Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,de nemzetközi terjesztésű irodalmi-művészeti-kritikai folyóirat,a magyar kulturális sajtó kiemelkedő produktuma. A 2009/4.szám tartalmából: Takács Zsuzsa:Panasz című verse a modern ember felemás,kételyekkel teli szakralitását ábrázolja. Olvashatjuk még a lapban a költő A hibátlan test,Maszk és San Vicente veintitrès című verseit-Oravecz Imre Kaliforniai fürj című regényének 16.részében egy Amerikába kivándorolt házaspárnak gyermeke születik. De vajon hogyan befolyásolja ez a Magyarországra tervezett hazatérést?-Keszthelyi Rezső négy tételből álló költeménye az otthon intimitásához kapcsolja,mintegy leképezi az emberi lét meghatározó fázisait-Vida Gergely Horror-klasszikusok című versében három,nem is minden szempontból horrorisztikus alkotáshoz közelít a költő szemével. Ezzel irodalmilag legitimálja a horrort,mint műfajt,izgalmas utazásra hívja irodalomhoz (vagy éppen horrorhoz) szokott olvasóit-Kerékgyártó István igencsak szórakoztató novellában ka...

A Vigilia katolikus szellemű kulturális,művészeti,filozófia témájú folyóirat. Megjelenik Budapesten. A 2005/5.szám tartalmából: II.János Pál szerint a  politikának és az egyháznak egymástól függetlenül kell működnie,lévén,más természetűek. Ugyanakkor az egyháznak nyitottnak kell lennie a társadalom problémáinak megértésére-A katolikus egyetemek nagyon fontos szerepet töltenek be az európai kultúra megőrzésében-A középkori európai hagyomány Máriát az angyalol királynőjének tekintették-Pierre Emmanuel framcia költő Ezt mondom:a lélek című verse maradandó lelki-intellektuális emlékeket hagy az Olvasóban-Makay Ida:Visszhangot ver című költeménye mindössze öt sor,de ha az ember ihletetten olvassa,napokig csak ezen tud gondolkodni-Vasadi Péter jegyzetei hitről,szeretetröl A Vigilia folyóiratot szívből ajánlom minden gondolkodó,érző embernek tanulásra,épülésre,békességre.

Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat  Debrecenben jelenik meg,minden hónapban. A 2000/3.szám tartalmából: Részlet Esterházy Péter:Harmonia caelestis című regényéből-Sándor Iván regényrészlete az 1956 utáni Lengyelországba viszi Olvasóit.A cím elképesztően jó:Egy komódfiók kihúzásának hangja-Kemény István Egy vendég Berlinben című verse a kultúrák és életfelfogások egymás mellett éléséről szól. A magánrendelés című vers a múlt atavisztikus továbbélését jeleníti meg-Tanulmány Závada Pál:Jadviga párnája című regényéről-Kondor Béla képzőművészetének és irodalmi munkásságának párhuzamai és ellentétei-Rendhagyóan finom és mélyretörő tanulmány Borbély Szilárd költészetéről,Onder Csaba tollából-Recenzió Rákos Sándor:Helyzetgyakorlat című kötetéről-Cserna-Szabó András remekműve,a Mentafagylalt című elbeszélés-A Borusz Godunov című opera változatairól és legújabb előadásáról Az Alföld folyóirat 2000/3.számát minden irodalomkedvelő számára bízvást ajánljuk. 

 A Nők Magazinja az 1980-as évek egyik legnépszerűbb sajtóterméke volt. Minden korosztálynak és foglalkozási csoportnak kínált olvasnivalót. Most röviden szemlézzük az 1985/3.szám tartalmát! A címlapfotón szalagavatóról készült felvétel-Szécsi Margit Március 15.című verse kicsit más szemszögből láttatja 1848 történelmi napjait,kicsit utal egy új forradalom lehetőségére-Aluljárómúzeumot rendeztek be a Flórián téren-Riport olyan anyákról,akik 40 felett lettek anyák-Egy érdekes szövetkezeti próbálkozás:a Szarvasi Szirének varrónőcsapata nemzetközi piacra is dolgozik-Dr.Fekete Magdolna nyugdíjas jogtanácsos mesél életéről. Kúlönösen a második világháború utáni évek históriája izgalmas-Ilf-Petrov szovjet írók novellája:Hogyan született Robinson?-Budapesten egy cukrászdában ötvenen túli magányos nők találkoznak-Történelem:újsághirdetések 1945-ből,pl.Jávor Pál színművészt keresik-Száz éve született Salamon  Béla,az egyik legnagyobb magyar komikus-Európa királyi családjai körúl egyre ...

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat Debrecen és egész Magyarország kulturális életének egyik büszkesége. A 2008/9.szám tartalmából: Krasznahorkai László kisprózája a mai kor rohanását,az emberi észlelés viszonylagosságát,az értékelések felszínességét bírálja-Vasadi Péter E.-nek iŕt versében az istenkeresésről ír,Bakelit című költeményében pedig egy debreceni kávézó előtt tiszteleg-Vajda Mihály Szókratészi huzatban című naplójának részletét olvashatjuk. Érdekes kérdéseket vet fel,pl. Lehet-e akarni a világ jobbá válását?Vagy az emberi akarat csak arra irányulhat,amin tudunk változtatni?Vagy:van-e értelme naplót vezetni az álmokról(mint ahogyan ezt Vajda teszi),elárulnak-e bármit is az emberről az álmai?-Térey János drámarészlete szeretve bírálja a debreceniséget,az itteni életfelfogást és gondolkodást-Milbacher Róbert tanulmányában Arany János:Szondi két apródja című balladáját elemzi. Kitér az apródok szerepére az irodalmi hagyományban. Milián Orsolya esszéje nagyon...

 A Vigilia katolikus irodalmi,művészeti,tudományos folyóirat. Rendszeresen közöl verseket,tanulmányokat,interjúkat,esszéket. A 2004/11.szám tartalmából: Gánóczy Sándor tanulmánya a II.Vatikáni Zsinat előzményeiről. Jelentős reformmozgalom zajlott már jóval a zsinat előtt Németországban és Franciaországban. Szuromi Szabolcs Anzelm Karl Rahnernek a zsinat munkájában játszott szerepéről ír. Közli a folyóirat Rahnernek a zsinat idején kelt leveleit,ebben panaszkodik a konzervatívok áskálódására és a dolgoknak  borzasztó lassú haladására-Alfonz Jestl osztrák költő versei. A Filozófia című költemény voltaképpen a klasszikus görög-római eredetű filozófia hiábavalóságáról szól. A Temetés című költemény az emberi elmúlás kegyetlenségét,fájdalmát szólaltatja meg.-Nagyon értő,filozófiai nézőpontú elemzést olvashatunk Pór Péter tollából Kertész Imre:Sorstalanság című könyvéről. Létezik-e abszolút Rossz és abszolút Jó-tehetjük fel a kérdést az esszé elolvasása után-Lehet-e őszintén élni?Eg...

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat verseket,novellákat,esszéket,tanulmányokat,irodalmi kritikákat közöl. A 2013/11.szám tartalmából: Vasadi Péter:Babits szeme című verse tiszteletadás a nagy költő előtt-Bereményi Géza:Vadnai bébi című novellája az 1970-es évek fiatalságának létérzését,múltértelmezését vizsgálja-Tőzsér Árpád naplórészletében szó esik a Kossuth-díj médiavisszhamgjáról,Umberto Eco és Szerb Antal egymásrahatásáról,a telekommunikáció túlzott szerepének társadalmi hatásairól,a társasházi lakásokban tartott kutyákról és még sok másról-Tóth Erzsébet költészetét egy hosszúversből és egy róla közölt,rendkívül eredeti tanulmányból ismerhetjük meg-Buda Ferenc versében a fiatalság,a régi szerelem emléke dobogtatja meg a szívúnket-Nagy Krisztián tanulmánya Lukács György etikáját jellemzi,és felteszi a kérdést:hogyan viszonyul a lukácsi etika a politikához?-Győri László:Hajtogatás című verséből megtudhatjuk,mekkora igénye is van az embernek a kiszámítottságra,a r...

A Vigilia katolikus-de más irányzatokra is nyitott- folyóirat,mely teológiai írásokat éppúgy közöl,mint történelmi témájú esszéket,szépirodalmat,verseket,stb.A 2004/1.szám tartalmából: Történelem:Havas László tanulmánya II.Szilveszter pápa és Szent István magyar király kapcsolatáról.A pápa szeretett volna olyan Európát létrehozni,melyet a pápaság irányít a szeretet és a béke jegyében- A magyar katolikus egyház a kommunizmus időszakában(1949-1990). Mennyire igazak azok a vádak,melyek szerint az egyház lepaktált a kommunistákkal?Hogyan fogadta a magyar társadalom a békepapok működését?-Vathy Zsuzsa megrázó prózai írása a magyar hajléktalanok és krónikus betegek helyzetéről-Lászlóffy Aladár verse Haydn zenéjének szellemét őrzi tovább-Török Endre filozófus a metafizikai és a szakrális gondolkodás közötti különbségről,bűnről,szenvedésről,igazságról-Intetjú Hans Urs von Balthasarral az egyházakról,a modern világról,a társadalomról. A Vigilia folyóiratot-nézetektől és világlátástól függetlenü...

 A Tempevölgy egy igen magas színvonalú kulturális folyóirat. A 2024/1.szám tartalmából: Tatár Sándor verse a transzcendens gyógyulásról-Tanulmány Krúdy Gyula fiatalkori novelláiról:valóban olyan erős a Mikszáth-hatás?És hogyan vélekedett Krúdyról Féja Géza-Zalán Tibor 19.századi irodalmat parafráló versei:Az íjász;1849 ,ősz;Egy esetem otthon-Jaroslav Hašek groteszk-pikareszk novellája-Takács Nándor hihetetlenül jó verse:Boszorkánypünkösd-Csabay-Tóth Bálint Isten veled című rövidprózája-Nagy Koppány Zsolt:Bizonyos Micike című novellája az elidegenedésről,a társtalanságról szól-Sven Cooremans flamand költő versei .A Senkiföldje című költemény a széttöredezettségről,a centrális erők elvesztéséről szól-Tanulmány Petőfi Sándor természetértelmezéséről. A Tempevölgy folyóiratot a kortárs magyar és világirodalom kedvelőinek ajánljuk.

 Ritkán beszélgetünk igazán fontos dolgokról. A felszínes társalgás korunk egyik védhegye,az ember szemszögéből:túlélési módja lett. Keresztury Dezső kétrészes versében A és B beszélget,méghozzá igazán komoly dolgokról. Az első "beszélgetés"(négysoros versszakokba rendezett,változó rímeléssel diszített strófákról van szó) fő kérdése:lehet-e az egyén emberséges a modern világban? Érdemes-e felvállalni magunkat olyanokért,akik nem méltók rá? Keresztury válasza az,hogy igen. A második beszélgetésben ugyanez a téma,csak éppen társadalmi-nemzeti szinten,Ady és Kafka példáját is felhozva. A konklúzió az:mindig lesz a nemzetben és emberiségben annyi életerő,hogy ellenálljon az erkölcsi halálnak. El lehet gondolkodni azon,hogy ma,2025-ben miként vélekedünk minderről. Ajánljuk ezt a verset minden irodalomszeretőnek. Szívesen olvasnánk-hallgatnánk hasonlóan színvonalas kortárs költészetet,hasonlóan mély és komoly tartalmat a mai médiában.  (Keresztury Dezső:Beszélgetések.Jelenkor,1974/...

 Több,mint húsz éve már,hogy az Alföld folyóirat 2003/4.számában napvilágot látott Marno János kitűnő verse,A híd.Folyóiratok kincsei sorozatunk 4.részében erről a versről,a kortárs magyar irodalom egyik büszkeségéről,szeretnék szólni néhány mondatot. Szerintem a vers gondolati lényege egy nagy,összetett mondat egyik tagmondatában érhető tetten "Mért/ragad magával az egyik hasonlat..."-kérdezi önmagától a költő. Illetve nen is kérdezi,inkább csak fáradtan konstatálja.Mert erről szól az egész élet:bizonyos dolgok megragadnak bennünket,mások meg nem.  Egyes helyzetekbe beleáklunk,másokat pedig messzire elkerülünk,vállalva magunkra akár a felelőtlenség vádját. Ilyen az ember,így vagyunk megalkotva. Természetesen Marno János:A híd című verse sokkal összetettebb annál,minthogy néhány szót kiemeljúnk belőle,engem,mint befogadót azonban ez ragadott meg a hatalmas jóból,amit Marno János az Olvasónak ad.  További Marno János-versek olvashatók a Debrecenben megjelenő Alföld folyóir...

 Új sorozatunkban európai folyóiratok (tudományos,kulturális,szakmai,történelmi és egyéb témájúak) irásait ajánljuk figyelmükbe. -Czifrik Katalin:A vízgazdálkodás meghatározza a jövőnket.Magyar Mezőgazdaság,2022.aug.10.10-12. A címben minden benne van,de hogy részletesebben is:szó esik pl. a vízbiztonság növeléséről. -Glant Tibor:Tudományos béke.Rubicon,2020/6-7.77-91. Az első világháború után Wilson elnök egy tudományos testület segítségével tanulmányozta az igazságos béke lehetőségeit.Kiváló történelmi írás a legnépszerűbb történelmi folyóiratban. -Horváth Levente:Ki mondja meg nekem,ki vagyok?Reformátusok Lapja,2023.január 8.24-25. Gyönyörű és elgondolkodtató írás a helyes önismeretről. -Oravecz Imre:Idézzünk szellemet,megjelenik.Élet és Irodalom,1983.január 28.,1.o. A már érett költő visszatekint fiatalkori verseire és nem túl elégedett.Taszítóak azok a nagy szándékok és nagy szavak. -A.K.Ramanujan:Egy folyó.Az indiai költő versét Dezső Csaba fordította.Alföld,2022/8.30-31. Epi...

 Sorazatunkban európai tudományos,kulturális,szakmai és egyéb hetilapok kincseiből válogatunk. -Eavan Boland:Karantén.Horváth Imre Olivér fordítása.Alfóld,2022/8.26-27. Vers a sírig tartó szerelemről. És annál többről is. Jómagam vagy tízszer elolvastam,annyira gyönyörű. -Gyarmati László:Perseidák 2003.Meteor 2003/10.23-27. Az amatőrcsillagászok megfigyelései a profik munkáját is segítheti. -Horváth Csilla:Sok és méretes alma lehet gazdaságos.Magyar Mezőgazdaság,2022.aug 10.24-26. A kártevők elleni védekezésről és a termésritkításról szóló írás minden gyümölccsel foglalkozó szakembert érdekelhet.Amit viszont a felvásárlási árakról olvasni,az megdöbbentő. -Dr.Lehoczki László:A III.MMSZ Műanyagipari Konferencia a körforgásos gazdaság és a környezeti fenntarthatóság jegyében.Polimerek,2024.június,180-183. A cikkben többek között szó esik a körforgásos gazdaságról,a csomagolás EU-s szabályairól is. -Szenczi Árpád:A nagykörösi tanítóképzés "Váczy"korszakának szellemisége.Studia Ca...

 Olvasom Mezei Gábor három versét a Jelenkor folyóiratban,és beleringatom magam valami nyugtalan,de tudatos  valóságba,pontosabban:valóságokba,melyekből csak valami belső glóbuszon nyerhetek léleknyugalmat. Egyszerre szabadulnék is ezekből a világokból,és vonz a kiváltság,hogy...Én ezekről a versekről nem tudok írni semmit,csak annyit érzek,hogy nagyon jók. A kortárs irodalom nagyszerű darabjai. Ez pedig tökéletesen elég.  Nagyon tetszik,sőt,igencsak elragadtat,hogy nem tudom szárazul,intellektuálisan értelmezni a három különleges címmel megmasnizott költeményt (lásd alább,a bejegyzés végén), mégis megnyugszom. Asszociálok.Pedig világok találkozásáról van szó,kőművesekről meg csarnokvízről,kicsit szürreális a csigákkal borított glóbusz,és tényleg nem tudom,mire készülnek ezek a kőművesek. A realitás győzelmére talán?Ebben a világban? Ahol még a csarnokvízzel is gond lehet? Inkább próbálják ők is megérezni a "felszín hideghullámait",mint Mezei Gábor. Egészen jó versek szül...

 A Tempevölgy 2024/1. számában olvashatjuk Bányai Tibor kitűnő verseit.Témájuk:a gyermeki személyiség,a nők helyzete,az apaság,a gyermekvállalással kapcsolatos tragédiák. A versek egyetlen strófából állnak,s azok számára is érthetőek,akik kissé idegenkednek a modern irodalomtól,inkább a klasszikusokat kedvelik. A Karika a kúpon című versben a játék metaforaként szolgál,az összetartozást fejezi ki.Szinte képként jelenik meg előttünk az az arc,melyről a vers utolsó sora beszél. A Fogócska című költemény a külvilág bizonytalanságával,veszélyességével állítja szembe a bizonyosságot,a racionalitással szemben az érzelmeket. Az Ökölméret című versről,ha szabad egy személyeset:annyira sokkolt,hogy napokig nem tudtam mást olvasni. Azért nagyon erős szöveg,mert szinte filmszerűen mutatja be a tragédiát,ezáltal teszi hitelessé. Bányai Tibor verseit ajánljuk minden,költészetet,irodalmat kedvelő Olvasó számára.  Tempevölgy,2024/1.34.o.

 Olvasom a Tiszatáj folyóirat 2022.októberi számában Turi Tímea:Egy szörnyeteg című versét,és közben ráébredek valamire. Mégpedig arra,hogy minden ember személyiségének van olyan része,alkotóeleme,mely mintha nehezen akarna emgedelmeskedni a kontrolláló akaratnak. Mintha önálló életet élne,olykor elszabadulna,olykor ő maga a ketrec,amely-úgy érezzük-fogva tart. Persze,nem az egész emberi személyiség ilyen (meg is őrülnének a pszichológusok,nem lenne egy kuncsaftjuk sem,hiszen aki kontrollálhatatlanul rab,az nem fog felkeresni szakembert) ,csak egy része, de azért fájdalmas tud lenni ez is. Olyan,mint egy nyűgös,gazdája számára is terhes háziállat. Turi Tímea verse viszont a magyar kortárs irodalom egyik remeke,ajánlom mindenkinek elmélyült olvasásra. (Turi Tímea:Egy szörnyeteg. Tiszatáj,2022.október,43.o.)

 Nagyon örültem, amikor kezembe került az Ezredvég című folyóirat 2012.május-júniusi száma. Először a tartalomjegyzéket néztem végig, s a közepén kezdtem olvasni a mondott sajtóorgánumot, aztán egyszer csak, hipp-hopp, eszembe ötlött, hogy mi lenne akkor, ha az elejét is elolvasnám. Elvégre... Nem bántam meg. Elsőrangú verssel nyit ugyanis a folyóirat ( főszerkesztő: Simor András). Papp Lajos: kétezertizenkettő című költeménye egyfajta sűrített látképet ad erről a mai viálgról: a szegénységről, a társadalmi széttagoltságról, az egységes célok hiányáról, a becsapásról és önbecsapásról, a szellemi értékek térvesztéséről. Talán nem haragszik meg érte senki, ha ideírom a vers 5. és 6. versszakát: tűpontos látlelet.  " Lázadhat itt az értelem./A láza sápadt, fénytelen./S tenni bármit is képtelen./Itt a gyávaság végtelen.// Ez nem igazság-akarás,/ csak szájalás,csak szavalás,/ palástolás, eltakarás;/bűvészkedés, hazug varázs.".  Ebben a nyolc sorban, úgy vélem, benne van mindaz...

Ha körültekintünk a 20-21.századi világirodalomban ( már önmagában ez is kellően izgalmas szellemi erőfeszítés), látjuk, hogy minden kultúrkörben van/volt olyan költő, író, aki lemerült a társadalom legalsó bugyraiba, s műveiben a kocsmák, az alvilág milliőjét tárta fel. Villontól kezdve Petőfiig, Whitmantól Bukovskyig sokan feldolgozták a témát, vagy inkább:a közeget. Az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában bukkantam rá Kántás Balázs:Kocsmasanzonok című művére. A három részből álló vers voltaképpen a József Attila-féle metafora ( " mai kocsmán") továbbfűzése.A vers azt a képet villantja fel,ahogy mi, szegény földi halandók ülünk az élet nagy sörözőjében, közben pedig a pincében a Moirák ( az ókori görög mitológiában a végzet istennői) szövik, szövögetik a szálakat, de mi erről az egészről nem akarunk tudomást venni- ugyanakkor nagyon is tudjuk, hogy valami ilyesmi létezik, ezért elmagányosodunk, mert már egymás előtt is szegyélljük magunkat. Ilyen a világ, ilyenek ...

 Kondor Béla neve ma már legendának számít, mint az irodalomtörténetben, mind a nemzetközi képzőművészeti életben. Sajátos világát sokan kedvelik.  Nagyon furcsa dolognak tartották ám akkor ( Kondor Béla 1931-1972, között élt), hogy valaki több művészeti ágban is tehetséges. De volt valami, ami összekötötte egymással Kondor grafikáit és verseit. Ez pedig a látás.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban jelent meg( 2000/3. szám, 74.oldaltól)  Varga Emőke :Látás és látvány. Kondor Béla verseinek és képeinek komparatív megközelítése című tanulmánya. Aki figyelmesen végigolvassa ezt a tanulmányt, megérti, miért tartotta Kondor ( és még sok korabeli francia filozófus) a látást afféle értelem nélküli dolognak, amikor is az agy sajátos munkát végez. A látás, a nézés Kondor szerint már önagában is gondolkodtató, rendszerező tevékenység. Aki lát, néz, figyel, az valamiféle struktúrát hoz létre pusztán azáltal, hogy néz. Nincs szüksége másodlagos, elemző intell...

 Aki városba születik,az kétféleképpen végezheti: - Vagy nagyon megszereti azt a várost, és minden utcából, minden hídról és járdáról lesz szép emléke, és örökké ragaszkodni fog ahhoz a városhoz - Vagy pedig elege lesz a városból, a betontengerből, az égre meredő magas házakból, és minkább vidékre költözik, ahol jó a levegő, lehet kertészkedni, a gyerekek- unokák a magas fűben szaladgálnak, a hátsó kertben pedig terem a paprika, paradicsom,időnként pedig meghívjuk a haverokat egy kis bográcsozásra.  Rába György költő, író és esztéta az előbbi sorsa ítéltetett. Legalábbis meegyőzően tanúsítja ezt Otthonos utcatáblák című, az Alföld irodalmi és kritikai folyóiratban megjelent verse ( 2000/3. szám,45. oldal). Szó esik a versben a sokszor idegenül, de mégis kedvesen hangzó utcatáblákról, a betonfalakról, a nyüzsgő piacról, az építkezésekről. Rába György számára- a vers utolsó soraiból ez derül ki- mindez szzakrális élmény, mely közelebb visz a Teremtőhöz (" naprendszeri/ gazdámhoz...