Írott és elektronikus média régen és ma

 A TV4 csatorna csütörtökön 14 óra 50-től mutatja be A fátyolos hölgy című Poirot-történetet. Ha szereti Agatha Christie-t,nehogy kihagyja!Nem szokványos Poirot-történetről van szó,kicsit dinamikusabb,akciódúsabb,mint a belga mesterdetektív bűnügyi sztorijai lenni szoktak. A végén aztán kiderül,ami minden Agatha Christie-mű végén ki szokott derülni:hogy teljesen más perspektívából kell szemlélni a történetet,mint ahogy azt az írónő nekünk sugallja. A főszereplő természetesen David Suchet. Jó tévézést!

 A Nők Lapja 1979/51-52.dupla karácsonyi számának tartalmából: -Véget ér (Fekete Gyula cikkével) a házasságról szóló vita. A fiatal generáció lazábban kezeli a házasságot(pl.egyre többen élnek nyitott házasságban),az idősebbek komolyabban veszik. Csökken a születések száma Magyarországon. Egy másik cikkből kiderül,hogy a Nyugat írói közül sem mindenki volt házasságpárti,viszont a nagyok igen. Kosztolányi,Ignotus a házasság mellett nyilatkozott.  -Változik a krimiírás divatja:míg a nemrég elhunyt Agatha Christie regényeiben a tettes személyét kell kitalálni,addig Patricia Highsmith(akit a brit sajtó új királynőnek tart) könyveiben inkább a pszichológián,a tettes belső motivációján van a hangsúly. -Propagandisztikus riport a Veszprém megyei Ajka városáról. Pár évtizede még sáros falu volt,aztán a bányászatnak és az üvegkristálynak köszönhetően modern város lett,van lakótelep,iskola,ábécá-áruház. Ez a cikk afféle modern szocreál,úgy látszik,ez még 1979-ben is kellett. -Ismert és kevésbé i

 Lázár Ervin,akit manapság talán meséiről ismerünk legjobban,elképesztő erejű novellákat is írt. Ezen remekművek egyike a Rakéta Regényújság 1988/11. számában olvasható,címe:Az óriás. Hőse egy átlagos kiskamasz fiú,aki azt hiszi,hegyet mászik,pedig csak egy óriás fekvő testén igyekszik átjutni. Azért érdekes ez a novella,mert leírja,hogyan is küzdünk meg ellenségeinkkel. Tárgyiasítjuk vagy antropomorfizáljuk őket/azokat. Mar az éhség-mondjuk,mintha az éhség valami élőlény lenne. Legszívesebben kihajítanám az ablakon ezt a bónusz-rendszert-mondja a vállalat középvezetője,mintha az emlegetett bónuszrendszer valami megúnt használati tárgy vagy rosszcsont személy lenne. A magyar nyelv ilyen:konkretizálja az elvontat. A gyermeki gondolkodás pedig pláne ilyen. Lázár Ervin novellája kiválóan irodalmi formába önti ezt a gondolkodást. Érdemes elolvasni. Rakéta Regényújságot pedig jobb könyvtárakban vagy antikváriumokban találhatunk. Annyit elárulok,hogy az 1988/11. számban Agatha Christie-regén

 Nagyon szeretem Agatha Christie Poirot-történeteit,a Gloriett a hullának az egyik kedvencem. Gondoltam,megnézem a filmváltozatot is a legnagyobb videomegosztó portálon. Mindig is érdekelt,hogyan lehet egy jó regényt mediatizálni. Nem csalódtam,Tom Vaughan jó kis filmet rendezett a kiváló regényből.  A történet,Nick Dear forgatókönyve alapján,jelentősen nem tér el a regénytől. És ez jó,mert Agatha Christie cselekményvezetése zseniális. Remek a kertiparti-jelenet,a reggelizős jelenet is elképesztően jó. Nagyon jó kontrasztot alkot a kastély napfényes udvara a gloriettet rejtő erdő misztikus félhomályával. Ahogy haladunk előre a történetben,egyre inkább eluralkodik az a furcsa gonoszság-érzés. A néző érzi a gonoszt,tudja,ott mozog előtte a képernyőn. De nem tudja,ki mozgatja. Ez a furcsa fíling sodorja előre a történetet. A színészi akakítások pedig lenyűgöztek. David Suchet,mint Poirot,most is zseniális. Különc,de egyedül ő védi a társadalom normális értékeit  Ahogy többször is megjegyz

 Agatha Christie:A treff király című novellájának filmváltozatát láttam a legnagyobb videomegosztó portálon. A Poirot-történetek közūl talán ez a legkeményebb. Brutális hangnemet használó filmrendező,alkoholista egykor jobb napokat látott filmszínész,bunyó,autók ütközése...szóval,már-már amerikaias keménységű ez a film. David Suchet alakítása természetesen kitűnő,ahogy azt már megszoktuk.  A történet szerint az agresszív,durva és zsaroló filmrendezőt egyik szereplője holtan találja könyvtárszobájában,este tíz óra körül. Az áldozatot leszúrták,de ütésnyom van a homlokán is. A híres színésznő,Valery,a holttest felfedezője rémülten átszalad a szomszédba,a Fűzfa-laknak nevezett házba. Ott éppen bridzseznek,mikor az ablakból észreveszik a rémült színésznőt. Valery elmondja Oglanderéknek,mi történt odaát,majd elájul. Oglanderék hívják a rendőrséget. Poirot azonban úgy látja,a szomszédokkal nem stimmel valami. Ugyanis a kártyák közül hiányzik a treff király. Anélkül pedig nehéz bridzsezni...A

 Tudják,vannak azok a magabiztos emberek,akik krimi nézése közben már fél óra után megmondják,ki a gyilkos,hogyan tette. És persze,ezeknek a nézőknek sosincs igazuk. Az ilyen típusú médiafogyasztók figyelmébe ajánlom a 24 feketerigó című Agatha Christie-krimit. David Suchet ebben is elképesztőt alakít,de ami most nekünk lényeges,az a cselekmény.  Poirot egy vendéglőben ül a fogorvosával,amikor felfigyel egy idős festőművészre,aki egyik pillanatról a másikra megváltoztatja étkezési szokásait. Nem sokkal ezután a festő meghal. Érdekes módon pontosan ezekben a napokban halálozik el a művész testvére is.  Hogy mi köze mindennek az önteltséghez?Csak annyi,hogy a Krimi Királynője játszik velünk egy kicsit. Azt mindenki kitalálhatja,hogy az,akit Poirot látott steaket enni,nem biztos,hogy a halott. De innentől aztán homály. Mert ha így van,akkor hogyan halt meg a művész testvére?Honnan tudta a festő gyilkosa,hogy meg fog halni a festő bátyja? És miért ér a Gascoigne-hagyaték hirtelen milliókat

 Amikor Agatha Christie megírta híres regényét,még nem sejtette,hogy az utókor ennyi variációban tálalja saját közönségének a témát. Nincs ezzel semmi baj,a nagy műveknek az a sorsa,hogy feldolgozzák őket. A közmédia Duna csatornája a Tízen voltak című francia filmsorozat első részét mutatta be 2020.december 8-án este. A filmet Pascal Laugier rendezte. A történet egyszerű:tíz embert titokzatos módon meghívnak egy karibi szigetre. Itt összezárják őket (nagyon jó volt a lándzsakígyós epizód),a kommunikációs csatornákat megbénítják,a helikoptert elrontják. Majd egy titokzatos hang elmondja a tisztelt egybegyűlteknek,hogy mivel mindannyian elkövettek valami bűnt,meg fognak ezért fizetni. A leszámolás meg is kezdődik:egy feketébe öltözött alak megöli a személyzet vezetőjét.  A film hangulata olyan horroros. Ettől jó,ugyanis a történetbe ez is belefér. A színészi játék remek,különösen tetszett az életmódguru alakítása. Markáns karakterek,jó történet-minden adott egy jó sorozathoz. Várom a fo

 A közmédia Duna csatornája (újabban így illik emlegetni) 2020.október 24-én este leadta az Agatha Christie regényéből készült Halál a Níluson c.filmet. 1978-ban készült,de még ma is izgalmas. Jómagam kb.tízszer láttam már,de megnézném tizenegyedszer is. Hogy miért?A karakterekért. Poirot-t Ustinov alakítja,szerintem közvetlenebb,mint a szintén kitűnő Suchet. A legemlékezetesebb Angela Lansbury alakítása,Salome Otterburne szerepében. Iszákos,egzaltált írónő,zseniális.  Ezt a filmet mindenkinek,de tényleg mindenkinek szívből tudom ajánlani. Egy kitűnően megírt krimi kitűnően megfilmesítve.

Erre csak annyit tudok mondani- o,jeeeee! Nagyszerű filmélmény, pedig nem vártam tőle sokat... Annyi sok rossz Agatha Christie-feldolgozást láttam már, hogy nem is reménykedtem. Aztán észrevettem, hogy a TV4 által sugárzott Tíz kicsi katona ( a Tíz kicsi néger című regény filmadaptációja) valóságos remekmű. Pont annyira modern, amennyire kell, ont annyira feszült és félelmetes, amennyire kell. Nem szeretném, ha bárki azt hinné ,hogy hirtelen nagy krimirajongóvá váltam -igencsak kritikus vagyok ezzel a műfajjal- de ezt, a Tíz kicsi katonát mindenkinek ajánlom. Ha a média alapvető tulajdonsága, hogy szórakoztat, hát akkor szórakoztasson ilyennel! Basi Akpabio, Rebecca Keane és Craig Viveiros elképeszten jó filmet alkotott. Egyetlen gondom az volt, hogy mindkét epizód kissé későn kezdődött: 21 óra 45-kor. Lehetne a remekműveket kissé korábban sugározni? Itt a csatorna weboldala: tv4.net4.hu

Miss Marple és Hercule Poirot- örök klasszikusok, örökké sikerek, és mindenkinek sikert hoznak, aki zászlójukra tűzi őket. Méltán: Agatha Christie két legnépszerűbb detektívje valahogy odaülteti a nézőt a képernyő elé, a cselekmény és a jellemek angolos bája pedig visszaidéz valamit egy hajdanvolt történelmi korból, ahol a bájos falusi kisassznyok még megdöbbenve nézték, ha egy ifjú hölgynek kilátszott az alsószoknyája. Nagyon örülök, hogy a TV4 műsoron tartja az Agatha Christie-filmeket, jó ezekben elmélyedni, azt az eleganciát csodálni, ami ebben a rohanó 21. században már soha nem lesz. Élő történelem- képernyőn. Jó. Itt a TV4 linkje: tv4.net4.hu

Az IPM anno Magyarország vezető ismeretterjesztő magazinja volt. 1986-ban jelent meg a Kalandos Különszám. Ez a honi médiapiacon rég letűnt műfajt, a regényújság műfaját idézi fel. Csak megjegyzendő, hogy manapság nincsenek regényújságok, pedig a nyolcvanas években százezrek olvasták ezeket. Dehát ők már öregek. Az a baj, hogy véleményem szerint az itt közölt három regény egyike sem jó. Eric Ambler klasszikus krimije, a Dimitriosz koporsója Agatha Christie- Edgar Wallace- os mintázatot követ. Arthur Haley:Végső diagnózis című kisregénye unalmas orvosregény, a befejező történet, Fred M. Stewart: A Matuzsálem-enzim pedig másodrangú sci-fi. De nem baj, a kezdeményezés jó volt, kár, hogy alig akadt folytatása a hazai médiapiacon. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Van itt egy blog, amit nagyon szeretek, merthogy jó ügyet szolgál: konyv-ajanlo.blogspot.com