Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvasom, az origo.hu -n, hogy Rákosmentén a hajléktalanok feltörik az évek óta elhagyottnak tekinthető MÁV- házakat, s beköltöznek. Magyarul: önkéntes lakásfoglalókká válnak. A helyiek persze aggódnak- talán ez érthető- viszont a cikkből az is kiderül, hogy a település vezetői eddig nem nagyon tettek semmit a probléma megoldása érdekében. Az eseménysorozat egy, egész Európában nagyon markáns gazdasági-szociológiai jelenségre, a lakhatási válságra irányítja a reflektorfényt. Egyre több európainak nincs hol laknia, vagy ha van is, az nem nevezhető lakásnak. Ezzel párhuzamosan nagyon sok európai városban lakások százai, ezrei állnak üresen. Az ingatlanárak pedig egyre feljebb kúsznak, úgyhogy a jelenség valószínűleg még csak ezután éri el tetőpontját. Hogyan is lehetne kezelni ezt a helyzetet? Az amúgy is forráshiányos önkormányzatoktól nem várható el, hogy több ezer lepukkant lakást most hirtelen felújítson anélkül, hogy biztos vevő lenne kilátásban. A lakhatási válsággal küszködőknek p

A címben foglalt mondat ugyan félbemaradt, de inkább nem is folytatom. Az utóbbi években olyan erős lett a különböző energialobbik ( szén, olaj, zöld, atom stb.) egymás közti háborúja- és ez már sok esetben szó szoros értelmében véve súrolja a háború fogalmát- hogy mindeközben elfeledkeztek a legfontosabb tényezőről: a felhasználóról, azaz a vásárlóról. A kisemberről.Tudják, aki a számlát fizeti minden hónapban...  A napi.hu gazdasági portálon jelent meg egy kitűnő, de tartalmában számomra elképesztő cikk a széneregia-lobbi, az atomenergia-lobbi és a zöldenergia-lobbi egymás közti csatájáról. A helyzet Európában és legfőképp Németországban olyan súlyos, hogy akár, nálunk,Magyarországon is, hamarosan rendszeressé válhatnak az áramszünetek!! Mint anno a szocializmus kezdeti periódusában...És ez most nem pánik, hanem komoly, valódi fenyegetés. Minden további magyarázat helyett itt a cikk linkje: https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/szeneromu-rwe-energiewende-energia-angela-merkel-zolde

 Bevallom, nem igazán szeretek álmokkal foglalkozni. Az álom, szerintem,az többnyire irracionális valami, amely a való, éber élet mozaikjaiból épül fel. Többnyire nincs semmi terápiás haszna az álom-elemzésnek, ezt vallják manapság a pszichológusok és pszichiáterek is. Mégis, olykor erőt vesz rajtam a kíváncsiság, és bele-bele pislantok álmokkal foglalkozó cikkekbe, könyvekbe, média-anyagokba. A Csend Hangjai című spirituális magazin II.évfolymának 4. számában olvastam Czanik Csaba Árpád:Álmok elemzése, a spirituális és szellemi megközelítésben című cikk-sorozatának II.részére, melynek címe: Álmodó és a test. Leginkább az  álmok irányításáról szóló rész ragadott meg a cikkben. Merthogy, igen az emberek képesek irányítani saját álmaikat, erre amúgy azért van szükség, mert amit álmodunk, az hatással van ébrenlétünkre is. Czanik Csaba Árpád egy kétlépcsős módszert javasol álmaink irányítására. 1. Álmodd azt, hogy álmodsz! Hát, nem tudom, nekem már ez az első lépcső is okozhat gondokat, de

 Azt szeretem a Nők Lapjában,hogy az úgynevezett "trendi"témák (fogyókúra,divat,szépségápolás,sztárok stb.) nagyon színvonalas ismeretterjesztő cikkeket is közölnek,komolyabb témákról. A 2019/24.szám 72-74.oldalán például Katona Csaba:Egy nyughatatlan szellem című írása Festetics György gróf halálának 200.évfordulójára íródott. Szó esik a cikkben a gróf igencsak "jó"családi hátteréről,a felvilágosodás hatásáról, az ifjú gróf katonai szolgálatáról,Sallér Judit Rozáliával kötött,végül is különéléssel végződő házasságáról,és persze az alapításokról:a Helikon Könyvtárról,a Georgikonról (ki tudta vajon,hogy egy tanárral és egy diákkal kezdte meg működését?), az alsoki gimnáziumról,a Helikoni Ünnepekről,Hévíz felfejlesztéséről,valamint Keszthely városképének rendbetételéről. A hab a tortán az olasz tervező által megálmodott Phoenix nevű vitorlás. Remek kis cikk,jól összefoglalja a lényeget. De álljunk csak meg az alsoki gimnáziumnál!Alsok községet később Csurgóhoz csatolt

 Az Új Művészet c.folyóirat 2007.márciusi számában nagy örömmel fedeztem fel Lóska Lajos írását (36-38.o.). A vonal metamorfózisa című kritika a Salgótarjában rendezett XIII.Országos Rajzbiennálét értékeli,dicsérő szavakkal. Lóska kiemeli,hogy egyre inkább teret hódít a modern grafikai alkotásokban a figuratív ábrázolás,egyre inkább törekszenek az alkotók az érthetőségre. Hurrá,gondoltam,olvasván a cikket,ezt is megértük. Lelkileg nyitott kamaszkoromban az "absztrakt"volt a varázsszó,az a modern műalkotás számított trendkövetőnek,amelyet a közönség nem értett-de úgy tett,mintha értette volna. A média is ezeket az irányzatokat és alkotókat favorizálta,az volt a menő,aki minél több kis háromszöget tudott egy egyszer kétméteres vásznon elhelyezni. A kétezres évek trendje,úgy látszik,az érthetőség lesz. Ennek,mint dilettáns,de azért művészetet szerető ember,kimondhatatlanul örülök.  A kitűnő cikket természetesen több kép is illusztrálja. Ezek közül az egyik Zachar István:Jellow C

 Nagyon érdekes cikket találtam a HVG Extra Business című lap 2019/04.számának 14-16.oldalán. Szerző Porkoláb Imre. Cím:A készen kapott vezető. Univerzálisan bevethető operátorok.  Arról van szó,hogy egy amerikai áruházlánc vezetése nem talál kellő számú fiatal középvezetőt. Ekkor valakinek eszébe jut,hogy a katonaságnál,pontosabban:a tengerészgyalogságnál működnek ún.operátor alakulatok,olyan egységek,melyeket válság idején vetnek be. A cégvezetésnek megtetszik az ötlet,és fiatal,felsőfokú végzettségű katonákat hoznak át a vállalati szférába,ahol kiválóan megállják a helyüket. Kitűnni vágynak,katalitikus tanulási készségük van,továbbá rendelkeznek a dinamikus érzékelőképesség nevű személyiségjeggyel. A cikk kitűnő,ajánlom figyelmébe minden,Európában működő managernek. Vajon miért nem olvasunk hasonló történeteket a médiában magyar vállalatokról?Azért,mert mifelénk,itt,Közép-Európában,még mindig képzettségcentrikus a vezetőkiválasztás. Nem személyiségjegyek,hanem képesítések,végzettség

 Amire most fel szeretném hívni a figyelmet, az nem hagyományos médiatermék, hanem egy nagy író munkásságának igen fontos darabja. Az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából elérhetővé váltak Babits Mihály és felesége,Török Sophie levelei, korábban nem publikált írásai. Irodalomtörténészek, tanárok számára nélkülözhetetlen, számos ponton formálja át irodalomról való tudásunkat. Elérhető a fenti oldalon, részletesebb információkat talál ott!

 A Reader's Digest a világ egyik vezető nyomtatott médiaterméke. Nagyon változatos,igazi,vérbeli magazin,sok külónböző korú és érdeklődésű Olvasó számára nyújt tájékozódást,szórakozást. A 2006.februári számban olvashatjuk Levon Sevunts írását,melynek címe:"Darfúr. Harc az életért". Azért tartom kitűnőnek ezt a tudósítást,mert röviden,néhány mondatban összefoglalja a konfliktus etnikai-politikai-gazdasági okait,de mégsem erre helyezi a hangsúlyt. Nem a "magas" történelem a lényeg,hanem az egyszerű kisember,az éhező tömegek helyzete. Sevunts kiemeli egy kétéves kisfiú történetét,aki már elvesztette az étvágyát,nem akar enni. A tudósítás végül happy enddel végződik,mert Hari végül visszanyeri az étvágyát,hála a Szerző által adományozott szárított datolyának.  Egy háborús konfliktusban ezek az igazi győzelmek. Amikor a legvédtelenebbek,az éhező asszonyok és gyerekek kapnak még egy lehetőséget,eljut hozzájuk a segítség. A remény mindig ott van,még a legnehezebb,legem

 Sugár András a huszadik század-végi- huszonegyedik század eleji magyar közmédia egyik meghatározó arca volt. Jómagam gyerekként és fiatalként láthattam, de ha feltűnt a képernyőn, azonnal otthagytam éppen aktuális elfoglaltságomat, és néztem. Néztem a riportjait, a nagyon izgalmas és korrekt tudósításait, hallgattam a véleményét ( már amikor hagyták neki elmondani). Sugár András az egyik utolsó olyan médiaszemélyiség volt, akitől tanulni lehetett. Nemcsak látásmódot, politikai kérdésekben elfoglalt véleményt, hanem magát a felfedezés örömét. Sugár András felfedezte nézőinek, hallgatóinak a világot. Örökké hálásak leszünk érte.  Sugár András 2021.júliusában, 88 éves korában távozott el közülünk. Hiány, űr maradt utána. 

 Jovánovics György a modern magyar szobrászat egyik legnagyobb alakja. Az Új Művészet c.folyóirat 1995/6.számában Marosi Ernő esszéje méltatja a kiváló művész munkásságát. Nagyon érdekes gondolatokat vet fel Marosi Ernő az ún."akademikus művészettel kapcsolatban. Jovánovicsot ugyanis ebbe a kategóriába sorolja,nem konzervativizmusa,hanem hatalmas műveltsége,a külvilágban való elképesztő tájékozottsága okán. Szintúgy helytálló a reneszánsz korabeli művész-eszménnyel egybevetni Jovánovics munkásságát. Marosi Ernő kitűnő cikke nagyon magas szinten értékel egy nagyon magas színvonalat képviselő művészt,mindezt úgy,hogy az írás nyelvezete,stílusa,gondolatvezetése minden művelt magyar ember számára érthető marad. Nagyon színvonalas,reprezentatív a képanyag. Nagyon eredeti téma a Sejt-tervek című sorozat. Az anyag kis részecskéjéről van szó,s a modern művésznek tudnia kell mikroszkopikus tartományokban is gondolkodni. Számomra ez a szobor üzenet:a technicizált világban a plasztikának is

 Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020.47.számának 1475.oldalán olvashatjuk Szabó Márton cikkét A dinoszauruszkirály fájós fogai címmel. Az írás egy Sou fantázianevű T-Rexről szól,akinek fájtak a hátsó fogai,mivel egy trichomonoázis nevű betegség támadta meg őket. A cikk azzal a végső gondolattal zárul,hogy szegény Sue bizonyára csak nagy fájdalmak közepette tudott táplálkozni. Rendszerelméleti megközelítésben azt gondolnánk-egy kissé most elkanyararodunk Szabó Márton cikkétől-hogy minél nagyobb egy élőlény és minél több foga van,annál kevésbé számít egy-egy fájós fog. Pedig nem így van. Mert minél nagyobbak azok a fogak,annál jobban fájnak,annál jobban igénybe veszik az agy és a test fájdalomközpontjait. Kiterjesztve:minél nagyobb egy szervezet,egy-egy fontos elem kiesése annál jobban megviselheti,hiszen az a bizonyos elem sokkal szorosabb érintkezésben van az irányítással,illetve sokkal nehezebben távolítható el,mint egy kisebb szervezet esetében. Ha egy nagyvállalat könyvelője felmon

 Nem ma kezdődött a klímaváltozás kutatása. Már a 19.század természettudósai is feltették maguknak a kérdést:hogyan alakul majd a Föld éghajlata?Felmelegedés vagy lehűlés várható? A BBC History történelmi folyóirat 2017.júliusi számának 36-38.oldalán olvashatjuk Hágen András kitűnő cikkét,címe:Kossuth Lajos,a meteorológus. A cikket végigolvasva kiderül,hogy Kossuth,emigrációs magányát enyhítendő,a természettudományok tanulmányozásával múlatta idejét. Hetven éves korában felmászott Európa legmagasabb hegycsúcsára,a Mont Blancra,hogy egy ritka növényfaj példányával gazdagítsa gyűjteményét. Komoly szakfolyóiratokat járatott és olvasott. Kritikai tanulmányt írt Nyáry Jenő Aggtelekről szóló könyvéről. Korát megelőzően bizonyította a Milankovic-Bacsák-elméletet(hogy ez pontosan micsoda,kiderül a BBC History cikkéből. De hogyan foglalt állást Kossuth a klímaváltozással kapcsolatban?Nos,szerinte a Föld egy nagy lehűlés közepén van,s hamarosan elérkezik egy újabb "jégár-korszak",azaz

 Mit szólna hozzá,ha beteg muskátlijához vagy barackfájához ugyanúgy tudna telefonon vagy interneten növényorvost hívni,mint ahogy a beteg állatokhoz állatorvost? Dohy János(1905-1990)pontosan ezt akarta amint az Vinczeffy Imrének a Debreceni Szemle című kulturális folyóirat 1998/1.számában közzétett tanulmányából kiderül. Dohy János azt szerette volna,ha a magyar agrár-felsőoktatásban,a világon elsőként,növényorvosokat is képeznének. Tehát,ha egy kertésznek gombás lesz a barackfája,nem innen-onnan,magazinokból meg a netről oldja meg a problémát,hanem szakképzett növényorvos segítségét vegye igénybe. Az már mondjuk más kérdés,hogy hamvadó szirmú muskátlijukhoz hányan hívnának növényorvost.... Amint az lenni szokott,mármint:amint az Magyarországon lenni szokott,az ötletet kapásból elvetették. Ráadásul Dohy professzort  belekeverték az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz nyomán kibontakozó koncepciós perbe. Öt évet le is ült,azután szépen lassan engedték vissza a felsőoktatásba. 85 évesen ha