Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt írta az újság...sorozatunkban közéleti,gazdasági,sport témájú írásokra,cikkekre hívjuk fel a figyelmet.  A HVG gazdasági és közéleti hetilap 2024.október 10-i számában olvashatunk cikket Szabó Márta tollából. Címe:Fizessenek a gazdagok. Témája:A Michel Barnier kormánya előtt álló feladatok. A kitűnő cikket teljes egészében nem kívánom elemezni. Inkább csak egy táblázatra hívnám fel a figyelmet,a 31.oldalon,a lap tetején. Ez a francia államadósságot mutatja 1995-2023.között. Olyan a grafikon,mint a Himalája,nagyon meredeken emelkedik. 1995:702 milliárd dollár,2023:3001 milliárd dollár! Nagyon durva. Szóval,van min dolgoznia Barnier-nek és Macron elnöknek. Továbbgondolva a dolgot,egy kérdés ötlik az eszembe,mint 21.századi Olvasónak:a világ nagy országai mind úsznak az adósságban. Meg a kis országok jelentős része is úszik az adósságban. Vajon meddig tartható fenn ez az állapot? A HVG kitűnő cikkét pedig ajánlom minden közgazdásznak,politikusnak,minden Franciaországgal fogl...

Közéleti médiaszemle című sorozatunkban az utóbbi idők legérdekesebb közéleti témájú ( ide sorolva a politikán kívül a sportot és a gazdaságot is) cikkei, tévé-és rádióműsorai, intenretes médiamegjelenései közül válogatunk. Igyekszünk minden politikai oldal médiatermékeit egyenlő arányban szemlézni.    Magyarországon az elmúlt években óriási vita és botrány volt a tanári fizetések körül. Az utóbbi időben rendeződni látszik a helyzet, legalábbis ez derül ki a Magyar Nemzet 2024.november 5-i számának 3. oldalán található, szerző megjelölése nélküli (" Munkatársunktól") cikkből. Az írás címe:Újabb húsz százalékkal nő a tanárok bére. A lap idézi a Belügyminisztérium állásfoglalását. Ennek főbb pontjai: - 2024-ben " történelmi mértékkel", 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére. A pedagógusok bruttó átlagfizetése a tárca szerint 693 ezer forint. - Idén mintegy 3000 fővel többen jelentkeztek egyetemi-főiskolai pedagógusképzésekre,mint tavaly, 15 000 hallgató kezdte meg t...

 Általában nem szívesen foglalkozom belpolitikai kérdésekkel- arra valók a pártok sajtó- és médiaorgánumai- de ez most olyan súlyú botrány, hogy úgy érzem,médiával foglalkozó blognak mindenképpen meg kell nyilvánulnia. Dagad ugyanis a kegyelmiügy-botrány. Szóval, ott tartunk, hogy szombaton, 2023.február 10-én lemondott Magyarország köztársasági elnöke, mert kiderült, kegyelmet adott egy kiskorúak elleni bűncselekményt elkövető ember cinkosának. Ugyanebben az időben lemondott  Varga Judit igazságügyminiszeter is, mivel ő terjesztette fel kegyelemre K.Endrét. Azóta a következők történetek: - Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be: a jövőben kiskorúak elleni bűncselekmény elkövetőjének nem lehet kegyelmet adni. - a nagyobb magyarországi orgánumokon megjelentek tippek, találgatások Nován Katalin lehetséges utódjával kapcsolatosan. A legtöbb médium arra tippel, valami kevésbé karizmatikus, de megbízható, erkölcsileg támadhatatlan személy kerül az államfői szék...

 Minden magyarországi lakost érintő rendeletről van szó. 2023.június 1-től a Magyarországon működő, élelmiszer- kiskereskedelemmel foglalkozó áruházak húsz termékkategóriában kötelesek egy héten át tartó,legalább 10 százalékot elérő mértékű leárazást alkalmazni. A termékkategóriák listáját 2023.május 6-án tette közzé a Magyar Közlöny,de valamennyi nagyobb magyarországi hírportál,írott és elektronikus média felületén megtalálható. Kategóriák pl. tejtermékek,joghurt és egyéb savanyított tejtermékek,tea és kávé, stb. A kormány a leárazásoktól a fogyasztás növekedését illetve az infláció csökkenését várja.

 A HVG című hetilap 2022.február 10-i számának 45.oldalán találtam egy érdekes hírt. A Brüsszeli rezsicsökkentés. Belga könnyítések című címes,képes hírben arról olvashatunk,milyen eszközökkel támogatja Belgium kormánya a belga állampolgárokat a növekvő rezsiárak elleni küzdelemben. Adócsökkentés,valamint egyszeri 100 eurós villanyszámla-támogatás a magánháztartásoknak,további kedvezmények a rászorulóknak. Nagyon jó,ezzel teljesen egyetértek. 100 euró támogatás...akkor mennyi volt ott a villanyszámla az áremelkedés előtt?Nálunk egy átlagos háromfős háztartás villanyszámlája néhány ezer forint havonta,átszámolva kb.15-20 euró. Akkor ezek szerint Belgiumban jóval magasabbak voltak a rezsiköltségek,már az áremelkedés előtt? Vagy hogy is van ez? Akinek van személyes tapasztalata az ottani életről,kérem,írja meg!

 Ebben a mai háborús és energetikai bizonytalanságban minden olyan sajtóanyag a stabilitás érzetével hat,mely arról ad hírt,hogy a vezetés valamiféle stabilitást igyekszik teremteni. A magyar kormány 2023.áprilisáig befagyasztotta a lakossági illetve a mikrovállalkozói szféra számára az energiaárakat. Ez azt jelenti,hogy világpiaci áremelkedés esetén is ugyanannyit fizetünk,mint most. Ez jó. Persze,megszólal az emberben a kisördög:mi van akkor,ha 2023.márciusában csökkennek a világpiaci árak?Mi,azaz a magyar lakosság akkor is a jelenlegi árat fizetjük?A  válasz:egyelőre nem valószínű a csökkenés. Sőt,az elemzők inkább növekedést jósolnak. Tehát jól járunk a befagyasztott árakkal. 

 A HVG hetilap 2022.június 9-i számában jelent meg egy interjú Cser-Palkovics Andrással,Székesfehérvár polgármesterével. A szokásos,önkormányzatokkal és városfejlesztéssel kapcsolatos ügyek mellett (iparűzési adó stb.),szó esik kormány és ellenzék egymáshoz való viszonyáról is. Cser-Palkovics két nagyon fontos dolgot mond ezzel kapcsolatban:1.A hatalomra került politikai erőnek gesztusokat kellene gyakorolnia az ellenzék felé,az ellenzéknek pedig támogatnia kellene bizonyos kormányintézkedéseket 2. A vidéki városokban sokkal jobb kormánypártok és ellenzéki pártok együttműködése,mint a fővárosban.Arról nem szól a polgármester,miért van ez így,de szerintem minden értelmes,a magyarországi politikára kicsit is figyelő Olvasónak vannak erről sejtései. Vagy talán:élményei.  Az interjú remek,magasan kiemelkedik a mai magyar újságírás átlagából. Gratulálok Hamvay Péternek,szép munka volt!

 A vg.hu gazdasági portálon ( megtekintve 2022.10.11.,11 óra 7 perc) olvashatjuk K.R.O. cikkét, melynek címe:A háború borít mindent, luxustermékké vált a hús és a kenyér című írását. Elképesztő adatokat találunk a kiváló cikkben.:szeptemberben a margarin ára 61,2 százalékkal nőtt, a cukoré 10 százalékkal, a tojás ára 53,7 százalékkal, a péksütemények 48,1 százalékkal drágultak. A kenyér pedig 76,2 százalékkal lett drágább. Szerintem a helyes megfogalmazás úgy lett volna, hogy az egy évvel korábbihoz képest. pl.A margarin sem egy hónap alatt drágult 68 százalékot... Itt már csak az a kérdés, mit fogunk enni? Hát azt, amit az infláció megkímélt, vagy legalábbis nem annyira érintett:zöldséget( tegnap vettem paprikát 650 forint volt kilója, tavaly ilyenkor ennél jóval drágábban adták), meg ilyesmit. Az biztos, hogy a háborús infláció- amelyről szeretném hangsúlyozni, nem a kormány és nem az ellenzék műve, az első és második világháború idején és után is nagyon magas volt az infláció- ...

 A Reader's Digest Válogatás magazin,a világ egyik legolvasottabb nyomtatott sajtóterméke 1995/9.számának 37-42.oldalán reprezentatív kózvéleménykutatást olvashatunk a magyar fiatalok világképéről,hangulatáról,gondolkodásáról,jövőképéről. Néhany,21.századi olvasó számára is érdekes adatot idézünk a meglehetősen széles körű és tematikájú felmérésből. A megkérdezett fiatalok 73 százaléka helyesli Magyarország nyugati integrációját,s csak 7 százaléka ellenzi,a többiek nem tudják illetve bizonytalanok.60 százalékuk az életben való siker eléréséhez az iskolázottságot tekinti legfontosabbnak,61 százalék a nyelvismeretet,53 százalék az önbizalmat,recenzens szerint utóbbi aránytalanul kevés.58 százalékuk tartja fontosnak a munkahely jó megválasztását,49 százalékuk tartja legfontosabbnak a jó munkahelyi légkört,43 százalék az érdekes munkát,49 százalék a megfelelő fizetést.72 százalékuk vallja azt,hogy az egyetemi-főiskolai tanulmányok költségét teljes egészében az államnak kell fedeznie.30...

 A Magyar Nemzet polgári napilap, Magyarország egyik legnagyobb példányszámú printelt sajtóterméke. A 2022.május 27-i, rendkívül sokoldalú és színvonalas szám tartalmából: - Hazánkban csak azok a gépjárművek tankolhatnak kedvezményesen üzemanyagot, melyek magyar rendszámmal rendelkeznek. A kormány így kíván véget vetni az ún. "benzinturizmusnak". - Gyászol a kulturális élet, elhunyt Gyarmathy Lívia Kossuth-díjas filmrendező, akinek alkotása 2000-ben elnyerte az Év Európai Dokumentumfilmje díjat. Egyik filmjéhez Ennio Morricone komponált zenét. - Bemutatja a lap az új magyar kormány államtikárait. Összesen ötvenheten vannak.  - Több ellenzéki ( MSZP-s illetve Momentumos) politikus megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a héten a Momentum és a DK ellentéte miatt nem tudták megtartani a főváros közgyűlését. A politikusok a helyzet azonnali rendezését követelik. - Van esély arra, hogy európai szintű megoldás születik az orosz energiafüggőség megakadályozása érdekében-írja a lap ki...

 Perintfalvi Rita katolikus teológus azt javasolja híveinek (?), hogy érvénytelen szavazatot adjanak le 2022.április 3-án, a magyarországi népszavazáson. Mégpedig tegyék ezt úgy, hogy egy péniszt rajzolnak a szavazólapra.  Katolikus teológus részéről az ilyen javaslat egyenesen otromba. Nem is szólva arról, hogy szembemegy a római katolikus egyház nézeteivel. Véleményem szerint az egésznek csak annyi a célja, hogy Perintfalvi Rita megint jó sokat szerepelhessen a médiában. Merthogy mai információdús világunkban a teológiának és a teológusnak is kell a PR, ezért aztán el kell érni azt a bizonyos ingerküszöböt, bon mot-kat kell mondani, szellemeset és olykor ízléstelent, mert a média erre vevő. Amúgy nem kívánok állást foglalni abban, hogy egyetértek-e a kormánnyal vagy az ellenzékkel. Pusztán azt szeretném, ha a viták kultturált módon folynának.  Ezzel, azt gondolom, már elkéstem. 

 Szokatlan időpontban, 2022.február 3-án, csütörtökön reggel 7 órakor kezdte sajtótájékoztatóját Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő. Sok más mellett volt szó a védettségi igazolványokról is. A kormány határozata értelmében a jelenleg is használatos védettségi igazolványok két oltással május 1-ig érvényesek lesznek.  A sajtótájékoztatóról bővebb információt találhatunk a maisntream sajtóban, médiában, internetes közéleti portálokon, jómagam e rövid, de lényeges bejegyzés elkészítéséhez az origo.hu portált használtam ( letöltve 2022.február 3., 11 óra 1 perc).  Másnap, a Kossuth Rádiónak adott interjújában, Orbán Viktor magyar kormányfő megerősítette a hírt:Magyarországon a védettségi igazolvány május 1-ig érvényes. Arról nem esett szó, hogy milyen különbségek lesznek az igazolvánnyal rendelkezők és az azzal nem rendelkezők között. De egyszer majd ezt is elmondják. 

 Nagyon érdekes cikket olvastam az egyik legismertebb magyar gazdasági témájú médiafelületen, a vg.hu -n (megtekintve 2021.június 7., 8 óra 12 perc). A címe: Már június 8-án felélik erőforrásaikat a magyarok. Szerzőt nem jelölnek, ami kár, mert nagyon jó az írás. Arról szól, hogy ha a Föld minden embere úgy élne, mint  mi, magyarok, akkor június 8-ra elfogynának a bolygó forrásai, egyszerűen kimerülne a Föld. Egy átlagember eltartásához ezek szerint 2,3 Földre volna szükség. A cikk kiemeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiemelten fontosnak tartja az ökológiai lábnyom megőrzését illetve csökkentését, ennek érdekében különböző "zöld" szolgáltatásokat kínál magánszemélyeknek (családoknak) és bankoknak. Recenzens néhány gondolata az amúgy kitűnő cikkről: 1. A kormányoldal igyekszik magához ragadni a kezdeményezést a zöldpolitika területén is, amely Nyugat-Európában általában a baloldal reszortja. Jól csinálja, szükség is van rá, mert a fiatal szavazókat ezzel lehet megfogni, és amúg...

 Nyugat-Európában és Amerikában a klímavédelem elsősorban a baloldalhoz és a liberálisokhoz( illetve az USA esetében a demokratákhoz) kötődő politikusoké, illetve a holdudvarukba tartozó médiáé. Magyarországon a kormányoldal megcsinálta azt a trükköt, hogy kivette a baloldali ellenzék kezéből ezt az ütőkártyát. Jobboldali politikusok- Áder János, Varga Mihály és mások- állnak a klímavédelem ügye mellé. Utóbbira jó példa a Magyar Demokrata 2021/21. számában megjelent írás ( Hankó Ildikó tollát dicséri), amely a Pénzügyminiszterek Klímavédelmi Koalíciójának megalakulásáról számol be. Igaz, ennek a koalíciónak még csak két tagja van- Lengyelország és Magyarország- dehát a Biblia is azt mondja, hogy ahol ketten-hárman összegyűlnek... Amúgy jó dolog ez, hogy a jobboldal felvállalja a klímavédelem- és általában a környezetvédelem- ügyét? Elfogadja ezt tőlük a választó? Azt azért ne feledjük, jó néhány hónapja, azaz nem is olyan régen még egy bizonyos Donald Trump, Orbán Viktor szövetsége...

 Amint azt a nemzetközi média- hovatartozástól függően hol kárörömmel, hol együttérzően hírül adta, sőt, jó alaposan meg is rágta, ki is...elemezte- Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek sokadjára sem sikerült kormányt alakítania.  Vajon mi lehet ennek az oka? Világnézeti ellentétek? Vagy a fiatal, rámenősebb politikusnemzedék hagyta magára az öreget?  Azt gondolom, a helyzet ennél sokkal egyszerűbb. Netanjahu ellen ugyanis korrupciós per zajlik, amelyben ítélet még nem született, s bizony, az izraeli közvélemény inkább Bibi ellen van, semmint mellette-lásd a házánl lefolytatott tüntetéseket. Ha ebben a szituációban egy politikus igent mond Netanjahu felkérésére, s később a miniszterelnököt elítélik, akkor az illető könnyen abban a helyzetben találja magát, hogy cinkossággal fogják vádolni. Netanjahu helyzete nem tisztázott, még saját hazájában sem. Ilyen körülmények között várható volt, hogy kevesen fognak neki igent mondani.  A másik ok az izraeli pártrendsz...

 Izraelben,a koronavirus-helyzetből fakadó gazdasági problémák miatt pénzügyminisztériumi rendelettel 10 százalákkal csökkentik a parlamenti képviselők fizetését-írja az izraelinfo.hu(a vonatkozó hír megtekintve 2021.02.04.,12 óra 34 perc). Továbbá:a pénzügyminiszter egyeztetett az illetékes szakszervezetekkel(!),és megállapodtak abban,hogy 2021-ben elmarad a magasrangú közalkalmazottak béremelése,továbbá elmaradnak idén a szokásos bónuszok is. Eddig a hír. Most reflexió és vélemény következik.  Csodálatos:Izraelben eddig még senki miniszter vagy államtitkár nem mondott le a hír hallatán,nem vonultak utcára ellenzéki tömegek,követelve a kormány lemondását. A média sem csinált különösebb eseményt a dologból. Ilyen időket élünk,és kész. Kérdés:Magyarországon mikor lesz ilyen bércsökkentés,és ha egyáltalán valaha is lesz,akkor hogyan fognak erre reagálni az érintettek?

 Orbán Viktor magyar miniszterelnök január 8-án bejelentette:a kormány 2021.február 1-ig meghosszabbítja a jelenleg érvényben lévő járványügyi intézkedések hatályát. A magyarországi mainstream médiát szemlézve,különösebb elégedetlenséget nem váltott ki a hír,szerintem nagyjából mindenki erre számított. A közösségi portálok felhasználói körében azért már jobban megoszlanak a vélemények.  A személyes véleményem az,hogy indokolt az intézkedések meghosszabbítása. Elvégre világjárvány van,a vakcinát az emberek többsége még nem kapta meg. Úgyhogy marad minden a régiben. 

 Olvasom a napi.hu portálon Szepesi Anita írását (feltöltve 2021.január 4,hétfő,13 óra 59 perc)az Ausztriában tapasztalható,egyre növekvő munkanélküliségről. Bécsben egy hónap alatt nem kevesebb,mint 8,9 százalékkal nőtt a munkanélküliség. Mint egykori munkanélkülinek,felmerült bennem  a kérdés: mit is lehet ilyen helyzetben tenni?Mert a bértámogatásos dolgot az osztrák kormányzat már meglépte. Mi van még? Akárhogy is osztok-szorzok,nem marad más,mint a vállalkozásbarát intézkedések kiterjesztése. Hiteltörlesztési moratórium,elnyert uniós támogatások gyorsabb kifizetése,állami pályázatok,ilyesmi. Más nem marad. Az állami beavatkozástól amúgy eléggé húzodozó osztrák társadalomnak kicsit változtatni kell a nézőpontján. Különben gazdasági katasztrófa közeleg. 

A nemzetközi média híranyagát szemlézve meg kell állapítsuk,Izrael állam nem most éli történelmének legvirágzóbb korszakát. Nem megfelelő módon kezelték a koronavírust,sem a kormány,sem a társadalom. Az emberek egy része egyszerűen nem tartotta be a szabályokat. Súlyos gazdasági válság,a lakosság 21 százaléka munkanélküli.A kisvállalkozásoknál dolgozók között még enél is rosszabb az arány. Ellentétek a kormányon belül,Netanjahu jelenlegi és Ganz soron következő miniszterelnök között. A kis pártok politikájuk népszerűsítésére használják a kornavírus-járvány okozta helyzetet. Külső támadás,Libanon felől. Valószínűleg irreguláris erők, de most, 2020.július 27-én este erről még semmit nem tudunk. Izrael tehát válságos periódusát éli. Nagy kérdés,milyen hatással lesz ez a tény a Közel-Keletre. 

Az ellenzéki média rendszeressn megvádolja az Orbán-kormányt azzal is,hogy elsorvasztja a vidéki felsőoktatást. Példaként szokták felhozni a 6,alapítványi kezelésbe adott nyugat-magyarországi egyetemet ill főiskolát. Ezzel szemben,amint azt a Hajdú-Bihari Napló 2020.június 10- száma hírül adta,a Debreceni Egyetemen jelentős fejlesztések és beruházások indulnak,pl. főépület felújítása,járműlabor kialakítása,sporttudományi oktatóközpont fejlesztése,stb. Akkor tehát mégsem akarja az Orbán-kormány elsorvasztani a vidéki (erről jut eszembe:Oxford is vidéki város...) felsőoktatási intézményeket. Inkább arról van szó,hogy az állami források odaítélesekor azok az intézmények élveznek prioritást,melyek már bizonyították,hogy hatékonyan képesek ezeket a pénzeket felhasználni.