Írott és elektronikus média régen és ma

Macron francia elnök politikáját, imázsát, Európa-koncepcióját már sokan sokféleképp elemezték. Kottász Zoltán cikke a Magyar Idők internetes oldalán olvasható ( persze, lehet, hogy megjelent a nyomtatott verzióban is...). Nagyon pontos, lényeglátó cikk, melynek alapmondandója: Macron liberálisnak tetteti magát, miközben személyisége, habitusa velejéig konzervatív. Ez a cikk lényege, igazsága. Nem akarok dicsekedni, de mindig is ezt éreztem. Valahogy nem igazi ez a Macron- lazaság, ez a Macron-liberalizmus. Túl megjátszott, túl kimódolt. Az igazi Macron egy száraz, intelligens, a konz-lib ellentétpárban középre húzó alkat. Csakhogy az nem hoz szavazatot, ezért aztán image-t kell váltania. Ebben jól fizetett tanácsadók segítik, de amikor az ember kibújik az álca mögül, akkor aztán... Hadd dicsérjem meg még egyszer Kottász Zoltán írását. Remek gondolatokat indít el az Olvasóban. Link: magyaridok.hu

A Presbiter a Református Egyház presbitereinek készült, havonta megjelenő folyóirat, de mindenkinek érdemes olvasnia, mert néhány cikke minden hívő számára érdekes lehet. Dr. Nagy Mihály cikksorozatba kezdett, melynek témája: Biblia és természettudomány. A sorozat első része az ásványokkal foglalkozik. A bibliai időkben a héberek már sok ásványt ismertek, például arany, ezüst, réz, ón. A cikkből számomra az a mózesi idézettel alátámasztott információ volt a legérdekesebb, miszerint tudták, hogy az ón a legnagyobb fajsúlyú fém. Még a keresztény szerzők sem szoktak elismeréssel írni a héberek természettudományos ismereteiről. Pedig kellene. Mert honnan tudták, hogy a csillagok testek? Honnan tudták, hogy az ón fajsúlyosabb, mint a réz? Ehhez mérniük kellett. Sajnos, nem ismerjük az ókori zsidó természettudósokat, s ez nagy vesztesége az egyetemes tudománytörténetnek. Dr.Nagy Mihály cikke viszont kitűnő, gondolatébresztő. 

Magyarország labdarúgó-válogatottja 2-1 arányú győzelmet aratott Görögország ellen, de ettől senki nem esett eufóriába, hanem higgadtan elemez. Ez a hozzáállás lett volna szükséges a magyar sportsajtó részéről akkor, amikor a magyar csapat remekül menetelt. Sajnos, akkoriban- Puskásék idején, Alberték idején, Nyilasi idején, Détári idején-  a sportsajtó részéről hiányzott a kellő bölcsesség. Reméljük, most meglesz. Mert nagy szükség van rá.

Mindig is izgatott, miféle okból gyűlöli ennyire Magyarországot és az Orbán-kormányt Judith Sargentini holland EP-képviselő. Mi hajtja ezt a nőt, mi a motivációja, a pénzen kívül persze...A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.szeptember 11-i számának első oldalán megtaláltam a választ kérdésemre. Judith Sargentini ugyanis már nem sokáig lesz EP-képviselő. Jövőre nem indul az EP-választásokon. Odalesz a húsosfazék, ezért neki majd otthon kell boldogulnia. Ehhez azonban az kell, hogy megválasszák, ahhoz viszont az szükséges, hogy ismerjék. Sargentini asszony tehát Orbán Viktor mocskolásával egyfajta ön-marketinget folytat, az is lehet, hogy nem is érdekli az egész. Csak róla beszéljenek, csak az ő nevétől legyen hangos az írott és elektronikus média, mert különben mehet vissza dolgozni. Az pedig nem az erőssége. Eddig persze nem megy a Magyar Idők cikke. Ők tényeket közölnek. Egy blogger viszont megteheti,hogy véleményt nyilvánít. Hát itt van: az egész gusztustalan. Sargent

Hát, az utóbbi években elszoktunk a jó magyar bajnoki meccsektől, nem nagyon látunk ilyesmit hazai tévében, szerencsére a 2018.szeptember 2-i FTC- Vidi 2-2 kivétel volt, nagyszerű meccset láttunk, Lovrencsics gólja bőven megütötte az európai mércét. De lépjünk tovább, mert a magyar futballnak pontosan az a baja, hogy olyan nehezen lép tovább. Reméljük, izgalmas lesz a következő Fradi-meccs is. Ha meg nem, akkor nézünk kézilabdát.