Bejegyzések

Korunk címkéjű bejegyzések megjelenítése

Frenkl Róbert írása az olimpiai mozgalomról-Korunk,2008/8.

Frenkl Róbert írása az olimpiai mozgalomról (Az olimpia magánya)még a 2008.évi pekingi olimpia előtt jelent meg,de aktualitását azóta sem veszítette el. Frenkl Róbert szól az amatőrizmus-profizmus problémáról, az olimpia üzleti oldaláról.Példákat olvashatunk arról, az úszás kapcsán, hogyan kerültek ellentétbe a televíziótársaságok érdekei a veraenysport szakmai álláspontjával, s hogy ebben a konfliktusban ki húzta a rövidebbet. Frenkl Róbert nem kerüli meg a versenysportban kényesnek számító dopping kérdését sem.Szól a WADA megalakulásának körülményeiről,valamint a doppingellenőrzésben tapasztalható problémákról. Nagyon becsületes, a hazai médiában ritka,példamutató tárgyilagossággal megírt esszé. Magas színvonalú, méltó a sport-témákkal amúgy ritkán foglalkozó Korunk folyóirathoz.

Caius Licinius Calvus versei magyarul a Korunk folyóiratban

A Korunk folyóirat 2008/8.számában Kovács András Ferenc tolmácsolásában olvashatjuk a Kr.e.1.században élt római költő, Caius Licinius Calvus verseit. Calvus személyes tragédiája az volt, hogy rosszkor született.Nem élte meg az augustusi aranykort, így aztán Vergilius neve fennmaradt, Cakvusé nem... A versek egyébként klasszikus időmértékes formában íródtak, mégpedig hexameterekben, .A költemények hangvétele szúrós, érdes, elg sok trágár szó9 fordul elő bennük, kicsit talán több is,mint kellene. Mindig konkrét személyekhez íródtak,amiből arra is következtethetünk,hogy ez a Calvus nem lehetett egy kellemes figura.Mindenesetre a versei jók, bár kötelező olvasmánnyá soha nem válnak. Köszönet a Korunknak  versfordítások közléséért. 

Fürdők, 19-20.század:Megyünk a kúrszalonba!- Korunk, 2009/8.

Az ember holtig tanul. Tudod, mi az a Kúrszalon? A Korunk folyóirat 2009/8. számából megtudhatod. Régen, a fürdőhelyeken, ahol az emberek a kulturált társalgás szenvedélyének is hódoltak, előfordult, hogy rossz volt az idő. Ilyenkor a jól szituált hölgyek és urak a kúrszalonba sétáltak. A kúrszalon: kultúrszalon. Zongora, könyvtár, minden egyéb. Az urak zöme azért nem ide gyűlt, inkább elmentek vadászni. A hölgyek pedig művelt környezetben társalogtak. Hát, ez volt a kúrszalon. Ön mire gondolna egy ilyen szép magyar szó hallatán? Kérem, ne írja meg! A csodás szó jelentéséről, jellegéről pedig: özv.Bálint Lajosné Gál Brigitta: Emlékképek a régi Tusnádfürdőről. Korunk, 2009/8. 55-66.o. Egyébként: fontos életmódtörténeti forrás. Tessék elolvasni!

A Koránnal eljutni Istenig- Korunk, 2018.június

A Korunk című folyóirat teljes 2018.júniusi száma az iszlámmal foglalkozik. Aktuális téma ez a hazai médiában, főképp a menekültválság kapcsán. Érdemes azonban az iszlámot politikai összefüggések nélkül is megvizsgálni, akkor talán jobban megértjük mi, keresztények. Az már más kérdés, hogy az iszlám akar-e bennünket megérteni... Szóval, a Korunk folyóirat 2018.júniusi számában olvashatjuk Iványi Tamás A Korán a muszlim misztikusok szemével című tanulmánya. Ebben olvashatjuk, hogy muszlim misztikusok, a szúfik, nem mást tűztek ki célul, mint a Korán és az iszlám által eljutni Istenig. Hát itt a nagy különbség. Miért kell ahhoz egy teológusnak egyúttal misztikusnak is lennie, hogy el akarjon jutni Istenig? Egy könyv, ha szent, önmagában elvisz Istenig, nem kell hozzá semmiféle misztika. A kereszténység tanításai szerint, aki Isten igéjét befogadja szívébe, s ez meglátszik mindennapi életén, hitből történő cselekedetein is, az bejut Isten országába. Nem egyszerűen meglátja az Istent, han

A szeméttelep története- Korunk, 2018.január

A Korunk Kolozsvárott megjelenő folyóirat, rendszeresen közöl tanulmányokat, verseket, recenziókat stb. A 2018.januári számban jelent meg Kemenes Géfin László verse, a Szeméttelep, mely T.S. Eliot: Átokföldje című versének parafrázisa- bár ez utóbbi szó ellen a Szerző tiltakozik. A Szeméttelep áttekinti a huszadik század magyar történelmét, ötvenhattal, disszidálásokkal, Kádár-korszakkal. Remek vers, csak azt sajnálom, hogy olykor-olykor belecsúsznak trágár kifejezések is. Szerintem nem kellene, enélkül is kerek egész. xxxxxxxxxxxxxxxxxxX Itt találod a Korunk weboldalát: www.korunk.org

Korunk, 2018.január

A Korunk folyóirat 2018.januári számának alcíme: Ökofilozófia. Kiss Lajos András bevezető írásában felteszi a kérdést. létezik-e még ökológia, vagy csak illúzió, hogy megóvhatjuk a világot a pusztulástól? Az Olvasó persze tovább is mehet. ha nem illúzió, akkor már nem is létezhet ökológiai szemlélet? Nagy érdekes Szűcs Kinga tanulmánya,mely a növények felé fordítja tekintetünket. Tanulhat-e az ember az elvileg alsóbbrendű létformának tekintett növényektől? És ha ige, mit és hogyan? Antal Attila publikációja valami elképesztő világba kalauzol el bennünket. a cím: Az antropocén és az ökológiai marxizmus. Hogy ezek a kifejezések mit is jelentenek, azt megtudhatjuk, ha elolvassuk a kilenc oldalas, nagyon jó stílusban megírt, minden művelt ember számára érthető tanulmányt. Lányi András Heidegger és az ökológia kapcsolatáról írt cikke a nagy filozófus munkásságnak egy kevésbé ismert oldalára tár kaput. Felmerül persze a kérdés,vajon Heidegger mit szólna ahhoz, ha ökológusnak neveznénk, de

Korunk, 2009/1.

A Korunk kulturális folyóirat 2009.évi 1.számának tematikája: Színházi tér A tartalomból: Roger Planchonnal beszélget Koros-Fekete-Sándor- Tompa gábor verse irodalomról műveltségről, internetről- Ungvári Zrínyi Ildikó az érzékelés színpadi tereiről- Sebestyén Rita: A görög tragédia születésének helye. Szántai Edina írása a japán színház térdramaturgiájáról- Zalán Tibor: Az a nap, az a Hold-  Beszélgetés Visky Andrással, Tompa Gáborral- András sándor versei- Musca Szabolcs kritikája Mihai Maniutiu rendezéséről- Palkó Mária írása eligazít a láthatatlan web világában- Pomogáts Béla az erdélyi magyar irodalom 1945 utáni helyzetéről, Gaál Gábor haláláláról, 1956 hatásáról- Beszélgetés az Európai Színházi Unió 17. Fesztiváljának szervezőivel