Írott és elektronikus média régen és ma

 Bevallom,puszta véletlenségből került kezembe a NézőPont folyóirat 2022.tavaszi száma. Átlapozom,gondoltam.A 82.oldaltól kezdődően olvashatjuk Vitéz Ferenc Kétperceseit. Elsőrangú irodalmi élmények.  Nem Örkény-utánérzések,teljesen egyedi látásmód sugárzik a művekből. A főhős bizonyos J.Károly,aki teng-leng az élet árnyékosabbik oldalán,de ez őt annyira nem zavarja. Pénzt nyer sorsjegyen,erre lejár a sorsjegy. Gondolja,olvas egyet,erre bezárják a könyvtárba,mert a könyvtárosnőn az olvasószemúvege van. Ezek a kétpercesek a mai magyar valóságról szólnak,örömről-bánatról. Javaslom mindenkinek olvasgatásra. Lesznek,akik magukra ismernek. 

 A modern korban a sajtó vitathatatlanul a történelem részévé,alakítójává vált. A 19.század végén-20.század elején jött divatba az a politikai gyakorlat,miszerint az európai országok kormányai újságcikkeken keresztül szivárogtattak ki bizonyos információkat,közöltek burkolt üzeneteket más ország politikai vezetőivel. Így ment ez Németországban vagy Franciaországban éppúgy,mint az Osztrák-Magyar Monarchiában,Olaszországban vagy Belgiumban. Csakhogy az is gyakorlat volt ám,hogy az illetékes miniszter vagy éppen a miniszterelnök mindig más-más sajtóterméket választott ki arra a célra,hogy "titkos" közlendőjét tudassa. Éppen ezért a nagykövetségek,konzulátusok munkatársainak egyik legfontosabb tevékenysége az újságolvasás-ahogy ma divatos szóval mondanánk,sajtófigyelés volt. Mert mi van,ha egy miniszter éppen aznap közöl valamit burkoltan egy napilap nyolcadik oldalán?! Előfordult,hogy  egy követségi titkár napi 4-5 órát töltött  újságolvasással. Ekkor még nem volt tévé,még rádió

A rendszerváltás után, de még az uniós csatlakozás előtt, hazánkban rengeteget beszéltek az ún. Phare programról. Magyarország és Lengyelország gazdasági fejlesztése regionális alapon- ez volt a Phare-program eredeti célja,később aztán még tíz ország csatlakozott a programhoz. Amikor aztán 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, megszűnt ez a program, amely jellegét tekintve projekt-csoportnak minősíthető. Érdekes lenne egyszer- majd amikor a politikai helyzet már lehetővé teszi- megírni a phare teljes történetét. A regionális földrajz tudománya biztosan gazdagodna egy ilyen témájú, átfogó jellegű disszertációval.  A Falu,Város, Régió című folyóirat 1999/5. számában nagyon érdekes interjút olvashatunk Lunk Tamással, az FVM Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda igazgatóhelyettesével. Lunk Tamás elmondj,a mi volt szokatlan Magyarország számára a program végrehajtásánál, azaz a pályázatok írásakor és pénzek felhasználásakor. Nagy vonalakban a következők emelhetők k

 A Nők Lapja Egészség magazin 2019.12-2020.01. számának 64-65.oldalán olvashatunk egy nagyszerű cikket a téli sötétség és a depresszió összefüggéseiről (Balányi Klári:Este jó,este jó...Milyen hatással van ránk a sötétség?). Megtudjuk,hogy a depresszió és az öngyilkosság aránya általában északról dél felé csökken,mediterrán országokban ritka-kíváncsi vagyok,módosított-ezen valamit a koronavírus-járvány. A megkérdezett szakértő elmondja,higy igenis létezik szezonális téli depresszió. Azt is megtudjuk,hogy az emberi szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségű természetes fényre,ezt a mesterséges fény csak részben pótolja. Szó esik arról is,hogy az európai felnőttek keveset alszanak,legalább hét-nyolc órát kellene aludnunk a szakértő szerint. A cikk nagyon okosan,a magyar sajtóban,médiában szokatlanul nyitott,holisztikus szemlélettel járja körül a sötétségnek az emberi idegrendszerre gyakorolt hatásának kérdéskörét. Nagyon jó,izgalmas írás,érdemes elolvasni orvosnak,betegnek,mindenkinek!

 A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Fehér Tibor:Vetélkedő c.meséjét. A lényege az,hogy a házasodni készülő királyfi megversenyeztet egy csúnyácska és egy világszép királylányt. A világszép királylány,a sárga király lánya nem tud főzni,nem tud mosni,nem tanul,nem szokott olvasni,nem szereti a gyerekeket,nem szokott segíteni a betegeken és a szegényeken. Hülye is,lusta is.Így aztán Mirmidon királyfi a csúnyácska,de rendes királykisasszonyt veszi el. Fehér Tibor meséje remek,engem azért elgondolkodtatott. Hány férfi van,aki a rendes,kissé már öregecske feleségét lecseréli a butuska titkárnőre!Vajon minden férfi úgy választott volna,mint a derék Mirmidon királyfi?Vagy győzött volna az üresfejű és lusta királylány,és a bulvármédia nagy örömére létrejött volna a nagy celebházasság?És ez a házasság vajon hogyan végződne?