Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt szokták mondani, a történelemben semmi nem biztos. Valahol ez így helyén van, hiszen a történelem mégiscsak tudomány, annak pedig az igazság keresése a feladata, nem pedig kinyilatkoztatása. Vannak azért stabil pontok- vigasztaljuk magunkat. Dehogy vannak! A Századok folyóirat 156.évfolyamának ( 2022) 5. számában olvashatjuk Laszlovszky József és Nagy Balázs tanulmányát. Címe:Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél.Alcím:A muhi csataté kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok. Azt gondolom, ezt a tanulmányt minden történelem szakos hallgatónak el kellene olvasnia, még akkor is, ha nem kifejezettne középkori érdeklődésű. Nagyon szépen vezetik végig Szerzők az Olvasót egy kutatás mechanizmusán, alapgondolatain,világosan megfogalmazott célokkal és nem kevés eredménnyel. hogy miről is van szó? Arról, hogy a tatárjárás legnagyobbnak tartott ütközetének, a muhi csatának, nem tudjuk beazonosítani a helyét. A középkori írott forráso

Ha belelapozunk középiskolai történelemkönyveinkbe, akkor a mongolokról 8 akiket helytelenül tatároknak is nevezünk), csupa negatív jelző szerepel: barbár, erőszakos, primitív, érzéketlen. Ha elolvassuk Vér Márton Mongol kémek. Stratégiai és taktikai hírszerzés a mongoloknál című cikkét, mely a Határtalan Régészet című archeológiai folyóirat 2018/1. számában jelent meg, akkor azért árnyaltabb válik az iskolai oktatásban belénk rögzített kép.A mongolok sokkal intelligensebbek voltak, mint azt feltételeztük. Merthogy, amint azt Vér Márton meggyőzően bizonyítja, a mongolok hadvezetésének igen kitűnő stratégiai és taktikai hírszerzés állt rendelkezésére. Egy mongol hivatásos kém hat-hét nyelven is beszélt- miközben egy átlagos európai királyi udvarban nem is dolgoztak olyan személyek, akik nemzetközi hírszerzői feladatokra alkalmasak lettek volna. Európában Velence lesz az első olyan állam, mely hangsúlyt fektet a katonai-politikai, és persze gazdasági kémkedésre. A mongol követek, kém