Írott és elektronikus média régen és ma

 Itt a tavasz,egyre több kedves madárdalt hallhatunk az erdőkben,kertekben,ligetekben. Vajon hogyan tanulnak énekelni a madarak?Erre voltak kíváncsiak a zürichi egyetem kutatói,akik az egyik legszebb hangú énekesmadarat,a zebrapintyet,választották vizsgálódásuk tárgyául. A kísérlet eredményeiről magyar nyelven az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/31. számában olvashatunk. Rossz hírünk van a lusták számára. A zebrapintyek rengeteget gyakorolnak,míg éneklésük tökéletessé válik. A fiókák életének 40.napján kezdődnek a leckék,és körülbelül három hónapig tartanak. A tanítómester természetesen mindig a kedves papa. Egy zebrapintynek körülbelül 50 000-igen,nem elírás:ötvenezer- próbára van szüksége,míg megtalálja saját hangját,dalát. Nem valamiféle titokzatos eredetű ösztön készteti tehát dalra a zebrapintyeket:kőkemény gyakorlás van a remek éneklés mögött. A madárdalt is sokat kell gyakorolni,akárcsak az emberi dalok éneklését. Érdemes lenne a kísérletet más énekesmadarakon is

 Egy nagyon jó,összefoglaló jellegű cikket olvashatunk a Magyar Mezőgazdaság című szakfolyóirat 2022/37. számában. Szerzője Dr.Pepó Péter egyetemi tanár,az MTA doktora. Címe:A szójatermesztés helyzete és fejlesztési lehetőségei. Szerző előbb átfogó képet ad a magyarországi szójatermesztésről,majd ismerteti egy,a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén lefolytatott kísérlet eredményét. Ha nagyon röviden össze akarom foglalni:van olyan szójafajta,mely magyarországi viszonyok között is remekül terem.  Minél több hivatásos mezőgazdász olvassa el a cikket,s kapjon kedvet ezen különleges növény termesztéséhez!

A 20.század folyamán minden valamirevaló magyarországi sajtótermékben volt "Orvos válaszol" vagy hasonló című rovat. A Nők Lapja 1980/7.számának 25.oldalán igen-igen meglepő levelekre,furcsa kérdésekre válaszolt az orvos (a rovat címe:Kedves Doktor úr!). Az egyik levélíró családjában egy fiatal hölgy feleségül szeretett volna menni az unokabátyjához. Megteheti-e-lényegében erről szólt a kérdés.A doktor szerint,ha egyikük sem hordoz genetikai betegséget,a házasságnak nincs akadálya,de előtte vegyenek igénybe genetikai tanácsadást...szerintem ez igen furcsa válasz. A másik levélben egy-feltehetőleg tizenéves hölgy-írja le,miféle kísérletben vett részt. A férjével együtt házibulikba járt,ahol is gyógyszerre alkoholt ittak. Rendszeresen. Csakhogy kiderült,a lány terhes. Mi a teendő?-kérdezi a lelkiismeretfurdalástól gyötört levélíró. Az orvos,nagyon helyesen,azt javasolta a levélírónak,hogy sürgősen keresse fel a terhesgondozót és a genetikai tanácsadást. Recenzens halkan fűzi h

 Napjainkban- ezt pedagógusok és szülők is tanúsíthatják- egyre több gondot okoz a családok és az iskolai csoportok, osztályok életében a gyermekkori agresszivitás.Egy nagyon jó cikket találtam a témáról a Magyar Orvos című szakfolyóirat 2008/9. számában. A Szerző Lóránth Ida. A cikk a lap 2-3. oldalán olvasható.  Néhány főbb gondolatot emelnék ki az írásból, a teljesség igénye nélkül. - Azok az anyák,akik a terhesség alatt idegesebbek voltak, netán deviáns magatartást tanúsítottak pl. drogoztak, nagyobb valószínűséggel hoznak világra agresszív viselkedésű gyermeket - Egy kanadai kísérlet, melyet Tremblay professzor vezetett, hatszáz fős mintán végzett kanadai kísérlet kimutatta: Az agresszív óvodásból könnyen lesz agresszív iskolás ( tehát nem igaz az a széles körben elterjedt álláspont, hogy a kisgyermek az agresszivitást " majd kinövi").Az agresszív iskolásból nagy valószínűséggel lesz agresszív felnőtt, aki nem tudja megfelelően kezelni gyermeke erőszakos cselekedeit. A p

 Idősebb korban sok ember küzd egyensúlyzavarral,könnyebben elesik,nekiütközik a bútoroknak,akadályoknak ,állandó szédülést érez,stb. Hogyan lehet megakadályozni az időskori egyensúlyzavart? Ezt vizsgálta 2007-ben két magyar kutató,Nagy Edit és Fehérné Kiss Anna,s kutatásaik eredményét a Magyar Orvos című szakfolyóirat 2007/11.számának 28-30.oldalán ismertették. A cikk címe:A poszturális kontroll fejleszthetősége idős korban. A kísérletet 19,idősotthonban lakó,önként jelentkező személynél végezték,10 fős idős kontrollcsoporttal hasonlították össze az eredményeket. A cikk részletesen leírja a módszert,a vizsgálati eljárást,magát a tréninget,mely bemelegítő,erősítő és egyensúly-és járásgyakorlatot tartalmazott. Megismerjük az adatelemzés módszertanát,és természetesen a kapott eredményeket. Sikeres volt-e a tréning?Maguk a Szerzők is elismerik,hogy a tréninget mindössze 9 fő fejezte be. Nem tűnik soknak. Ugyanakkor el kell mondani,hogy nagyon komplex problémáról van szó,melynek szakmai al

 A biológusok,közülük is pedig a rovarkutatók( entomológusok),gyakran kísérleteznek hangyákkal.Sokszor több ezer pélányt használnak egy kísérlethez. Kérdés,hogyan különböztetik meg egymástól a kísérlet során a különböző példányokat? A Reader's Digest Válogatás magazin 2013.januári magyar nyelvű számában megmutatja a megoldást az indiai A. Muhamed Babu PhD. Amint az a gyönyörű fotókon is látható,a kutató színes cukorkákkal eteti a rovarokat,különböző színűekkel. A hangya eszik a cukorból,a felvett tápanyag pedig a potrohában köt ki,hogy ott emésztődjék meg. Így aztán lesznek kék,zöld,sárga stb potrohú példányok,akik így,eltérő színekben pompázva,már könnyen megkülönböztethetők a kutatók számára.  Na,ezek a nagy tudományos ötletek. Egyszerű,olcsó,csak egy kis ravaszság kellett hozzá. A folyóirat weboldala korábban az rd.hu volt, viszont több Kedves Látogatónk jelezte, hogy nem él az oldal. Vajon mi lehet a probléma?

 Majd'minden nyelvben valamilyen közmondás arra, hogy " Gyakorlat teszi a mestert". Minden nép, már ősidők óta tudja, hogy ha valamilyen tevékenységet, legyen az munka, sport, gyakran,rendszeresen művelünk, akkor - egyre jobb minőségben fogjuk azt művelni - egyre gyorsabban hajtjuk végre az egyes feladatokat.  Amikor a huszadik század elején megjelent a futószalag, ezzel egyidőben megjelent a munkapszichológia tudománya is. Azzal foglalkozott, hogy egy szalagmunkás egy mozdulatot hány másodperc alatt végez el. Ford üzemei nagyon kiszámítottan, mondhatni: tudományos alapon működtek. Feltételezték, hogy a gyakorlottabb munkás pontosabban és gyorsabban dolgozik, mint a gyakorlatlan.  Vajon igazuk volt? A HVG ( szokás szerint csak a főoldalt linkeljük, tessék olvasni... hvg.hu ) 2018.augusztus 23-i számának 32. oldalán, a sajtó-szakmában csak " kis színesnek" nevezett hírek között találtam egy nagyon fontos cikket. Az amerikai John Hopkins Egyetem kutatói azt vizsgá

 A magyar nyelvben,ha kérést intézünk valakihez vagy utasítunk valakit,azt általában felszólító mondattal tesszük. Az 1960-as években Magyarországon változott a felszólító mondat dallama,hangsúlyozása. Megjelent a kérdő-felszólító mondat,mely mind a mai napig széleskörűen használatos nyelvünkben.Mind a hétköznapi beszédben,mind pedig a média nyelvében. A kutatók közül előszőr Fónagy Iván figyelt fel a jelenségre. A Magyar Nyelvőr című folyóirat 1966/2.számában( 121-137.oldal) tette közzé Api,figyelj ide!című,nagyon fontos és releváns tanulmányát. Fónagy olyan,a mindennapi életben használt mondatok dallamát vizsgálta,mint Api,figyelj ide!Tessék félretenni!Tessék csak beengedni!Szóljatok,ha éhesek vagytok!Hozd csak ide azt a könyvet! Bizony,mindegyik vizsgált mondatban ott az a bizonyos,korábban csak a kérdő mondatokra jellemző hirtelen dallamkiugrás és hangsúly-emelkedés. Megjelent tehát a kérdve felszólítás. Igazából ez egy hatodik mondatfajta,csak az iskolában a mai napig nem tanítják

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. Nem is csoda. Sokszor elképesztő,ám sokak érdeklődésére számot tartó témákkal foglalkoznak. A 2000.decemberi számban (85-92.o.) pl. olvashatunk egy amerikai férfiról,aki IHSS nevű betegségben szenvedett. Ez tulajdonképpen a szívizom megnagyobbodása,amit gyógyszerekkel lehet karbantartani,de a beteg állapota folyamatosan romlik. Angliában azonban kifejlesztettek egy módszert. Alkoholt fecskendeznek a szívbe ( hogy el ne felejtsem:nyitott szívműtétről beszélünk)ezáltal szívinfarktust idéznek elő(!),így aktiválják a szív elhalt részeit. A módszer abban az időben kísérleti stádiumban volt,s őszintén szólva,ma sem hangzik valami megnyugtatóan. Szívinfarktus,mint gyógymód?Hááát.... Jeff Greaves mindenesetre bevállalta, és nyert. Ahogy a cikkben olvashatjuk,egy évvel a műtét után már szörfözik a srácokkal.  Bátor ember.  Amúgy Debra Gordon cikke kitűnő,mindenkinek ajánlom elolvasásra,utána pedig érdemes alapos