Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat Debrecen és egész Magyarország kulturális életének egyik büszkesége. A 2008/9.szám tartalmából: Krasznahorkai László kisprózája a mai kor rohanását,az emberi észlelés viszonylagosságát,az értékelések felszínességét bírálja-Vasadi Péter E.-nek iŕt versében az istenkeresésről ír,Bakelit című költeményében pedig egy debreceni kávézó előtt tiszteleg-Vajda Mihály Szókratészi huzatban című naplójának részletét olvashatjuk. Érdekes kérdéseket vet fel,pl. Lehet-e akarni a világ jobbá válását?Vagy az emberi akarat csak arra irányulhat,amin tudunk változtatni?Vagy:van-e értelme naplót vezetni az álmokról(mint ahogyan ezt Vajda teszi),elárulnak-e bármit is az emberről az álmai?-Térey János drámarészlete szeretve bírálja a debreceniséget,az itteni életfelfogást és gondolkodást-Milbacher Róbert tanulmányában Arany János:Szondi két apródja című balladáját elemzi. Kitér az apródok szerepére az irodalmi hagyományban. Milián Orsolya esszéje nagyon...

 A rendszerváltás után a sajtó, a média tele volt olyan emberekkel, akik a levert 1956-os forradalom és szabadságharc után Nyugat-Európába, Amerikába vagy Ausztráliába emigráltak, s ott sikeres karriert futottak be. Azokról az emberekről már jóval kevesebb szó esett, akik Magyarországról ilyen vagy olyan indíttatásból Nyugatra emigráltak,de nem sikerült a kinti életüket felépíteni. Ezekről az emberi sorsokról leginkább csak a szépirodalom ad hírt, ha egyáltalán...A történelem nevű hatalmas tortának ez a szelete valahogy nem kellett senkinek Ferdiandy György: Szarvasok című novellája a Rakéta Regényújság ( amely, nevével ellentétben, nemcsak folytatásos regényeket közölt, de kisprózát is) 1988/22. számában jelent meg. Nem kapott erős kritikai visszhangot, hiszen ellentmondott a mainstream azon sugallatának, miszerint minden kinti magyar gazdag és sikeres. A Szarvasok című novella hősei boldogtalanok, éppenhogy megélnek, és nagyon nagy tragédiák emlékét hordozzák szívükben.Nem építet...