Írott és elektronikus média régen és ma

 Szeretem a megújuló energiákat, szeretem, ha erről a témáról beszélnek, írnak, szólnak a magyarországi sajtóban, médiában. A globális felmelegédés korszakában sorsdöntő, hogy az emberiség minél előbb átálljon fosszilis energiaforrásokról megújulókra.  Örömmel olvastam a New Technology folyóirat 2022/1. számában (13-14.oldal) A megújuló energia jelentheti az energiafügetlenséget című ciket (szerzők: Szíjjártó Anikó és Zentai Tamás). Ebben a cikkben van egy mondat, ami különösen felkeltette az érdeklődésémet. Egy amerikai tanulmányra hivatkozva Szerzők azt állítják, hogy a megújuló energiafelhasználás háromszor annyi munkahelyet teremt, mint a fosszilis.  Azt gondolom, hogy e teljesen üzleti- és munkakultúrafüggő. Az egyik országban, kultúrkörben adott feladatra x munkaerőt alkalmaznak, másikban 2x számút. Nem lehet kijelenteni, hogy egy adott technológia a világon mindenütt hogyan alakítja a munkaerőpiaci helyzetet. Itt minden ország, tájegység, cég teljesen egyedi. Amúgy a cikket kitű

Néha a legváratlanabb médiatermékekben bukkanunk a legérdekesebb cikkekre. Az Egyetemi Élet, a Debreceni Egyetem lapja, 2019.okótóberi számában közli Szalacsi Norbert írását, A klímaváltozás lassításának lehetőségei címmel. Azért fontos ez a cikk, mert 1. Politikai elfogultságoktól mentesen szól egy napjainkban igencsak átpolitizált kérdésről, az energiagazdálkodásról 2. Új szempontból közelít témájához. Mi, laikus Olvasók, megtudhatjuk, hogy a megújuló energiaforrások előállítása igencsak környezetszennyező. Például az epoxid nevű anyag előállítása, melyből a szélturbinákat gyártják, kifejezetten környezetkárosító. A szélerőművek átlagos súlya pedig 385 tonna, ez hatalmas terhelés a talajnak. A vízerőművek szennyezik a környezetet, a napenergia megtérülési iedeje pedig hosszú. Szóval, a cikk szerzője pesszimista abban a tekintetben, hogy átáll-e az emberiség megújuló energiaforrásokra. Szalacsi Norbert írását mindenkinek ajánlom, mert tiszta vizet önt a pohárba. Nincsenek csak jó