Írott és elektronikus média régen és ma

 Napjainkban,amikor egyre nagyobb erővel kutatunk alternatív energiaforrások után-s úgy tűnik,egy darabig még kutatni is fogunk-,az ezzel a témával foglalkozó szakembereknek érdemes volna elolvadniuk az Erdélyi Gyopár című,turisztikával,természetvédelemmel foglalkozó folyóirat 2004/3. számának 14.oldalán Pál Teréz:A Nagy Magyar-barlangban jártunk című írását. Az egyoldalas,kiválóan megírt túrabeszámoló csúcspontja az,amikor is az Erdély területén túrázó társaság megérkezik a Zenovia turistaházba. A turistaház mellett barlang található,s a barlang biztosítja a ház vízellátását. Nagyon jó,innovatív megoldás,egyetlen kérdésem van:szükséges-e víztisztítás,s ha igen,akkor hogyan oldják meg?Illusztrációként egy fekete-fehér képen láthatjuk a barlangot és a turistaházat,de ez a kép nem mutat semmit a víz útjáról.  S ha már Romániában ilyen ügyesen megoldották,Európa más tájain nem lehetne vizet nyerni a magashegységi barlangokból?Persze,nem olyan óriási kapacitásról van itt szó,de azért valam

 Az alábbi bejegyzés nem fizikazseniknek szól,inkább azoknak,akik -hozzám hasonlóan-lelkes és kevésbé lelkes amatőrként érdeklődnek a természettudományok iránt. Az ÖKO folyóirat 1994/3. számában olvashatjuk Balthazár Zsolt:Tönkrement világítótestek hulladékgazdálkodási szemmel című írását(48-54.oldal).Ezen tanulmány bevezetőjében kapunk választ arra a kérdésre,miért hívjuk izzónak a villanykörtét. A válasz pofonegyszerű:azért,mert energiatermelés közben hőt termel,azaz "izzik". A másik típusú világítótestben gázok termelik a hőt,ilyen pl. a neoncső. Mekkora hőt is termel az izzó?A cikk szerint az izzásban lévő szál hőmérséklete az 1000°Celsiust is meghaladhatja,legalábbid a hagyományos,nem energiatakarékos izzók esetében. Namármost,feltehető a kérdés,hogy a magyar lakosság hány százaléka van azzal tisztában,mi a különbség a gázkisüléses és a hőtermeléses fényforrások között?Szerintem kevés. Az iskolai természettudományos oktatás úgy múlik el fejünk felett,mint hópihe a tavasz

Korunk talán legfontosabb gazdasági kérdése- nemcsak az orosz-ukrán válság miatt- az energiagazdálkodás, az energetika.Bizonytalaná váltak a beszerzési források, óriási vita folyik a médiában is a fosszilis energihordozókról, az atomenergiáról, a megújuló energiáról.  Érdemes talán tájékozódni afelől, hogyan vélekedtek ezekről a kérdésekről a nem is olyan távoli múltban. Az ÖKO folyóirat 1993/3.számának 19-30.oldalán olvashatjuk Dr.Pozsonyi László: Az energiahatékonyság és a környezeti állapot összefüggése az önkormányzatokban című tanulmányát.  Az igen korszerű, objektív szemléletű tanulmány legfontosabb gondolatai a következők: - Csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók arányát - A " kemény" energiákat ki kell váltani "puhább" energiafajtákkal - Új technológiai módszereket kell bevezetni az energiatermelésben - Csökkenteni kell a felesleges fogyasztást ( támogatni kell pl. a lakások hőszigetelését) - Hatékonyabban kell felhasználni az energiát Szerző ismerteti

 A Világazdaság című, általam nagyon kedvelt napilap internetes oldalán ( vg.hu ) láttam egy néhány soros cikket ( megtekintve 2022,március 23.,10 óra 24 perc) a rádiófrekvenciás mobiltelefonokról. Mivel én már nem vagyok annyira fiatal, mint szeretném, a cikk olvastával elkezdtem nosztalgiázni. Az 1990-es évből eszmbe jutottak a nagy bunkófonok, aztán az egyre kisebb méretű és egyre okosabb telefonok,okostelefonok.  A rádiófrekvenciás mobil egyébként arra lesz jó, hogy nem kell hozzája töltő. Az akkumlátor a környezet rádiófrekvenciás jeleit fogja. Környezetvédelmi szemponból ideális. Namost, én úgy tudom, hogy ez erősen ingadozó is lehet. Tehát akkor egy ingadozó töltésű aksival rohangálunk? Nyilván nem, meg kell oldani az energia tárolását. Megoldják. További kérdés a készülék ára. Ne legyen sok, kívánom. Mert amúgy az ötlet tetszik. A rádiófrekvenciás mobiltelefon a 21.század innovációja. 

 A BBK nem más,mint a Német Katasztrófavédelem. A szervezet Twitter-oldalára gyakran feltesz humoros videókat,melyben a német lakosságot tanítja alapvető helyzetek kezelésére. Például az élelmiszer-felhalmozás ellen egy képzelt ufó-támadásról szóló videót készítettek. Arra pedig,hogyha valaki veszélyhelyzetet érez a lakásban,pl. betörő jár ott,vagy szivárog a gáz,akkor hagyja el a lakást,egy gonosz kis kék nyulakat mutató animációs videó hívja fel a figyelmet. De mindez humor,echte deutsche humor. Nem gondolja komolyan a BBK,hogy kék nyulak fogják megszállni a lakásunkat.Ez csak figyelemfelhívás,társadalmi szintű edukáció,groteszk túlzásokkal,vicces formában,a mondanivalót erősen mediatizálva. Mint ahogy azt sem gondolják komolyan a katasztrófavédők,hogy gyertyával fognak fűteni a német lakásokban. Ez a videó is humor. Túlzáson alapuló humor.Arra próbálják tanítani a németeket,hogy takarékoskodjanak az energiával,különösen most,hogy csökken a gáz mennyisége és nő az ára. De szó nincs a

A címben foglalt mondat ugyan félbemaradt, de inkább nem is folytatom. Az utóbbi években olyan erős lett a különböző energialobbik ( szén, olaj, zöld, atom stb.) egymás közti háborúja- és ez már sok esetben szó szoros értelmében véve súrolja a háború fogalmát- hogy mindeközben elfeledkeztek a legfontosabb tényezőről: a felhasználóról, azaz a vásárlóról. A kisemberről.Tudják, aki a számlát fizeti minden hónapban...  A napi.hu gazdasági portálon jelent meg egy kitűnő, de tartalmában számomra elképesztő cikk a széneregia-lobbi, az atomenergia-lobbi és a zöldenergia-lobbi egymás közti csatájáról. A helyzet Európában és legfőképp Németországban olyan súlyos, hogy akár, nálunk,Magyarországon is, hamarosan rendszeressé válhatnak az áramszünetek!! Mint anno a szocializmus kezdeti periódusában...És ez most nem pánik, hanem komoly, valódi fenyegetés. Minden további magyarázat helyett itt a cikk linkje: https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/szeneromu-rwe-energiewende-energia-angela-merkel-zolde

Az ember azt gondolná, hogy radiátorral fűteni már túl " klasszikus", magyarul: ócska. Olvasom Juhász Pál cikkét a Magyar Installateur 2019.évi 8-9.számában, és megerősít abban, hogy bizony jelenleg még mindig a radiátoros fűtés a legjobb. alacsony az energiafelhasználása, kevesebb szén-dioxidot igényel, lazítja a függést a fosszilis tüzelőanyagoktól. Ráadásul a jó öreg radiátor a hetvenes évek óta nagyon sokat korszerűsödött, egyre inkább nőtt a hőt kibocsátó felület a fűtőtesteken. A Magyar Installateurban megjelent cikket ajánljuk elsősorban a gépészhallgatóknak, valamint azoknak, akik még nem döntötték el, hogyan is fűtsék épülő új lakásukat. 

A Figyelő című hetilap Magyarország egyik legmagasabb színvonalú sajtóterméke. A 2018.április 12-18-as ( 15.) számának tartalmából: - Címlapon: Orbán Viktor miniszterelnök választási győzelmét ünnepli, az ellenzéki pártok vezetői ( Gyurcsány, Vona, Hadházy, Karácsony) pedig mélyen magukba szállva szomorkodnak. - Milyen kapcsolatban áll Ausztria Oroszországgal? Miért, hogy oly erősek az orosz-osztrák gazdasági- kulturális és titkos diplomáciai kapcsolatok? - Mi az igazság a dízelautók körül? Igaz, hogy rengeteg energiát megspórolnak az egész világon? Vagy csak a gyártók igyekeznek ezzel a kampányszöveggel megnyerni a fogyasztókat? - Hogyan támogatják Magyarországon a kutatás-fejlesztést, az innovációt? Jelent-e valamit egyáltalán, hogyan támogatja egy adott ország az innovációt? - A google valóban tud minden lépésünkről? vagy ez csak legenda? És ha tud minden lépésünkről, valóban pénzt tud ebből a tudásból csinálni? - Átalakulóban az EU vezetése: botrány támadt Juncker kabinetfőn