Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvastam egy cikket arról,hogy Lettországban és Lengyelországban milyen a szakképzés rendszere. A Bádogos című szakfolyórat 2022/1. számának 70-72.oldalán olvasható cikk Szalai Levente kitűnő munkája. Két tévhitet azonnal eloszlat az írás. 1. A magyar szakmunkástanulók körében elterjedt az a nézet,hogy a szakképzősöknek bezzeg más országokban nem kell közismereti tárgyakat tanulni,csak nálunk. Ez nem igaz.  Lengyelországban és Lettországban is tanulnak közismereti tárgyakat. 2. Az ösztöndíjak mértéke. Hazánkban,főként a diákok között,elterjedt olyan nézet,hogy de bezzeg más országokban sokkal magasabb az ösztöndíj,csak nálunk tartják ilyen csórón a diákokat. Ez sem igaz. Egy lengyel bádogostanuló kb.22 000 forintnak megfelelő összeget kap havonta. Ez a harmadik évre felmehet 396 zlotyra,azaz kb.29 000 forintra. Akik résztvesznek egy szakmai partnerprogramban,azok kb.39 000 forintnak megfelelő összeget kapnak,de ők már dolgoznak gyárban is. Lettországban 40 és 150 euró közötti...

 Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020.47.számának 1475.oldalán olvashatjuk Szabó Márton cikkét A dinoszauruszkirály fájós fogai címmel. Az írás egy Sou fantázianevű T-Rexről szól,akinek fájtak a hátsó fogai,mivel egy trichomonoázis nevű betegség támadta meg őket. A cikk azzal a végső gondolattal zárul,hogy szegény Sue bizonyára csak nagy fájdalmak közepette tudott táplálkozni. Rendszerelméleti megközelítésben azt gondolnánk-egy kissé most elkanyararodunk Szabó Márton cikkétől-hogy minél nagyobb egy élőlény és minél több foga van,annál kevésbé számít egy-egy fájós fog. Pedig nem így van. Mert minél nagyobbak azok a fogak,annál jobban fájnak,annál jobban igénybe veszik az agy és a test fájdalomközpontjait. Kiterjesztve:minél nagyobb egy szervezet,egy-egy fontos elem kiesése annál jobban megviselheti,hiszen az a bizonyos elem sokkal szorosabb érintkezésben van az irányítással,illetve sokkal nehezebben távolítható el,mint egy kisebb szervezet esetében. Ha egy nagyvállalat könyvelője fe...

Az MVM Edison a Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg 2018.májusában. A melléklet 4. oldalán olvasható Zováthi Domokos cikke a POIZO nevű magyar találmányról. Ennek az a lényege, hogy nem az egész lakást, vagy az egész helységet egyformán fűti, hanem arra a pontra összpontosít, oda küld nagyobb hőmennyiséget, ahol éppen vagy. Elképesztő, olyan mint egy fűtésrobot. És még csak beszélni sem kell hozzá. Ráadásul ez a technológia magyar fejlesztés! Remélem, nagy karriert fut be egész Európában. Remekül hasznosítható például nagy konferenciatermek esetében. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Kapu című folyóiratban olvashatjuk Tóth Károly Antal 1988-ban, svédül, megjelent cikkének újraközlését. Szerző a Ceaucescu-rendszer minden borzalmát leírja: az erdélyi magyarok munkahelyi üldözését, a magyar nyelv használatának tilalmát ( már az általános iskolában is), a határon lelőtt menekülőket, az értelmiségiek, papok zaklatását, a történelemoktatás abszurd és hamis voltát ( dákoromán kontinuitás elmélete). Ugyanebben a folyóiratban olvashatjuk Nagy Csaba: A diktatúra talpai alatt című írását, melyben egy 1981-es nyári " összejövetel" tragikus következményeiről ír. Mindkét cikket ajánljuk azoknak, akik szeretnének többet megtudni a Romániai kommunizmus, azon belül is a Ceacescu-rendszer történetéről. Kapu, 2016/5.32-35. illetve 73-74.