Bejegyzések

néprajz címkéjű bejegyzések megjelenítése

Néprajz,etológia:Ha a kakukk hosszan szól

 Az etológia az állatok és az ember természetes viselkedésével foglalkozó tudomány. Ha a kakukk hosszan szól,akkor tovább él az ember,aki hallgatja. Legalábbis így tartja a népi bölcsesség,méghozzá egész Európában. Az Élet és Tudomány 2020.október 16-i számában pedig cikket olvashatunk arról(Pongrácz Péter tollából), hogy vajon mi igaz ebből az ősi bölcsességből. Mi köze a kakukk éneklésének az ember élettartamához? Tágabb értelemben:kimutatható-e valamilyen összefüggés az állati viselkedés és az emberi élettan között? A meglepő válasz pedig az,hogy igen,kimutatható. A kakukk énekének hossza függ az adott élőhely madárpopulációjának változatosságától. Legváltozatosabb madárpopulációja a nagy erdőknek, nagy ligeteknek van. Ezeken a helyeken a kakukk hosszabban énekel, hiszen a nagy madárhang-zavarban nehezebb megkülönböztetni hangját a többiektől.Márpedig kinek van/ volt nagy erdője, nagy birtoka? A gazdagoknak. A gazdag földbirtokos kimegy( oppardon: kiment,hiszen múlt idő...) a birt

Néprajz:Egy folyóiratszám,tele Kunkovács László írásaival, fényképeivel

 Néprajz vagy kulturális antropológia?Sokáig vitatkoztak, és még sokáig vitatkozni is fognak a helyes elnevezésen, újabban, legalábbis egyetemi körökben, megint a néprajz a divat, szerintem azért, mert egyszerűbb. Maradjunk mi is ennél a szónál!  Igencsak jót (stílszerűen:betyárjót) húzott a folkMAGazin, amikor 2007.évi III.különszámát ( különösen tetszik, hogy római számmal számozták, van ebben valami antikul előkelő) Kunkovács László írásainak, fényképeinek szentelte. A 18 országban megfordult fotós, újságíró úgy megörökítette azt a régi paraszti világot, mint senki más. A fényképekről öreg juhászok, csikósok, vásári históriások kézművesek portréja néz ránk. Van ezekben az arcokban valami ősöreg-titokzatos, magabiztos, " én olyat tudok, amit ti már nem", mondják ezek a szemek. S ha valamelyikünk fel merné vetné, hogy talán azért nem tudunk, mert nem ez a jövő útja, bármelyik idős pásztor visszakérdezne:  - De akkor mi az a sok ember ott a vásárban? Miért néz bennünket?  A s

Ortutay Gyula és a naiv művészet,1975

 Magyarországon az 1960-as évek végén bukkant fel az ún.naiv művészet. A "naivak"amatőrök voltak,akik a világ nagy összefüggéseit-vagy éppen ellenkezőleg:a falusi mikrovilág kis összefüggéseit-örökítették meg,hol jól,hol rosszul. A kulturális sajtóban,médiában nagy vita bontakozott ki a naiv művészetről.  A Forrás című folyóirat-a korabeli kulturális sajtó egyik fő reprezentánsa-vitát rendezett az új jelenségròl. E vitában megszólalt Ortutay Gyula,a korabeli néprajztudomány(sokak szerint túlértékelt) reprezentánsa. Ortutay mindenekelőtt az esztétikum fontosságára hívta fel a figyelmet. "Az alkotás-ha hivatásos művészé,ha naiv művészé-alkotás, és esztétikai megítélése mértéke nem lehet engedékeny,mentegetőző.'-írja Ortutay. Ezzel rátapintott az érzékeny pontra:a naiv képzőművészek sokszor az alkotás öröméért alkottak,sok esetben nem is ismerték a festészetet,szobrászatot,fafaragást uraló esztétikai kategóriákat. Többnyire a maguk örömére festettek,faragtak. Ortutay jo

Plohn József:a fényképész,aki nem tudta eladni háromezer fotóját

 Plohn József az 1890-es években fényképészkedett az Alföld déli részén, Hódmezővásárhelyen. Mivel a lakosságot nem érdekelte a dolog-akkoriban még nem a mediatizált társadalom korát éltük-,festőművész barátai tanácsára néprajzi tárgyú fotókat készített,kb.háromezret. Az akkoriban már működő Magyar Néprajzi Múzeumnak akarta eladni ezeket. Mint az Élet és Tudomány c.folyóirat 1978/24. számában megjelent cikkből kiderül (Dr.Dömötör János:Plohn József.Néprajzunk elfelejtett hódmezővásárhelyi fényképésze),háromszor utasították el. 1. Először a fényképész származása miatt,ami már a 19.században is problémát jelentett...2. Másodszor:Az igazgató nem hitte el,hogy Vásárhelyen ennyi néprajzi tárgyú felvételt lehet keszíteni 3. Mivel festőművészek javaslatára készítette ezeket a képeket,jogdíjprobléma merülhet fel. Hiába ajánlotta Móra Ferenc,hiába fogadta 1923-ban maga Horthy Miklós kormányzó,és tett ígéretet,mégsem vette meg a múzeum a képeket.Plohn József magányosan,betegen halt meg. Pedig-s

Minden,amit a honfoglalás előtti magyarok társadalmáról tudni kell

 Azon néprajzosok,társadalomtörténészek,történelem szakos egyetemi hallgatók számára,akiket érdekel a honfoglalás előtti kor magyarságának társadalma,egy nagyszerű cikket ajánlunk. A Múzeumi Kurír c.folyóirat 1975.júniusi számában(42-48.o.) jelent meg Katona Imre tollából A magyar őstörténet kutatásának néprajzi forrásai című cikke. Nem is annyira a forrásokról ír nekünk Katona Imre,hanem összegzi,összeveti a régészet,a történelem eredményeit a néprajzosok kutatási eredményeivel. Megtudjuk,éltünk-e őstörténetünk időszakában matriarchátus keretei között. Képet kapunk arról,hogyan alakult ki családi alapokon nyugvó társadalomból nemzetségi alapokon nyugvó társadalom. Választ kapunk arra a kérdésre,honnan ered "szer"szavunk,és miért maradt fenn a honfoglalás kora után is. Az egyik örök kérdésről,a totemről is nagyon érdekes álláspontja van Katona Imrének.Meggyőzően írja le a Szerző a nemzetség jellegét és szerepét. Ami számomra legérdekesebb volt,az a nemzetség viszonya a többi

Budaörs múltja és jelene- Duna World, 2018.május 27.

Most legyünk őszinték: mit tud egy átlagmagyar Budaörsről? Nagy valószínűséggel semmit, legfeljebb az rémlik, hogy innen indult a Hit Gyülekezete, meg hogy itt "központozik" a Tesco. A Duna World közszolgálati tévécsatorna 2018.május 27-i, Itthon vagy c. műsorában rövid, objektív és szemléletes összefoglalót láthattunk Budaörs történetéről. Német betelepülők alapították a Törökugrató nevű szikla aljában, 28 000 fő volt lakossága, gyümölcsöt termesztettek, 1937-ben itt kezdte meg működését Magyarország első nemzetközi repülőtere. Aztán jöttek a kitelepítések, a reptér szerepét is átvette Ferihegy ( 1950-ben). Budaörs virágzó település maradt. Nagyon szeretem a közszolgálati tévé ezen műsorait. Mert mi mást is jelenthet a közszolgálat, mint igényes tartalomszolgáltatást? Történelmet, kultúrát, földrajzot, néprajzot, más egyéb érdekességeket. Minél többet, jó töményen. És lazán. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítások családoknak 06 70 208 38 74

A hipnotizált kutya nem a 21.század találmánya- Etnographia, 1937/1.

Időről időre felbukkannak a blogokon, videomegosztókon olyan képsorok, melyben a gazdi hipnotizálja kutyáját, macskáját. Nos, az egész nem a 21.században kezdődött, hanem jóval korábban. Dr. Vajkay ( Wagenhuber) Aurél az Ethnographia néprajzi folyóirat 1937/1. számában közöl olyan hidelmeket, melyeket az egyszerű nép alkalmazott annak érdekében, hogy befolyásolják a kutya viselkedését                          igaz, ők ezt nem hipnózisnak, hanem bűvöletnek,                                          varázslatnak hívták. Például: Ha nem akarjuk, hogy a kutya vizeljen, a két kisujjunkat egybe kell fogni, majd szépen lassan ellenkező irányba elhúzni. Próbálják ki! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX És ha a kutya mégis pisilne, nézzenek meg egy másik oldalt: konyv-ajanlo.blogspot.com