spanyol film ilyen.  Itt minden mögött szenvedély lapul, mindennek van érzelmi többletjelentése. A kék égnek, a felhős égnek, a szürke égnek. A virágnak, a fonnyadó virágnak, a csokorba font virágnak, a széthajigált virágnak. Minden élet és halál kérdése. Csók közben egy félresikerült pillantás. Javier Balaguernek ez volt az első filmje, mégis kiforrott rendező benyomását kelti. A fények, a tárgyak, a hangsúlyok, még a férfiingek is, valamit kifejeznek. A néző pedig érti a szimbólumokat, és gyönyörködik bennük. Saját világot teremt a rendező. Pedig a történet szépnek éppen nem mondható. Joaqim ( Sergio Lopez) és Angela (Paz Vega) rövid együttélés után összeházasodnak, és Angela számára elkezdődik a földi pokol. Joaqim ugyanis féltékenykedni kezd, rossz természetűv

 Az Új Írás folyóirat 1977.novemberi számában jelent meg Békési Gyula:Ady örököse című verse. A mű annyira zseniális,hogy az alkotó is megér néhány mondatot. Békési Gyula(1924-2003) a magyar irodalom második-harmadik vonalához tartozó zsenik egyike. Eredetileg villanyszerelő volt,nyugdíjazásáig dolgozott is szakmájában. Példaképének József Attilát tekintette-örömteli és ironikus,hogy megkapta a József Attila díjat.  Az Ady örököse című vers arról szól,milyen érzésvilágot hagyott a magyarságra Ady Endre. Nem a kulturális hagyomány áll a középpontban,hanem azok az apró világlátás-nüanszok, pazar benyomások,amelyeket Ady hozott felszínre verseinek értő Olvasóiban.Ami a formát illeti,három részből áll a vers,az első kettő rímes,a második rímtelen szabadvers. A rímek elképesztően eredetiek-nem írok példát,keressék meg a művet,higgyék el,megéri! Szóval,Békési Gyula szerint Ady új életérzéseket hozott a magyarságnak.Hogy egyszerre érezzenek tüzet és vizet. Egyensúlyozzanak lét és nemlét határ

 Az alábbi bejegyzés nem fizikazseniknek szól,inkább azoknak,akik -hozzám hasonlóan-lelkes és kevésbé lelkes amatőrként érdeklődnek a természettudományok iránt. Az ÖKO folyóirat 1994/3. számában olvashatjuk Balthazár Zsolt:Tönkrement világítótestek hulladékgazdálkodási szemmel című írását(48-54.oldal).Ezen tanulmány bevezetőjében kapunk választ arra a kérdésre,miért hívjuk izzónak a villanykörtét. A válasz pofonegyszerű:azért,mert energiatermelés közben hőt termel,azaz "izzik". A másik típusú világítótestben gázok termelik a hőt,ilyen pl. a neoncső. Mekkora hőt is termel az izzó?A cikk szerint az izzásban lévő szál hőmérséklete az 1000°Celsiust is meghaladhatja,legalábbid a hagyományos,nem energiatakarékos izzók esetében. Namármost,feltehető a kérdés,hogy a magyar lakosság hány százaléka van azzal tisztában,mi a különbség a gázkisüléses és a hőtermeléses fényforrások között?Szerintem kevés. Az iskolai természettudományos oktatás úgy múlik el fejünk felett,mint hópihe a tavasz

 Vargha Balázs:Eurydice c.tanulmányát olvasom az Új Írás című irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat 1975/3. számának 61-72.oldalán.Lehengerlő,megdöbbentő-nincsenek rá szavak. Ha ez a sztori mai,21.századi ismert emberekkel esett volna meg az összes sajtó-és médiatermék azonnal ráharapna. Szóval,Kazinczy Ferencről,az eddig igencsak aszketikusnak ismert költőről,nyelvújítóról és szellemi vezetőről kiderül,hogy nem állt távol tőle egy kis flört. Bár udvarolt Török Sophie-nak-a család eredetileg a nővérét,Susanne-t akarta a költő nyakába varrni házasság céljából- bele-belefért az életébe némi múló kis románc. A tanulmány szerint 1802-ben Félixfürdőn,az abban az időben a magyar társaság krémjét vendégül látó gyógyfürdőben gyógyította a bal karját,a nagy gyógyulás közepette pedig összeismerkedett a Sárosy házaspárral. Pár nap múlva már folyton hármasban látták őket,s ez a tény-bár ezt nem írja Vargha Balázs-a kor prűd és pletykára éhes közvéleményét igencsak elgondokodtatta...Kazinczy bel

 Magyarországon az iskola jellegéből adódóan intellektuális, vagy ahogy a pszichológusok mondják: a kognitív képességeket erősíti. Nincs is olyan tárgy sem alapfokon, sem középfokon, mely a tanulók szívét, empátiáját erősíti. A humán tárgyak illetve a művészeti órák keretein belül lehetne kicsit nyitni a szív felé, de ott sem történik ez meg. Persze, az érzelmi nevelés háttérbe szorulása mögött oktatáspolitikai félelmek, aggodalmak is meghúzódnak: mi van, ha ez a bizonyos érzelmi nevelés nem megfelelő kezekbe kerül, mint ahogy volt is már példa ilyesmire...Aztán ott van a szakemberhiány( iskolapszichológusok számának katasztrofálisan alacsony volta), no meg a szülők sok esetben túlzott továbbtanulás-centrikus szemlélete: az a lényeg, hogy a gyereket vegyék fel egyetemre, a többi nem számít. Pedig hát a középiskolás korban érzelmileg leginkább instabilak a fiatalok, pontosan ekkor kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az érzelmi nevelésre. Mindez egy tanulmány olvasásakor jutott eszembe. S

 Azt szokták mondani,az ember vagy humán vagy reál érdeklődésű. Hogy ez igaz avagy sem,nem tudom. Mindenesetre jómagam kevés olyan embert ismerek,konkrétan egyet sem,akiket egyforma intenzitással érdekel például az irodalom és a fizika,a történelem és a matematika.A 21.század szigorúan specializált szemlélete igencsak nem kedvez a polihisztoroknak. Azonkívül a magyar történeti tudat mindig is egyenetlen volt, ha szabad ezt a szót használni. a legtöbb, történelem iránt érdeklődő embert inkább csak a 20.század történelme érdekli, a régebbi korok pedig mintha nem is léteztek volna.Ebben az egyoldalúsításban sajnos a sajtó és média is közrejátszik, mert rendkívül ritkán adnak hírt nem 20.századi történelmi eseményekről, évfordulókról. Pedig már az ókortól kezdve kialakultak olyan struktúrák, melyek mind a mai napig meghatározzák nemcsak politikai rendszerünket, hanem mindennapi életünket is. Jobban oda kellene figyelnünk a régebbi korokra, hiszen kitűnő emberek és dolgok és eszmék születte

 Bekövetkezett, amitől tartottam. 2022. április 11-én reggel az európai sajtó és média rendkívül rossz hírt közölt: a bizonytalan státuszú Dél-Oszétia becsatlakozna Oroszországba.  Hogy miért rossz hír ez? Az ukrán háború miatt. Most, hogy a közép-ázsiai, sokszor bizonytalan státuszú területek, államok látják, hogy Putyin katonai győzelme már nincs messze, hát bejelentkeznek ők is a koncért. Az Ukrajna nevű tortából ők is kérnek egy kicsit.  Ez nagyon rossz hír, ezt nem szabad engedni. Már most közölni kell Bibilov dél-oszét elnökkel ( aki amúgy választásra készülvén, kizáratta az összes ellen induló jelöltet, biztos, ami biztos...), hogy a nemzetközi közösség nem fog elismerni egy efféle egyesülést, akár népszavazással történik, akár elnöki rendelet vagy parlamenti határozat útján. Ez nem lehet pálya az amúgy nem túl erős gazdasági helyzettel bíró közép-ázsiai területeknek, hogy becsatlakoznak Putyinhoz. Ennek a tendenciának még az előtt véget kell vetni, hogy elkezdődne. Nagyon szigo

 Amikor 2003-ban először láttam a Libiomfi című magyar filmet(rendező Végh Zsolt és Kálmánchelyi Zoltán,főszereplő Mucsi Zoltán),egy nagy baráti társasággal voltam. Jókat röhögtünk a poénokon,de megértettük a lényeget is.A színjátszás a legszentebb művészet és kész,add magad,ha tudod,amúgy meg éljen Sztanyiszlavszkij! Amúgy a film egy újtaértelmezett Micimackó-történet. Közel húsz év után újranézve a filmet,amolyan édes-bús nosztalgiám támadt. Eszembe jutott,milyen jó volt közel harmincévesnek lenni,lendület,dinamizmus,de már felnőttként,magamat érettnek gondolva. A poénok ma is bejönnek,nem tűnt el a humorom,most felfigyeltem rá,milyen jó ennek a filmnek a színvilága,az egész olyan édes-bús volt. Mint Sztanyiszlavszkij. Vagy nem? Nem értek hozzá.

 Olvasom Rozgics Mária:1956."Az ember nem magányra lett teremtve"című írását a Világ Magyarsága folyóirat 2020.október 22-i számában. Szerző nagyon éles kritikát fogalmaz meg mindazokkal szemben,akik a társadalom tagjainak egymástól való elszigetelését,atomizálását jelölik ki célul,hogy az elszigetelt emberekből álló társadalomban könnyebben érvényesíthessék gazdasági céljaikat. Eszembe jutott valami,néhány elszigetelt gondolat-morzsa. Van egy ismerősöm,hagyjuk,ki az,aki évente egyszer látja a testvérét,pedig ugyanabban a városban laknak. Felnőttként élnek,egymástól távol. Aztán van olyan ismerősöm,aki még soha nem járt az apja sírjánál,pedig a papa már húsz éve meghalt. Szerintem mindenki tud hasonló extrém eseteket a környezetében. A sajtó,a média egy része is,sajnos,normálisnak tartja az elmagányosodást,az elszigetelődést. Munka után tessenek hazamenni,aztán sokat vásárolni a neten.  A kitűnő cikk az elszigeteltséget történelmi dimenzióba is helyezi. Történelmünktől elszig

 Radnóti Miklóst kitűnő versei, második világháborús szerepe, a holocaust során bekövetkezett tragédiája minden európai számára egyfajta sajátos irodalmi ikonná, hazáját minden keserűség ellenére szerető példaképpé tették. Kevesebbet beszél azonban az irodalomtörténet Radnóti kevésbé ismert kortársairól ,akik szintén nagyon sokat szenvedtek a vészkorszak alatt, és akiknek élete ugyanolyan tragikus véget ért, mint Radnótié.  A Nők Lapja 2019.április 10-i számában Balázs-Piri Krisztina cikke Zsigmond Edének, Pásztor Bélának ( Weöres Sándor szerint kora legnagyobb tehetsége volt), Fenyő Lászlónak ( Szántó Judit kegyeiért is versengett, de a lány végül József Attilát választotta) állít emléket. Kifejezetten ajánlom magyartanároknak, de minden irodalom iránt érdeklődő embernek ezt a remek írást. Felidézi a múlt elfeledett zsenijeit és költészetüket. Azt a költészetet, melyet a történelem szaggatott ketté.  Nők Lapja weboldala: noklapja.hu

 Bevallom,nem vagyok a klasszikus zene nagy értője és elemzője. Niccolo Paganini azért engem is ámulatba ejt:az élete,a munkássága,az egész milliő,ami őt körbevette. A közelmúltban volt szerencsém olvasni Kas László:Niccolo Paganini emlékére című cikkét(Vakok Világa 1990.május,25-26.oldal).  Szerző ebben a rövid,mindössze kétoldalas nekrológban méltatja a nagy hegedűművész munkásságát,elmondja,mennyire csodálták őt a kortársak,pl.Schubert,Liszt. Szól a nagy itáliai hegedűművész által bevezetett zenei-játéktechnikai újdonságokról,pl.a scordaturáról,ami kissé egyszerűsített fordítással a húrok áthangolását jelenti. Aztán következik egy felsorolás a méltó utódokról,Hubermannról,Ricciről,Szigeti Józsefről,Ojsztrahról. Nagyon igényes,ugyanakkor nagyon szívből fakadó írás. Érezhetjük,hogy a cikk írója nemcsak jól ismeri,de szívből szereti is tárgyát.

 2022.április 3-án választásokat tartottak Magyarországon. Az Orbán Viktor vezette FIDESZ-KDNP pártszövetség kétharmados győzelmet aratott. A külföldi sajtó és média általában Márki-Zay Péternek,az ellenzék miniszterelnökjelöltjének követhetetlen kommunikációra helyezte a hangsúlyt, midőn az ellenzéki vereség okait kereste. Szerintem az okok mélyebbek, messzebbre nyúlnak, s ha az ellenzék ( értem itt a baloldali-liberális erőket) 2026-ban nyerni akar, a következőket kell tennie: - Ezt a sehová sem vezető pártszövetséget fel kell oszlatni, minden párt maga alakítsa ki saját profilját, erősödjön meg.Ehhez kell sok munka- főleg az- meg pénz, meg jó arcok.  - A pártok tegyenek szert tömegbázisra. Ne pusztán csak a médiatermékekben való befolyás megszerzésére helyezzék a hangsúlyt, hanem hús-vér emberekből álló aktív tagságot építsenek. - Mindent, ami keresztényellenes, felejtsenek el. Magyarországon él 1,8 millió római katolikus, félmillió református, százezer körüli evangélikus,stb, nem a

 A Pusztadoktor magazin,a Madárkórház Alapítvány havilapja. A 2022. február-márciusi szám 7.oldalán beszámoló olvasható az erdei fülesbaglyok magyarországi felméréséről. E szerint a 2021-2022.télen 11 040 erdei fülesbagoly telelt Magyarország területén. Ez a kisvárosnyi állat elfogyasztott 2 760 000 egeret és pockot. Ennek az összsúlya pedig a 69 tonnát is elérheti!Ennyivel segítették ezek a rendkívül intelligens madarak a gazdák munkáját. Elképesztő szám.  Amúgy a legtöbb erdei fülesbaglyot idén az Alföld Tiszához közel eső részén,nagyjából Jász-Nagykun-Szolnok megye területén figyelték meg. Közel hárommíllió rágcsálót pusztítottak el ezek az állatok. És akkor még ott van a többi bagolyfaj,amely nem szerepelt ebben a felmérésben. A Pusztadoktor magazin cikke kitűnő,örvendenéķ,ha a hazai média is többet foglalkozna az erdei fülesbagollyal,ezzel a rendkívül okos és hasznos állattal. 

 Szeretem a megújuló energiákat, szeretem, ha erről a témáról beszélnek, írnak, szólnak a magyarországi sajtóban, médiában. A globális felmelegédés korszakában sorsdöntő, hogy az emberiség minél előbb átálljon fosszilis energiaforrásokról megújulókra.  Örömmel olvastam a New Technology folyóirat 2022/1. számában (13-14.oldal) A megújuló energia jelentheti az energiafügetlenséget című ciket (szerzők: Szíjjártó Anikó és Zentai Tamás). Ebben a cikkben van egy mondat, ami különösen felkeltette az érdeklődésémet. Egy amerikai tanulmányra hivatkozva Szerzők azt állítják, hogy a megújuló energiafelhasználás háromszor annyi munkahelyet teremt, mint a fosszilis.  Azt gondolom, hogy e teljesen üzleti- és munkakultúrafüggő. Az egyik országban, kultúrkörben adott feladatra x munkaerőt alkalmaznak, másikban 2x számút. Nem lehet kijelenteni, hogy egy adott technológia a világon mindenütt hogyan alakítja a munkaerőpiaci helyzetet. Itt minden ország, tájegység, cég teljesen egyedi. Amúgy a cikket kitű