Írott és elektronikus média régen és ma

 Volt belőle jópár...Akiről most beszélünk, az egy elképesztő tehetségű irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem ( akkori nevén Kossuth Lajos Tudományegyetem) professzora, Kovács Kálmán. 1930-1983. között élt, tehát mindössze 53 adott neki a sors ezen a Földön. Pályája tipikus példája annak, hogyan tette tönkre a 20.századi  kommunizmus a tehetséges humán értelmiségi embereket.  Hogyan? Kovács Kálmán, és sok más értelmiségi az alábbi utat járta be: - Észrevették tehetségét, ezért kinevezték tanársegédnek, ám gondoskodva róla, hogy ne legyen olyan gyors az előrejutása - Kezdeti sikereit hangosan ünnepelték, hátha ettől " elszáll". Későbbi publikációit viszont fanyalogva fogadták.  - Egyre inkább elhalmozták munkával, olyan tárgyak oktatását is rábízták, ami nem volt a szakterülete. Kovács Kálmán esetében ez így alakult:Kovács eredetileg a 19.századi magyar irodalom szakértője volt, erre rábízták a 20.századi irodalom oktatását is. Aki jobban ismeri az irodalom világát, az tudja,

 1990 előtt, a hidegháború időszakában, nem volt ildomos írni a kommunista országok (így a Kádár-korszakot élő Magyarország) sajtótermékeiben arról, hogy bizony, a mezőgazdaság kollektivizálása, a téeszesítés, nem mindenhol és nem mindig váltotta be a hozzá fűzött reményeket.  A Nők Lapja hetilap 1979/44. számában igen bátor cikk jelent meg Bencsik Gábor tollából. Címe:Akire itt kitavaszodik. Agrármérnököket kérdez az újságíróm hogy érzik magukat az akkoriban a magyar állattenyésztés üdvöskéjének számáíó apajpusztai termelőszövetkezet dolgozójaként. A juhokkal, lovakkal foglalkozó szakemberek többsége finoman szólva sem hurráoptimista, egy egész oldalon át olvashatjuk egyikük folytonos panaszát. A cikket illusztráló fotók sem valami hej-de-happy életérzést sugallnak: lerobbantság, szűk szolgálati lakás, ketten egy szobában, szóval, nem éppen egy álom-munkahely, már az 1970-es évek mércéjével sem. Azóta persze már ezt is elsöpörte a történelem. Nagyon bátor volt Bencsik Gábor, és még bá

 Nagyon szerettem annak idején a Kroki Krimi című újságot.Kellenek az ilyen sajtótermékek, feszültségoldásra szükség van. Minden számban 3-4 jó kriminovellát olvashattunk, az akkori idők legmenőbb angol,amerikai, olykor ausztrál szerzőitől. Az 1990/2. számnak az a címe: Csak egy macska. Négy remek novella olvasható, ezekhez közlünk most egy kis kedvcsinálót.  Thomasina Weber: Csak egy macska című novellájának főszereplője egy csinos, de kissé félkegyelmű lány illetve Jack, a vonzó, okos,szemrevaló férfi. A lány azt hiszi, Jack szerelmes belé, és egy éjszakán véletlenül az autója elé veti magát. Jack pedig megöli. Eltemeti őt, félrevezetésül egy döglött macskát rak a sírja fölé. Ám a lány apja gyanakodni kezd, megtalálja Jack lakásán a halott lány pénztárcáját. Nagyon jól megírt novella, a zárórészben hátborzongató drámaisággal.  Edward D. Hoch: Lopj egy hervadt virágot! című írásában Nick szakít kedvesével, Gloriával, aki remekül rajzol. Ám Nick, aki magánnyomozóként dolgozik, kap egy

 Egy kedves és intelligens Látogatónk jegyezte meg, hogy túl kevés természetudományi és orvosi témájú bejegyzés olvasható ezen a blogon. Igaza van. Szépen lassan elkezdek az ilyesfajta témák felé is nyitni ,tekintve, hogy a 21.századi média egyik legkeresettebb témájáról van szó.  Most azonban még kicsit visszamegyek a 20.századba. A Szemészet folyóirat 1990/1.számában ( keltezés:Budapest, 1990.február) a 13-17. oldalon nagyon érdekes közleményt olvastam. Szerzői: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája és ugyanezen egyetem Ideg- és elmegyógyászati Klinikája.  A kutatók azt vizsgálták,milyen arányban fordul elő sclerosis multiplex (SM) gyanujával kezelt betegeknél kóros látókérgi kiváltott válasz VEP-vizsgálat esetén. 40 beteget vizsgáltak, akik az SM legkülönbözőbb tüneteivel jelentkeztek felvételre. A nemek aránya 1,5/1 a nők javára. A vizsgálati időperiódus 3 év. A negyven beteg közül 17 esetben állították fel az SM diagnózisát. A 12 kóros VEP-latenciát muta

 Azt szokták mondani,az ember vagy humán vagy reál érdeklődésű. Hogy ez igaz avagy sem,nem tudom. Mindenesetre jómagam kevés olyan embert ismerek,konkrétan egyet sem,akiket egyforma intenzitással érdekel például az irodalom és a fizika,a történelem és a matematika.A 21.század szigorúan specializált szemlélete igencsak nem kedvez a polihisztoroknak. Azonkívül a magyar történeti tudat mindig is egyenetlen volt, ha szabad ezt a szót használni. a legtöbb, történelem iránt érdeklődő embert inkább csak a 20.század történelme érdekli, a régebbi korok pedig mintha nem is léteztek volna.Ebben az egyoldalúsításban sajnos a sajtó és média is közrejátszik, mert rendkívül ritkán adnak hírt nem 20.századi történelmi eseményekről, évfordulókról. Pedig már az ókortól kezdve kialakultak olyan struktúrák, melyek mind a mai napig meghatározzák nemcsak politikai rendszerünket, hanem mindennapi életünket is. Jobban oda kellene figyelnünk a régebbi korokra, hiszen kitűnő emberek és dolgok és eszmék születte

 Bevallom,nem vagyok a klasszikus zene nagy értője és elemzője. Niccolo Paganini azért engem is ámulatba ejt:az élete,a munkássága,az egész milliő,ami őt körbevette. A közelmúltban volt szerencsém olvasni Kas László:Niccolo Paganini emlékére című cikkét(Vakok Világa 1990.május,25-26.oldal).  Szerző ebben a rövid,mindössze kétoldalas nekrológban méltatja a nagy hegedűművész munkásságát,elmondja,mennyire csodálták őt a kortársak,pl.Schubert,Liszt. Szól a nagy itáliai hegedűművész által bevezetett zenei-játéktechnikai újdonságokról,pl.a scordaturáról,ami kissé egyszerűsített fordítással a húrok áthangolását jelenti. Aztán következik egy felsorolás a méltó utódokról,Hubermannról,Ricciről,Szigeti Józsefről,Ojsztrahról. Nagyon igényes,ugyanakkor nagyon szívből fakadó írás. Érezhetjük,hogy a cikk írója nemcsak jól ismeri,de szívből szereti is tárgyát.

Szépirodalom és pszichológia egyben. A Vakok Világa c.folyóirat 1990.februári számában olvashatjuk Dénes Géza:Nyomtalan nyomok c.remek novelláját.Mindössze két oldal, nagyon sűrített, ugyanakkor kitűnő írói technikáról tanúskodó alkotás.  A mű főhőse Magdi,kétgyermekes anyuka,a világ szemében boldog feleség. Csakhogy Magdi tudja,hogy Feri,a férj,viszonyt folytat a titkárnőjével. Nem tudja,mit tegyen. Attól fél,hogyha Ferivel nyíltan összeakaszkodik,odalesz a családi béke. Egy este Feri megint bejelenti- az ilyenkor szokásos arrogáns modorában-,hogy vissza kell mennie a munkahelyére. Magdi tudja,mi van a háttérben,de nem szól semmit. Pár nap eltelik,Feri sehol. A gyermekek már nagyon hiányolják az apjukat. Magdi belelapoz az aznapi újságba és rettenetes hírt olvas...Még jobban meglepi azonban saját reakciója. A novellában van valami furcsán,eredetin krimiszerű,ugyanakkor nem a cselekmény,pláne nem az erőszak a fontos,hanem az emberi lélek. A mű a házastársi szeretet és hűség megható tö

 Magyarország egyáltalán nem volt az a technikailag és infrastrukturálisan elmaradott ország,mint amilyennek sokan feltúntetik. Íme,egy példa:keretes hír a Vakok Világa c.folyóirat 1990.februári számának 23.oldalán: "Molnár Mária:Beszélő számítógép a szegedi hangoskönyvtárban Még a múlt év végén egy örömteli eseményre került sor könyvtárunkban:megérkezett Budapestről a BRAILAB PLUSZ számítógép.A gépet a Csongrád megyei Ifjúsági és Sportosztály pályázatán nyert pénzből és vállalati támogatásokból vásárolta az intézmény. A gép használatához és folyamatos működtetéséhez szükséges további eszközök beszerzését is pályázatokon elnyert összegekből szeretné a könyvtár finanszírozni. 1990 januárjától tanfolyamon sajátíthatják el a tudnivalókat.Reméljük,hogy mindnyájuknak jó szórakozást -talán egy-két társunknak kenyérkereső foglalkozást is-biztosít ez az egyelőre csak "csodabogárként"kezelt,mindent tudó masina." Szóval,1989-ben,Szegeden,már beszélő számítógép működött. Ez ér

 Amikor az ember történelmi munkákat, vagy publicisztikákat olvas a Kádár-rendszerről, avagy épp a rendszerváltásról, szomorúan tapasztalja, hogy a történészek szerint Magyarország az 1980-as években egy technológiailag fejletlen, elmaradott ország volt. Az akkori magyar emberek pedig- vélekednek a történészek- folyton csak az elavult termékeket előállító gyárba jártak dolgozni, nem is sejtették, milyen nagy jövő előtt áll a számítógép, a kommunikáció, meg minden. Való igaz, Magyarország valóban nem tartozott a technológia-kommunikációs nagyhatalmak közé- gondoljunk bele, átlagembernek éveket kellett várni egy vezetékes telefonra. Ám minden szabály alól vannak kivételek. Magyarországon is éltek olyan emberek, akik látták, hogy az informatikáé, a számítógépes kommunikációé a jövő. 1989-1990-ben több magyar sajtó- és médiatermék( jómagam a Vakok Világa c. folyóirat 1990.novemberi számában, a 12-13.oldalon találtam cikket) is beszámolt arról, hogy hazánkban, a Budapesti Műszaki Egyetem Hí

 Johannes Amos Comenius a 17.században alkotó filozófus,pedagógus,teológus.A Jó Hír c.bibliai folyóirat 1990/2.száma közli  A világ útvesztője és a szív paradicsoma c.művének egy részletét. Ebben Comenius azt mondja,hogy a hitet és az értelmet is a Szentlélek adja. Tehát mindkettőt. Hogy mi ennek a jelentősége?Keresztény teológusok-és tegyük hozza:főként filozófusok-évszázadokon át vitatkoztak azon,hogy a hit vagy az értelem az előbbrevaló. Comenius pontot tett a kérdés végére:a kettő egyenrangú,mert mindkettőt a Szentlélek adja. Persze,Comenius itt a valódi,isteni bölcsességekkel felvértezett értelemre gondol. Csakhogy mi,21.századi hívők,gyakran láttunk már ezzel kapcsolatban súlyos visszaéléseket. Hány és hány hamis tévépróféta(sajnos,hogy ezt kell mondjam,többségük karizmatikus keresztény) jelentett már ki dolgokat,arra hivatkozva,hogy neki azt a Szentlélek adta!Aztán persze az egészről bebizonyosodott,hogy kamu. Szóval,nekünk,akik még ebben a látható világban élünk,gyanakodnunk ke

A Holmi folyóirat -de kár, hogy azóta megszűnt- 1990.szeptemberi számában közli Hubay Miklós naplójának részletét. Nem igazi Napló ez, inkább afféle merengések irodalomról, történelemről, kultúráról. Az egyik ilyen kis pársoros Ady humoráról szól. Hubay ironizál azon, hogy az akkoriban- rendszerváltás időszakában vagyunk- újraszülető Ady Társaság egyik vezetője hiányolja Ady költészetéből a humort, mire egy másik tag megvédte Adyt, hogy a publicisztikájában viszont... Hubaynak igaza van. Miért kell belevinni a 20-21.század értékrendjét egy 19-20.századi költő műveibe? Százhúsz éve nem várta el a közönség a költőtől, hogy olyan verseket írjon, melyeken röhögni lehet ( Tóth Árpád próbálkozott ilyesmivel, bele is bukott). Ady komoly, nagysúlyú költő, nem pedig élményvadász olvasók pitiáner szükségleteit kielégíteni akaró firkász. Ady mondanivalója akkor is súlyos, dübörgő, ha éppen szarkasztikus. Ady nem humor. Ő más. Nagyobb.